Nyomásgyakorlás az uniós költségvetési javaslat
Politikai nyomásgyakorlás, hogy az uniós források alapfeltételének tekintenék a jogállamiság helyzetét – erről beszélt Deák Dániel az M1 Szemtől szembe adásában. Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot – tette hozzá a Figyelő főmunkatársa. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója ugyanakkor úgy vélte, a bizottság javaslata nem számíthat a tagállamok többségének támogatására.
2018. május 2. 22:59

Bemutatta a 2020 utáni uniós költségvetéssel kapcsolatos terveit az Európai Bizottság. A brit kilépés miatt kevesebb pénze lesz az uniónak, így néhány százalékkal csökkentenék a támogatásokat. Ami újdonság, hogy a jogállamiság helyzetéhez kötnék a kifizetéseket. Márpedig több brüsszeli politikus szerint gond van Magyarországon a jogállamisággal – hangzott el az M1 Szemtől szembe adásában.

Gumicsontszabály hazánk és Lengyelország ellen

A jogállamiság fogalma egy gumicsontszabály, amelyet arra használnának fel, hogy felhasználják Magyarország és Lengyelország ellen, két olyan országgal szemben, amely következetesen ellenezte a kötelező betelepítési kvótákat – fogalmazott a Figyelő főmunkatársa.

A jogállamiság, a bevándorláspolitika kérdése nem kapcsolható össze a kohéziós források biztosításával – hangsúlyozta Deák Dániel. A brüsszeli politikusok nem is mondják ki, hogy a bevándorlás miatt szeretnék megbüntetni a kelet-európai országokat és a jogállamiságot álcaként alkalmazzák. Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot.

A két ország megbélyegzésével azt akarják elérni, hogy egy júniusi uniós csúcson, amikor a kötelező betelepítési kvótákról lesz majd szavazás, akkor ez az álláspont kisebbségbe kerüljön – mondta.

Bevételkiesés a Brexit miatt

Regős Gábor, a Századvég közgazdásza ismertette az uniós büdzsé rendszerét. A 2021 és 2027 közötti költségvetés vitája most kezdődik el, amely egy-két évig is  húzódhat. A fő kihívás, hogy Nagy-Britannia kiválásával egy fontos nettó befizető eltűnik, és ezt a jelentős költségvetési hiányt más országok nem szeretnék pótolni.

A Brexit miatt komolyabb megszorításokat is előirányoz a brüsszeli javaslat: 1 százalékról, 1,11 százalékra nő a tagállamok bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyított befizetési kötelezettsége, és 5-7 százalékkal csökkennének az agrártámogatásokra és kohéziós politikára fordított összegek – mondta a közgazdász. Vannak területek, amelyekre többet költenének: kutatás-fejlesztés, határvédelem, migráció, valamint Erasmus-programok.

A nyugat-európai vezetők tisztában vannak azzal, hogy nem lehet felfüggeszteni az uniós kifizetéseket, amelyek rögtön megjelennek a német és francia GDP-ben, mivel a Magyarországra érkező uniós források egy részéből a nyugat európai cégek is profitálnak.

A jogállamisági kritériumok megfogalmazásával a politikai döntéshozóknak politikai nyomásgyakorlás a célja – mondta Deák Dániel.

A Figyelő munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy 2019-ben európai parlamenti választások lesznek, és a választók a mostani költségvetésről és a jelenlegi brüsszeli politikáról is véleményt mondhatnak. Egy más összetételű Európai Parlament és Európai Bizottság esetén változhatnak a költségvetési elképzelések – tette hozzá.

A bizottság több kritériumhoz kötné az EU-s források folyósítását, így a független igazságszolgáltatás mellett a korrupció megelőzéséhez és az Európai Csalásellenes Ügynökséggel (OLAF) és az Európai Ügyészséggel való együttműködéshez.

A bizottság javaslatáról most kezdődhet az egész unióra kiterjedő vita, amelyben a magyar kormány, de más régióbeli országok is harcias álláspontot vehetnek fel, elutasítva a jogállami kritériumok bevezetését.

Kétséges az eredmény

Kétséges, hogy az unió a jogállamiság meglétéhez tudná kötni a tagállami kifizetéseket, azonban a visegrádi országoknak és szövetségeseinek mindent meg kell tenniük azért, hogy az uniós tervezetből ne legyen jogszabály ilyen formában  – mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 szerda esti műsorában.

Kovács István hozzátette: a jogállamiság önmagában is nehezen megfogható jogi kategória, azonban az Európai Bizottság javaslata mögött megtalálható az a szándék, hogy valamiféle kontrollt gyakoroljon a tagállamok felett.

A stratégiai igazgató úgy vélte, a bizottság javaslata nem számíthat a tagállamok többségének támogatására.

Több országnak nem tetszik Junckerék javaslata

Egyetért az Európai Bizottság szerdán bemutatott javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországoknak megítélt költségvetési támogatások kifizetését, több ország viszont nem, a lengyel kormány szerint az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, míg Ausztria, Hollandia és Franciaország is ellenezi a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslat egyes elemit.

Az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, mert a kifizetésekről politikai megítélés alapján döntenének, és a támogatások politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnának – jelentette ki Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerdán Varsóban. Az EU-ügyekért felelős lengyel diplomata arra reagált sajtóértekezletén, hogy az Európai Bizottság aznap a 2021-2027-es költségvetési keret új tervezete kapcsán olyan mechanizmust javasolt, mely a jogállamiság követelményeinek betartásához kötné az uniós kifizetéseket. Szymanski szerint az uniós költségvetés kapcsán az uniós biztosok közül senki sem mérlegeli komolyan olyan eszközök bevezetését, amelyek „politikai megrendelésre vagy politikai nyomásgyakorlás hatására csorbíthatnák a tagállamok jogait”.

Úgy vélte, hogy „nem mellőzhetők” a lengyel befizetések az uniós kasszába. Aláhúzta egyúttal: Varsó támogatja azokat a törekvéseket, hogy „az európai adófizetők minden egyes euróját szabályosan és átlátható módon költsék el”. A lengyel kormány azonban „kissé nyugtalanítónak talál bizonyos javaslatokat, amelyek, úgy tűnik, politikai megítélésen alapulnának, ami egyébként eleve ellentmondana a jogállamiságnak” – fogalmazott Szymanski.

A költségvetési tervezet struktúráját illetően a politikus úgy látta: a lengyel kormánynak sikerült megakadályoznia a legradikálisabb támogatáscsökkentési javaslatokat, Lengyelország lehet a kohéziós politika legnagyobb haszonélvezője. A tervezetben teljesültek Lengyelország és Közép-Európa egyes elvárásai, „a teljes kompromisszum eléréséig viszont még nagyon hosszú az út” – jelentette ki. Szerinte egyelőre nem kerültek egyensúlyba az Európai Unió régi és új céljai, bár az Európai Bizottság „tett bizonyos erre irányuló lépéseket”. Aláhúzta: Varsó nem egyezhet bele olyan költségvetésbe, amely „nem kiegyensúlyozott módon viszonyulna különböző európai országcsoportok fejlődési érdekeihez”. Ezzel többek között arra a lehetőségre utalhatott, hogy a közép-európai államok rendelkezésére álló költségvetési eszközök egy részét a migráció és a munkanélküliség kezelése céljából átcsoportosítanák a dél-európai országok javára.

Berlin örül Juncker bejelentésének

Méltányos tehermegosztást sürget a német szövetségi kormány az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetési időszakával kapcsolatban (2021-2027), és egyetért az Európai Bizottság szerdán bemutatott javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországoknak megítélt költségvetési támogatások kifizetését.

Olaf Scholz pénzügyminiszter egy más ügyben – a 2018-as szövetségi költségvetésről és a 2022-ig kitekintő pénzügyi tervről – tartott berlini tájékoztatón kérdésre válaszolva kijelentette, „helyes, ha jogállami keretfeltételekhez kötik a források felhasználását, mert ez biztosítja, hogy a pénz oda áramlik, ahová áramlania kell”. A közös költségvetés legnagyobb nettó befizetőjeként számon tartott ország pénzügyminisztere a tagállami befizetések lehetséges növelésével kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben továbbra is az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékának megfelelő összeggel kellene hozzájárulni a közös kiadásokhoz, akkor Németországnak a jelenlegi évi nettó 25 milliárd eurónál 10 milliárd euróval többet kellene betennie a közös kasszába.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ezt az összeget Németország ki tudja gazdálkodni, de nagyobb mértékű növelésre nem vállalkozna – jelezte a pénzügyminiszter. „Nincs elég fantáziám ahhoz, hogy miként tudnánk igazolni ennél nagyobb kiadásokat” - fogalmazott. Mint mondta, a GNI-arányosan 1 százalékos befizetés megfelel Németország és a többi tagállam teljesítőképességének, és azt eredményezné, hogy eddiginél több pénz lenne a közös költségvetésben, amelyből Nagy-Britannia távozása miatt az eddiginél eggyel kevesebb országnak kellene kifizetéseket teljesíteni.

Így nemcsak az eddigi, hanem az új közös feladatok, köztük a határvédelemmel, a migrációval vagy a klímavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásra is lenne elég lehetőség – mondta Olaf Scholz.

Hozzátette: a 2022-ig kitekintő pénzügyi tervet azzal a feltételezéssel készítették, hogy a 2021-2027-es EU-s költségvetésről a brüsszeli bizottság szerdán bemutatott javaslatával elkezdődött vitának igen valószínű kimenetele, hogy GNI-arányosan 1 százalék lesz a befizetési kötelezettség. Megjegyezte: a jelenlegi EU-s támogatási programok hatékonyságát is érdemes megvizsgálni, és a jövőben még inkább kellene érvényesíteni azt az elvet, hogy csak olyan ügyekre, programokra, fejlesztésekre kell uniós pénzt adni, amely “európai többletértéket” jelent, minden EU-s állampolgár javát szolgálja.

Az Európai Bizottság javaslatára a német kormány egy külön állásfoglalásban is reagált, amelyet a pénzügyminiszter és a külügyminiszter jegyez közösen. Olaf Scholz és Heiko Maas közleménye szerint Németország „nyomatékosan törekszik az EU-s kiadások alapvető modernizációjára”. A költségvetés kiadási oldalán meg kell találni a helyes súlypontokat és következetesen érvényesíteni kell az európai többletérték elvét. Ezen súlypontok közé tartozik az EU-s külső határ jobb védelme és a megerősített védelmi együttműködés – emelte ki a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) két politikusa. Hozzátették, hogy az EU-nak erősíteni kell az innovációs képességét, hatékonyan meg kell védenie polgárait és képviselnie kell érdekeiket az egész világon.

Aláhúzták, hogy világos elkötelezettségre van szükség a közösség alapértékei mellett, és hogy Németország ugyan hajlandó felelősséget vállalni az EU erősítéséért, „de ehhez a terhek méltányos megosztása is hozzátartozik valamennyi tagország részvételével”.

Bécs, Hága és Párizs nemtetszését fejezte ki

Sebastian Kurz osztrák kancellár hangsúlyozta: bár a javaslatnak vannak pozitív elemei, az elfogadhatatlan jelenlegi formájában. A kormányfő újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy „számunkra egy elfogadható megoldás még nagyon messze van”, s ezért „kemény, illetve hosszú tárgyalásokra” kell számítani. Kurz elmondta: az előterjesztésnek az uniós külső határokra vonatkozó részeit pozitívan értékeli, ugyanakkor a költségvetési tervezet aránytalanul súlyos terhet ró a büdzsé nettó befizetőre. Hangsúlyozta: Nagy-Britannia uniós kiválását lehetőségként kellene megragadni, az EU gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételére.

Mark Rutte holland miniszterelnök szintén elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében Hollandiának “túlzott arányban kellene kivennie a részét a számlából”. A nettó befizető Hollandia kormányfője szerint az Egyesült Királyság kiválásával a kisebb EU-nak „kisebb büdzsét is kell jelentenie”. Úgy fogalmazott, hogy ez nehéz döntések meghozatalával is jár. Rutte leszögezte: országa kemény tárgyalásokat fog folytatni „egy korszerű költségvetésért, amelyben a terhek igazságosan oszlanak el”.

Franciaország a javaslatban a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt százalékos csökkentését tartja elfogadhatatlannak – közölte a párizsi földművelésügyi minisztérium. Egy ilyen „drasztikus, masszív és elvakult” lefaragás „egyszerűen elképzelhetetlen”, Franciaország nem fogadhatja el a földművelőknek szánt juttatások csökkentését – tette hozzá a tárca.

Nem lenne indokolt egy negatív piaci reakció

Londoni pénzügyi elemzők szerint indokolatlan lenne egy esetleges komolyabb negatív piaci reakció abban az esetben, ha a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában az eddigieknél kevesebb fejlesztési támogatást kapnának.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a 2021-2027-os időszakra szóló uniós költségvetési tervezet szerdai bemutatásához időzített tanulmányukban kiemelik: a kohéziós célokra szolgáló EU-folyósítások csökkentése a következő évtizedben logikus lépés lenne, egyrészt a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok magasabb jövedelmi szintjei miatt, másrészt azért, mert az EU-költségvetés egésze is kisebb lesz Nagy-Britannia – a második legnagyobb nettó befizető – kilépése után.

hirado.hu - M1 - MTI
  • Nagy csúsztatások vannak Karácsonyék kommunikációjában
    Aki nem a mostani kormányra szavaz 2022-ben, az utódainak árt vele – hangsúlyozta Tarlós István, Budapest korábbi főpolgármestere a Patrióta YouTube-csatornára feltöltött videóban.
  • Korszellem-fluiditás
    Négy tétel a pedofilellenes gyermekvédelmi törvény kapcsán
  • Felesége mentette meg egy szovjet tanktól
    Lőte Attila pályafutása során főszerepek és karakterszerepek sokaságát játszotta el, legnagyobb elismerése a közönség szeretete és a pályatársak iránta érzett megbecsülése. A színész ugyanakkor mindig nyíltan vállalta, hogy sosem tartozott klikkekhez, illetve nemzeti, konzervatív érzelmeit azokban az évtizedekben sem tagadta meg, amikor nyilvánvaló volt, hogy ezért nem fogják díjazni.
MTI Hírfelhasználó