Porosz példára, osztrák rendeletre érettségiztek először
Csütörtökön megkezdődtek és a hónap végéig be is fejeződnek az idei érettségi szóbeli számadásai. A magyar diákoknak mintegy 170 éve van lehetőségük ezzel a vizsgával zárni a középiskolás éveket – volt olyan időszak, amikor az alapvizsga egyenesen a felsőoktatásba repítette a sikerrel maturálót, de volt olyan is, hogy még osztályzat sem járt érte.
2018. június 7. 17:50

A mai értelemben vett érettségi vizsgának már kialakulásakor, 230 évvel ezelőtt is nagy jelentősége volt: egyfelől jelezte, hogy az érettségiző fiatal bizonyos szempontból maga mögött hagyja a gyerekkort, másfelől belépőt jelentett az élethivatás felé vezető útra.

Kezdetben volt a porosz gyakorlat

Alig három nappal az aradi vértanúk kivégzése után rendelte el 1849-ben Thun Leo osztrák vallás- és közoktatásügyi miniszter az érettségi vizsga bevezetését „Magyarkoronaországban”. Az érettségi vizsga intézménye a rendelet nyomán a gyakorlatban az 1851-es tanévtől kezdett működni.

Az érettségi vizsga nem az osztrák császárság iskolareformjának találmánya: ők is Poroszországtól vették azt „kölcsön”, a poroszokhoz képest majd’ százéves lemaradással.

Jelentőségét tekintve nagyban különbözött a mai rendtől: habár ahogyan manapság, úgy akkor sem volt kötelező a vizsgát letenni a középiskolai tanulmányok befejezésekor, ugyanakkor megszerzése megadta az „egyenesági bejutás” lehetőségét a felsőoktatásba.

Az önkényuralom éveiben a vizsgaforma bevezetését nem fogadta osztatlan lelkesedés, azt az iskolafenntartók többsége a belügyeibe, autonómiájába való beavatkozásként értékelte.

Német, latin, görög és algebra

Ezt az első, kezdeti nagy vitát – amelynek kimenetele nem volt kétséges: az érettségi vizsga maradt – követően száz évig kisebb-nagyobb módosításokkal és jogszabályi változásokkal működött az érettségi rendszer.

Ebben az időszakban a gimnáziumok tanulói számára öt, a reáliskolákban tanulók számára négy írásbeli érettségi tárgy volt kötelező. Az előbbi diákok feladata volt: értekezés magyar nyelven, fordítás magyarról németre, magyarról latinra, görögből magyarra és algebra-geometria. A reáliskolákban latin helyett belépett a francia nyelv, a görög pedig kimaradt a vizsgából. A minősítés lehetett jeles, jó, elégséges – vagy elégtelen.

A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele volt a legalább elégséges osztályzat, a teljes vizsga eredményét a két vizsgán kapott értékelés összesítése adta.

A lányok érettségi vizsga tételére vonatkozó szabályozása összefonódott egyetemi képzésük 1895-ös engedélyezésével.

Száz év után jelent meg az ideológia és a kézi vezérlés

Az érettségi vizsgák jelentőségén és lényegén alapvetően nem változtatott az 1945-ös hatalomátvétel, sőt, még három évvel később az egyházi iskolák államosítása sem. Az 1952-es minisztertanácsi rendelet azonban több fronton is változást hozott.

Budapest, 1958. június 2. Az Eötvös József Gimnázium tanulói várakoznak a folyosón, az osztályterem ajtaja előtt az érettségi vizsgán. MTI Fotó: Lónyai Mária

Ezután már nem a felsőoktatásba való bejutást jelentette az érettségi bizonyítvány, hanem csupán az oda való jelentkezés lehetőségét. A felvételi vizsga közbeiktatásának célja azonban nyilvánvalóan nem az egyetemi oktatás színvonalának emelése volt. A felvételit megelőzően ugyanis az írásbeli érettségit követő szóbeli vizsgán – idézzük fel az erre vonatkozó 1952-es rendeletet – „mérlegeli a jelölt világnézetét , a jelleméről kialakult benyomást, társadalmi helyzetét, pszichológiai adottságait, testi alkalmasságát; az utóbbiakat a vizsgabizottság véleménye alapján, az előbbieket pontozással”.

Ez a „mérlegelés” a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tényleges, tárgyi tudás már kevesebb jelentőséggel bírt a további tanulmányok tekintetében, ugyanakkor a politikai-ideológiai szempontból kifogásolható fiatalokat távol tartották a továbbtanulás lehetőségétől.

Mindez ugyanakkor a tanulás-tanítás folyamatát nem befolyásolta negatív irányba.

A diktatúra lazulásával az érettségi és a felvételi rendszer is lassan változott, újra nagyobb jelentőséget kapott a tárgyi tudás.

A történelmet egy ideig „hanyagolták”, érthető okokból

Az érettségi történetében fontos állomás volt az 1961. október 12-én elfogadott – majd később átdolgozott – törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről. Ennek nyomán – túl azon, hogy a végrehajtó hatalom gyakorlatilag korlátlan szabadsághoz jutott – új tantervek és érettségivizsga-rendszer kidolgozására került sor.

Székesfehérvár, 1965. június 2. A székesfehérvári Ságvári Endre Gép- és Híradástechnikai Technikum IV/A osztályának tanulói érettségiznek, egy tanteremben fölkészünek a szóbeli vizsgára. MTI Fotó: Kunkovács László

A módosítások során az érettségi tantárgyakat kötelező, kötelezően választható és választható szegmensekre osztották. Kötelező volt a magyar nyelv és irodalom, történelem és matematika; választhatóan kötelező volt egy tantárgy: az orosz nyelv, második idegen nyelv, biológia fizika, kémia tantárgyak közül; szabadon választható volt minden más tárgy a felsorolt kötelezőkön kívül.

1978-ra a kötelező tantárgyak közül kikerült a történelem; azonban a nagy felzúdulásra tekintettel hamarosan visszakerült a kötelező tárgyak közé.

Legalább öt tárgy, két szinten

A Nemzeti alaptanterv 1995-ös bevezetése után kezdték el kidolgozni a kétszintű érettségi rendszert, amely már több mint tíz éve működik. Ez annyit tesz, hogy egyes tárgyakból közép- és emelt szinten lehet vizsgát tenni: a középszintű érettségi az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez elegendő, az emelt szintű vizsga pedig a felsőoktatási felvételit váltja ki.

Érettségi bizonyítvány (legalább) öt tárgyból tett sikeres vizsga alapján állítható ki. Az öt tárgy a következőképpen tevődik össze: magyar nyelv és irodalom (egyben), történelem, matematika, egy idegen nyelv (a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom), illetve egy választott tárgy.

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Matematikából középszinten csak akkor kell szóbeli vizsgát tenni, ha az írásbelin nem produkál legalább 25 százalékos eredményt a vizsgázó.

Ballagás, aztán az izgalom

A hagyomány szerint általában a középiskolai ballagások után vagy közvetlenül azt megelőzően kezdődik meg az érettségi vizsgaidőszak. A ballagás szokása a felvidéki Selmecbányáról származik, ahol az 1870-es években az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a „Ballag már a vén diák” kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól. Hamarosan az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás, és a 20. század elejére már általánossá vált, és manapság nem ritka az óvodai ballagás sem.

A ballagás napján az iskola zászlóját követve sétálnak végig az iskolai folyosókon a diákok, vállukra akasztva egy kis tarisznyát, amelybe az alsóbb osztályokba járó társaik pogácsát, földet, sót, aprópénzt és egy képet tettek az iskoláról.

A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségivizsga-rendszer 28., idei időszakában 1183 helyszínen várhatóan mintegy 110 700-an adnak számot tudásukról. A vizsgákat május 4. és június 29. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3197 érettségi vizsgabizottság működik közre.

Az írásbeli vizsgák május 4. és 28. között zajlottak, az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 7. és 14., a középszintű szóbeliket pedig június 18. és 29. között tartják.

Az érettségizők közül mintegy 73 400 végzős középiskolás ebben a vizsgaidőszakban teheti le az úgynevezett rendes érettségit. Rajtuk kívül – élve az érettségi rendszer lehetőségeivel – mintegy 37 300-an tesznek majd legalább egy tárgyból valamilyen típusú érettségi vizsgát. A jelentkezők összességében várhatóan csaknem 401 400 vizsgát teljesítenek: mintegy 40 900-at emelt, 360 500-at pedig középszinten.

Bármilyen hihetetlen, vannak országok, ahol részben vagy teljesen eltörölték a középiskolai tanulmányokat lezáró érettségit. Kanadában például a középiskolai tanulmányok során meghatározott számú tantárgyi kredit összegyűjtéséhez kötik az iskola lezárását. Az Amerikai Egyesült Államokban tanévenként értékelik a tanulók teljesítményét. Svédországban sincs érettségi vizsga, a tanulók egy tanulmányaik befejezését igazoló bizonyítvány birtokában távoznak a középiskolából.

Solt, 1949. július 19.Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter (k) a dolgozók szervezett továbbképzése keretében sikerrel érettségit tett vasutasok bizonyítványának átadásán.Magyar Fotó: Bartal Ferenc
 
 
Pápa, 1958. február 5. Fülöpcsei Anna és Kovács Margit, a Hámán Kató Általános Leánygimnázium IV/b osztályának érettségire készülő diákjai megbeszélik a szünetben a feladatot. MTI Fotó: Zinner Erzsébet
 
 
Budapest, 1961. május 15. Bizi Katalin IV. A osztályos tanuló a magyar érettségijét írja a Lórántffy Zsuzsanna Általános Gimnáziumban.
MTI Fotó: Molnár Edit
 
 
Budapest, 1964. június 4. Solymossy Zsuzsa műszaki rajzoló, a Teleki Blanka Általános Gimnázium esti tagozaton tanuló-dolgozó diákja az egyik feladat megoldásán gondolkodik az írásbeli matematika érettségin. MTI Fotó: Patkó Klári
 
 
Budapest, 1990. május 14. Végzősök írják az 1990. évi magyar írásbeli érettségi vizsgát a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. MTI Fotó: Kleb Attila
 
Budapest, 2005. május 11. Végzős diákok megkezdik a történelem írásbeli érettségi vizsgát a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban Budapesten. Az új rendszer szerint közép- és emelt szinten adhatnak számot négy év alatt szerzett tudásukról a tanulók. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
 
 
Szombathely, 2005. május 10. Végzős diákok megkezdik a matematika írásbeli érettségi vizsgát a Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolában Szombathelyen. MTI Fotó: Czika László
 
hirado.hu
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
MTI Hírfelhasználó