Furcsaságok a Fenyő-ügy korábbi nyomozásában
Elakadtak a Gyárfás Tamás érintettségére vonatkozó információk.
2018. május 12. 14:32

Már a Fenyő-merénylet utáni napokban felmerült, hogy a mára a gyilkosság felbujtójaként gyanúsított Gyárfás Tamásnak jól jött üzleti ellenségének a halála. A rendőrségen azonban elakadtak a Gyárfással kapcsolatos információk. A nemzetközi sportvezetőre nézve terhelő, 120 oldalas dosszié kézen-közön eltűnt, majd amikor előkerült, már hiányoztak belőle a Gyárfás áfaügyét taglaló lapok.

A rendőrség központi ügyeletére már Fenyő János megölése – 1998. február 11. – másnapján befutott egy bejelentés Gyárfásról. Értesüléseink szerint a rendőri jelentés így szólt: „Ismeretlen bejelentő elmondta, hogy Gyárfás Tamást kellene ellenőrizni, mert Fenyőnek a Nap TV-vel kapcsolatban problémái voltak vele.” A dokumentumra a jelentéstevő ráírta: „További intézkedést nem igényel!”, azonban azt ma már nem lehet tudni, hogy a bejelentést hanyagságból vagy szándékosan süllyesztették el.

Az úgynevezett döglött ügyek osztálya később mégis vizsgálta Gyárfás Tamást is, mint akinek igen komoly oka lehetett Fenyő János halálát kívánni, és mivel csak nála találtak alvilági kapcsolatokat – Portik Tamást, Tasnádi Pétert –, az első számú megbízójelöltként került célkeresztbe.

Ugyanakkor Gyárfásról szóló dokumentumok is eltűntek a belügy bugyraiban. Fenyő János a halála előtt nem sokkal a Lóverseny Kft. akkori vezetőjének, Vajtó Lajosnak átadott egy húsz­oldalnyi – állítólagos – bizonyítékhalmazt azzal, hogy sajtókapcsolataira támaszkodva hozassa nyilvánosságra.

A konkrét neveket, időpontokat, összegeket tartalmazó iratok azt kívánták alátámasztani, hogy a Gyárfás érdekeltségé­ben álló Nap TV Angol utcai építkezéséhez kapcsolódó, áfacsalás miatt indult büntetőeljárást miként manipulálták Kaposvárott. A médiakomplexumot egy siófoki vállalkozó cége építette – aki egyébként kapcsolatban állt az olajbűnözés zászlóshajója, a Portik Tamás nevével fémjelzett Energol Rt. vezetőivel is – az ügy ezért is folyt Somogy megyében. Az ügyben jogerősen felmentették Gyárfás Tamást.

Vajtó Lajostól tudjuk, a kérdéses húsz oldal benne volt abban a 120 oldalas dossziéban, amelyet Fenyő állítólag egyenesen Kuncze Gábornak, a Horn-kormány belügyminiszterének juttatott el – Kuncze tagadta ezt –, onnan pedig néhai Kiss Ernőhöz, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság akkori vezetőjéhez került. Amikor 2000-ben újra megnyitották a Fenyő-ügy aktáit, ismét felbukkant ez a dosszié is, ám már csak százoldalas volt. Úgy tudjuk, hogy Kiss Ernőhöz már csak ennyi oldal jutott el, az áfaügyet tartalmazó húsz lap pedig azóta sem került elő.

A sportvezetőt a gyilkosság felbujtójaként gyanúsítja a rendőrség Fotó: Mirkó István

Vajtó Lajos a Magyar Időknek elmondta azt is: Portik Tamás mindig mindent lehallgatott, így 2008-ban, amikor a Vadrózsa étterembe indultak együtt, hogy a Gyurcsány-kormány Nemzetbiztonsági Hivatalának (NBH) főigazgatójával, Laborc Sándorral és helyettesével, Glemba Zoltánnal találkozzanak, Portik „bedrótozta” magát. Erről azonban Vajtó értesítette Laborcékat, így ők is rögzítették a beszélgetést, amelynek leirata az NBH irattárából később elő is került.

Portik 2000 és 2004 között a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseit is rögzítette, és a hírek szerint a Nemzetközi Úszószövetség vezető beosztású munkatársát egyebek mellett ezek alapján gyanúsították meg azzal: felbujtóként ő vette rá az olajmaffiózóként elhíresült férfit, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.

Gyárfás Tamást csütörtökön ki akarták hallgatni a nyomozók, de a volt sportvezető írásban válaszol majd az újabb kérdésekre. Gyárfás szerint nem igaz Tasnádi Péter állítása, hogy 1997-ben megbízta őt Fenyő „eltakarításával”, és ezért fizetett volna. Az önbíráskodásokért 13 évet börtönben töltött Tasnádi hétfőn a Nemzeti Nyomozó Irodában – 2012 után – ismét tanúvallomást tett és ismét elmondta: Gyárfástól 1997-ben az előleget is felvette, majd amikor Fenyőt valaki megölte, jelentkezett a pénz másik feléért, majd később harmadszor is pénzt kért és kapott a producertől.

magyaridok.hu
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Újabb megelőző intézkedések lépnek életbe
    Mindenkinél, akinél felmerül a fertőzés gyanúja, térítésmentesen elvégzik a koronavírus kimutatására alkalmas PCR-tesztet - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
  • Tíz pontban a magyar médiáról
    A magyar sajtópiac kiegyensúlyozott, nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból – derül ki a Médianéző Központ legújabb elemzéséből. A tanulmány átfogó képet ad a magyar sajtópiac helyzetéről, rámutatva arra, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, s hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai kormányhoz való viszonyuktól függetlenül nyereségesek.
  • Kormányrendelet rögzítette a Városliget építésszabályozási sarokpontjait
    A jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzattal egybecsengő módon rögzítette a Városliget megújításának építésszabályozási sarokpontjait a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet.
MTI Hírfelhasználó