Bemutatták az új uniós költségvetési javaslatot
Az Európai Bizottság a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves költségvetési időszakban (2021-2027) - közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán.
Utoljára frissítve: 2018. május 2. 18:21
2018. május 2. 14:22

Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság - most első alkalommal - "a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást".

A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy "felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon".

Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő Tanács dönt.

Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását - húzta alá Juncker.

Az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozást jelenti - közölte a bizottsági elnök.

Az Európai Bizottság eredményközpontú költségvetést javasol

Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol - közölte.

A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.

A költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a következő hét éves időszakra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százaléka. A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1105 milliárd euró - a GNI 1,08 százaléka - kifizetési előirányzatot jelent. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek - mondta.

A bizottság tájékoztató anyaga szerint a kötelezettségvállalás tervezett folyóáras összege összesen 1279,4 milliárd euró lenne. Ebből regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd euró lenne. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna. A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának.

Juncker hangsúlyozta, az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia a külső és belső biztonság, a stabilitás biztosításában egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság kilépése jelentős hiányt okoz a költségvetésben.

Kiemelte, az uniós források sok program és eszköz között oszlanak meg, ezért a programok számának - 58-ról 37-re - csökkentését javasolják. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít a programok között és azokon belül. A válságkezelési eszközök megerősítésével és egy új uniós tartalék létrehozásával forrásokat biztosít az előre nem látható események kezeléséhez, többek között a reagáláshoz a biztonság és a migráció területén jelentkező vészhelyzetekre - mondta.

Juncker hangsúlyozta, jelentős újításra van szükség az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti megerősített kapcsolat tekintetében is. Véleménye szerint a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. A bizottság ezért egy új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól. Az újonnan javasolt eszközök lehetővé teszik az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon.

Günther Oettinger elmondta, a szakpolitikák korszerűsítését javasolják, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak. A kohéziós politikának például egyre fontosabb szerepe lesz a strukturális reformok támogatásában és a migránsok hosszú távú integrálásában - mondta.

A bizottság emellett növelni szeretné a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén - közölte.

Oettinger beszámolt arról is, hogy a bizottság egy új reformtámogató programot kíván indítani, amely - összesen 25 milliárd eurós költségvetéssel - pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtására, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Emellett egy konvergenciatámogató eszközt hozna létre, amely célzott támogatást biztosít az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára. A tervben szerepel egy beruházásstabilizáló funkció is, amely kezdetben legfeljebb 30 milliárd eurót kitevő hitelek formájában segít fenntartani a beruházási szinteket.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság uniós költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős tagja Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A bizottság álláspontja szerint a hosszú távú költségvetés finanszírozása átcsoportosítások és megtakarítások kombinációja révén történjen. Ennek érdekében a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját forrás egyszerűsítését és új saját források bevezetését javasolja. Az új saját források a teljes uniós költségvetés mintegy 12 százalékát teszik ki, és évente akár 22 milliárd euróval járulhatnak hozzá az új prioritások finanszírozásához - közölte az uniós költségvetései biztos.

Magyarországot és Lengyelországot zsarolná az unió?

Ma mutatja be az Európai Bizottság elnöke a 2021-től érvényes uniós költségvetés javaslatát az Európai Parlamentben. A kiszivárgott információk szerint Brüsszel olyan feltételeket szabna az uniós támogatások kifizetéséhez, amelyekkel Lengyelországot és Magyarországot lehetne zsarolni. Meg nem erősített források szerint a terven több tagállam is felháborodott.

Az uniós tagállamok 2021-től érvényes költségvetési támogatásáról tárgyal ma az Európai Bizottság. Az uniós biztosok elképzelésüket ma nyilvánosságra is hozzák. Az kiszivárgott hírek szerint Brüsszel több tízmilliárd eurót vonna el Lengyelországtól, Magyarországtól és a Cseh Köztársaságtól, és a pénzt átirányítaná a gazdasági válság sújtotta országokhoz, például Görögországhoz és Spanyolországhoz. Meg nem erősített források szerint ezen a terven több tagállam felháborodott.

A brüsszeli testület letett a kohéziós, valamint a közös agrárpolitikára szánt alapok jelentős csökkentéséről – az MTI tudósítása szerint erről számolt a lengyel közszolgálati rádió egy nappal a költségvetési tervezet nyilvánosságra hozatala előtt. Egy másik rádió pedig úgy tudja, hogy a drasztikus csökkentéstől az Európai Bizottság azután áll el, hogy több uniós állam képviselője tiltakozott az ilyen megoldás ellen, mindenekelőtt Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar kormányfő, valamint – a mezőgazdasági források esetében – Emmanuel Macron francia elnök. A politikusok a lengyel rádió szerint jelezték, hogy a költségvetést megvétózhatják.

Úgy tudni, hogy az Európai Bizottság azonban a sajtóban csak költségvetési terrorként emlegetett lépésről még nem tett le.

Az Európai Unió azt tervezi, hogy csökkentenék a kifizetéseket azokban az országokban, ahol veszélyben van a jogállamiság – ezzel a címmel jelentetett meg cikket vasárnap a Financial Times. A brit gazdasági lap szerint az Európai Bizottság ma be is jelenti az új szabályozást, amely szerint csökkenhet Magyarország és Lengyelország támogatása a következő uniós ciklusban.

Az uniós biztosok testülete is egyetértett azzal, hogy a pénzügyi források folyósítását a jövőben a jogállamiság elveinek betartásához kell kötni – ezt még múlt héten jelentette be a Soros Györggyel jó kapcsolatban lévő Vera Jourová Brüsszelben. A jogérvényesülésért felelős biztos akkor elmondta: máig végleges döntést hoznak.

„A jogállamisági vizsgálat keretében bizonyos országoktól elvonhatnak uniós forrásokat, ezt nem lehet megvalósítani. Nincs az a jogállam, nincs az a jogrendszer, amiben ezt végre tudnák hajtani” – fejtette ki Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa.

Hozzátette, gazdasági nyomásgyakorlás a költségvetési terror meglebegtetése a következő uniós támogatási időszakra lehetséges. A Figyelő főmunkatársa hangsúlyozta: ennek hátterében a migráció áll. Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot.

„Ha ezt a két országot megbélyegzik, akkor ezzel azt akarják elérni, hogy egy júniusi uniós csúcson, amikor a kötelező betelepítési kvótákról lesz majd szavazás, akkor ez az álláspont kisebbségbe kerüljön” – magyarázta.

A politológus hozzátette: az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban csak minősített többséggel változtathatják meg az unió bevándorláspolitikáját. Deák Dániel úgy fogalmazott: most a bevándorláspárti, illetve a bevándorlásellenes országok is azon dolgoznak, hogy minél több tagállamot tudjanak maguk mögé felsorakoztatni.

hirado.hu - M1 Hiradó
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó