Semmelweis helye örök a legnagyobb tudósok között
Semmelweis Ignácnak örök helye van az orvoslás mérföldköveit lerakó legnagyobb tudósok, Louis Pasteur, Robert Koch, Joseph Lister vagy éppen Wilhelm Conrad Röntgen mellett - jelentette ki a köztársasági elnök kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).
Utoljára frissítve: 2018. június 5. 12:55
2018. június 5. 12:39

Áder János fővédnökként a Semmelweis Ignác-emlékév nyitókonferenciáján szólalt fel, amelyet az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem szervezett.

Az államfő azt mondta, hogy az antiszepszis felismerésének fontossága, és vele a módszeres megelőzés szemlélete újraírta az egész orvostudományt; minden kezelés, beavatkozás kiindulópontja lett.

Ezért tisztelik szerte a világban Semmelweis Ignácot, ezért örökítette meg alakját oly sok képzőművészeti és irodalmi alkotás. Ezért áll szobra a chicagói Nemzetközi Sebészeti Múzeumban, a Halhatatlanok Termében, az orvostudományra legnagyobb hatást gyakorló tizenkét kiválóságé között - hangoztatta a köztársasági elnök.

Áder János azt mondta, 2018-ban, születésének kétszázadik évfordulóján olyan tudósra emlékezik az ország, aki sohasem erkölcsi diadalra vágyott. Minden gondolatával, tettével, hivatástudatával az emberi életet szolgálta - fűzte hozzá.

Áldozatos munkásságát felidézve, a hálás utókor tiszteleg "az anyák megmentőjének" emléke előtt - fogalmazott az államfő. Megjegyezte: Semmelweis Ignác tanításából, ahogy ő kívánta, gyakorlat lett. Győzött az élet.

A köztársasági elnök kitért az úgynevezett "Semmelweis-reflexre". Szavai szerint a tudomány így határozza meg a tények automatikus elutasítását vizsgálat vagy kísérlet nélkül.

Olyan, mintha a tudós világ utólag a "Semmelweis-reflex" szókapcsolattal fejezné ki lelkiismeret-furdalását, amiért oly sokáig nem hitt Semmelweis Ignácnak, nem hallgatta meg érveit, az őt igazoló tények ellenére is ragaszkodott megkövesedett szokásaihoz - vélekedett Áder János.

Felidézte, hogy az 1800-as évek közepe táján az európai nagyvárosokban volt olyan klinika, ahol a szülő nők akár 30 százaléka is a gyermekágyi láz áldozatává vált. Éppen ott, ahol mindennek az életet kellett volna szolgálnia. A magyar fővárosban, a Semmelweis Ignácot foglalkoztató kórházban azonban sikerült 1 százalék alá szorítani ezt a számot.

A fertőtlenítő kézmosás, amelynek fontosságát Semmelweis Ignác felismerte, és amelyet kötelezővé tett a szülészeti osztályon, egyszerű, ma már banális eljárásnak tűnik. Az ő idejében azonban tévútnak, feleslegesnek, értelmetlennek tartották orvostársai.

Nem gondolták volna, hogy kétszáz évvel később minden, amit a sterilitás fontosságáról, az orvoslás első számú törvényéről tud majd az emberiség, Semmelweis Ignác klórmész oldatos tálkáiig lesz visszavezethető.

A köztársasági elnök úgy vélekedett: mai tudásunkkal alig érthető, hogy kortársai miért nem hittek neki. Gyakorlata jóval megelőzte az elméletet - jegyezte meg.

Semmelweis Ignác halála után évek teltek el, mire egy napon Párizsban az akadémiai előadóterem táblájára Louis Pasteur felrajzolt egy Streptococcus baktériumot. A fertőzések természetének megismerésével a kutatás, ha lassan is, de utolérte és fényesen igazolta a magyar orvost - jelentette ki Áder János.

Felidézte, hogy Bécsben nem hittek neki, Magyarországra visszatérve azonban akadtak támogatói. Esélyt kapott, hogy bizonyítson, és így is tett.

A végső győzelem sokára jött el az orvos számára, és nem is diadalmasan, hanem csak lassú változásként. Ahhoz, hogy újító téziseit elfogadják, a gyógyítás embereinek szemléletet kellett váltaniuk.

"Sok víz folyt le a Dunán, míg az orvostudomány a fertőtlenítővel lemosta magáról elavult gondolkodásmódjának még a maradványait is" - fogalmazott az államfő.
Tavaly november végén jelent meg a Magyar Közlönyben: a kormány Semmelweis Ignác-emlékévvé nyilvánítja 2018-at, hogy méltó módon emlékezzen meg "az anyák megmentőjéről" születésének kétszázadik évfordulóján.

A kabinet mind az anyaországban, mind a határon túl és diaszpórában élő magyarság körében szorgalmazza olyan rendezvények szervezését, valamint oktatási anyagok készítését, amelyek Semmelweis Ignác munkásságához kötődnek, és hozzájárulnak a méltó megemlékezéshez - írták.

Semmelweis Ignác (1818-1865) a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja. Ő vette észre először, hogy a gyermekágyi láz fertőzés következménye, és a fertőzést az orvos keze terjeszti.

Áder János köztársasági elnök, Ádám Veronika Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és Lovász László, az MTA elnöke érkezik a Semmelweis Ignác-emlékév nyitókonferenciájára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermébe 2018. június 5-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Semmelweis Ignác sorsa jól példázza a kutatói pálya törékenységét

Semmelweis Ignác sorsa jó példája annak, mennyire törékeny lehet egy kutató pályája, ha a tudományos közösség nem ért meg és fogad el egy új módszert, hanem ragaszkodik a kortárs dogmákhoz - jelentette ki kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) az intézmény elnöke.

Lovász László a Semmelweis Ignác-emlékév angol nyelvű nyitókonferenciáján mondott köszöntőt. Az eseményt az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem szervezte.

Az MTA-elnök azt mondta, hogy a jelen lévő kutatók közül már biztosan sokan kerültek olyan helyzetbe, amelyben kiderült: egy probléma megoldása lényegesen egyszerűbb, mint azt először gondolták volna.

Ahhoz azonban, hogy valódi változást érjenek el egy jelentős felfedezés során, többre van szükség: az új eljárást nemcsak szakmabéliek egy szűk körének kell elfogadnia, hanem a nagyközönségnek is - fűzte hozzá.

Semmelweis Ignác egyszerű választ adott egy tragédiákat okozó problémára. Ma egy tekintélyes egyetem viseli az orvos nevét, a 19. században azonban csupán értetlenséget, sőt támadásokat is kapott. Kollégái ösztönösen elutasították azt, ami ma már egy gyermeknek is nyilvánvaló - hangoztatta Lovász László.

Semmelweis Ignác ideje óta sokat változott a tudományos megközelítés: ma szabályok és módszerek alapján zajlik a munka. Csak a bizonyítékokon alapuló ismeretet tartják tudományosnak - jelezte.

Lovász László megemlített egy frissen elindított honlapot, amelynek első cikke a kanyaróval foglalkozik. A védőoltás fontossága messze nem annyira elfogadott, mint amennyire annak lennie kellene - vélekedett.

Nem kell magyarázni, mennyire összetett az egészségügyi rendszer. Az Akadémia éppen ezért fontosnak tartja, hogy legyőzze a 21. század kihívásait, és a tudomány eszközeivel ne csupán az orvosi témákkal birkózzon meg, de a szisztéma egészével - hangoztatta az intézmény elnöke.

A Magyar Közlönyben múlt év novemberében jelent meg: a kormány Semmelweis Ignác-emlékévvé nyilvánítja 2018-at, hogy méltó módon emlékezzen meg "az anyák megmentőjéről" születésének kétszázadik évfordulóján.

A kabinet mind az anyaországban, mind a határon túl és diaszpórában élő magyarság körében szorgalmazza olyan rendezvények szervezését, valamint oktatási anyagok készítését, amelyek Semmelweis Ignác munkásságához kötődnek, és hozzájárulnak a méltó megemlékezéshez - írták.

Semmelweis Ignác (MTI Fotó: Reprodukció)
   

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • A baloldal diktatórikus hajlamú
    A glaszékesztyűs magyar rendszerváltás és annak következményei (4. rész)
MTI Hírfelhasználó