Egyre többen jönnek haza
Külföldön sincs kolbászból a kerítés
Több mint 25 ezer magyar állampolgár távozott külföldre 2017-ben, ez mintegy 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szintén tavaly 18 és félezer korábban kivándorolt magyar állampolgár tért vissza, csaknem 9 százalékkal többen jöttek haza, mint 2016-ban. Az M1 Szemtől szembe című műsorában a szakértő azt mondta, a gazdaság fellendülése sokat számít az elvándorlás mérséklésében, továbbá a szakképzett munkaerő megtartását segíti a kormány bérfejlesztési programja.
2018. május 5. 09:46

A statisztikák szerint egyre kevesebben hagyják el Magyarországot, miközben egyre többen visszatérnek. 2017-ben mintegy 25100 magyar állampolgár távozott külföldre, ez pedig 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szintén tavaly 18 és félezer korábban kivándorolt magyar állampolgár tért vissza; csaknem 9 százalékkal többen jöttek haza, mint 2016-ban.

A legkevesebben Magyarországról vándoroltak ki

Az ENSZ adatai szerint a magyarok 6, a románok 17,5, a horvátok 20,4 a portugáloknak pedig a 22,3 százaléka él egy másik országban. Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett, már a világgazdasági válság előtt is rendkívül rossz állapotban volt Magyarország gazdasága, a munkanélküliségi ráta magas volt, vagyis már a válság előtt megindult a kivándorlás Magyarországról.

„Most, nyolc éves kormányzást követően a magyar gazdaság olyan állapotba került, hogy a kivándorlás mérséklődött, tehát egyre kevesebben hagyják el Magyarországot; a régiós adatok alapján a legkevesebben Magyarországról vándoroltak ki” – magyarázta a politológus.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy látja, a magyar társadalomnak nagyon alacsony a mobilitása, azonban amint megnyílt a külföldi munkaerőpiac, sokan úgy vélekedtek, hogy ha már amúgy is költözni kell a munka miatt, akkor elmennek Ausztriába, Németországba vagy más egyéb országokba. Egy ideig kedvezőtlen volt a gazdasági helyzet is Magyarországon, ami összességében az elvándorlást eredményezte.

Deák Dániel erre úgy reagált, hosszú évekbe telik, amíg valaki úgy dönt, hogy elhagyja az országot. Az uniós csatlakozást követően slágertémává vált, hogy diákok külföldön tanulnak, vagy éppen ott nyitnak vállalkozást. Akik úgy határoztak, hogy elhagyják az országot, nagyrészt Ausztriába, Németországba költöztek, aminek többek között az is lehet az oka, hogy Magyarországon viszonylag sokan tanulnak németül.

A gazdaság teljesítménye lehet a vonzóerő

Deák Dániel szerint a kérdés az, hogy a magyar gazdaság teljesítménye mennyire lehet vonzó azoknak, akik korábban elhagyták az országot. A számok alapján látható, hogy egyre kevesebben hagyják el az országot, mert az emberek a hétköznapi életükben is érzékelik a gazdasági eredményeket, amelyeket sokáig csak a statisztikákban voltak jelen – mutatott rá.

„Más országban is láthatunk már erre utaló eredményeket, például a lengyeleknél is tapasztalható, hogy egyre többen mennek vissza” – fejtette ki.

Külföldön sincs kolbászból a kerítés

Németh Dávid hozzátette, nagyon sok tényezőn múlik, hogy ki hova megy, vagy ki marad otthon. Ezek közé tartozik például a keresetek mellett az is, hogy mennyibe kerülnek az alapvető élelmiszerek, a ruházati termékek, vagy a tartós fogyasztási cikkek. Ezek mellett az sem mindegy, hogy mennyibe kerül a lakhatás, milyen a környezet, az egészségügyi ellátórendszer vagy éppen a tömegközlekedés.

A Figyelő főmunkatársa erre úgy reagált, látszik, hogy a reálbérek és az életszínvonal is jelentősen nőtt az elmúlt időszakban. Kijelenthető, hogy most jobb Magyarországon élni, mint nyolc évvel ezelőtt, ugyanakkor felhívta a figyelmet: ha Londonba kiköltözik valaki, hiába keres sokat, a lakhatási költség elképesztően magas.

Úgy folytatta, a Londonban élők, ha lakást akarnak vásárolni, akkor lottót kellene nyerniük, máskülönben esélyük sincs rá. Egy külvárosi tízemeletes ház tetején egy lakás ára több százezer fontra tehető. A szakértő szerint általában az a tapasztalat, hogy a fiatalok csak pár évre mennek Nyugat-Európába dolgozni, tapasztalatot szereznek, jelentősen fejlődik a nyelvtudásuk, továbbá, ha többen laknak együtt, össze tudnak spórolni annyi pénzt, amennyiből Magyarországra visszaérkezve el tudják kezdeni az itteni életüket.

A béremelés tovább mérsékelheti a szakemberek elvándorlását

Közben a hazai oktatás azzal szembesül, hogy a külföldi piacra képzi ki a munkaerőt. A Figyelő főmunkatársa ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a Nyugat-Európai cégek annyira vadásznak a szakemberekre, hogy sokszor a nyelvtudás sem elvárás, azt is vállalják, hogy megtanítják a nyelvet a munkásoknak. Deák Dániel úgy látja, ennek kiküszöbölésében a béremelés segíthet.

Az elmúlt időszakban ez már megindult, az egészségügyben is nagyon komoly bérfejlesztés történt, ami megállíthatja a szakképzett emberek elvándorlását – mutatott rá. Szerinte továbbra sem lehet azt mondani, hogy tökéletes a helyzet, azonban sokkal jobb, mint pár évvel ezelőtt. Biztatóak a jelek, és ha tovább folytatódik a béremelési program, amelyet a kormány az elmúlt években elkezdett, van rá esély, hogy megállítsák az elvándorlást és a szakképzett munkaerő Magyarországon maradjon.

hirado.hu - M1
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó