Pénzügyi terrorral készülnek ellenünk
Brüsszel rendeleti úton visszatartaná a kifizetéseket. A nemzeti szuverenitásról szól a Brüsszellel folytatott vita.
2018. május 2. 10:19

Hiányoznak a jogi alapok ahhoz, hogy az Európai Bizottság rendeletben visszatarthassa az uniós kifizetéseket jogállami hiányosságokra hivatkozva. A Financial Timesban megszellőztetett eljárás bevezetéséhez egyhangú tagállami szerződésmódosítás kellene. A bizottság célja egyértelmű: megleckéztetni a vonakodó kelet-európai országokat. De a tagállamok nem akarnak politikai fegyvert adni a brüsszeli bürokraták kezébe.

– Azt, hogy az Európai Bizottság (EB) rendeletben kösse össze a kifizetéseket a jogállamisági kritériumokkal, jelenleg nem lehet jogszerűen kivitelezni, mert vagy az Európai Unió (EU) alapszerződését, vagy az EU működéséről szóló szerződést (EUMSz) kellene hozzá módosítani – mondta el a Magyar Időknek Kovács István.

Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója hozzátette: az alapszerződés-módosítás a legbonyolultabb, mert azt mindenkinek meg kell szavaznia, és az egyes tagállamokban a hazai joggal összhangban is ratifikálni kell; ez van, ahol parlamenti jóváhagyást, van, ahol népszavazást jelent. Az EUMSz módosítása pedig szintén egyhangú döntést igényel a tagállamok részéről.

Kovács István úgy látja: a szándék adott az Európai Bizottság részéről, hogy megleckéztessék Magyarországot és Lengyelországot, illetve a V4-eket, azonban ez a tagállamokról nem mondható el, mivel a mindenkori EB bármikor politikai fegyverként használhatná fel ezt ellenük.

Juncker és Mogherini a plenáris ülésen – megleckéztetnék hazánkat Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint ez a „költségvetési terror” új elem az Európai Unióban. Az alkotmányjogász az M1 aktuális csatorna tegnapi műsorában az uniós költségvetési források esetleges megkurtítása kapcsán azt mondta: a kohéziós alap átszabásáról már korábban is jelentek meg információk. A szakértő azt tekinti irányadónak, hogy a hatályos jogszabály szerint az Európai Tanács a legalább öt évre szóló költségvetési keretről egyhangúlag határoz.

– Mindez azt jelenti, hogy egyetlen vétó is meg tud akadályozni bármilyen bizottsági előirányzatot – hívta fel a figyelmet.

A Financial Times arról írt hétfőn, hogy az EB rendeletben szabályozná a kifizetéseket. A cikk szerint a tagországok a jövőben minősített többségi szavazással felfüggeszthetnék a támogatások kifizetését, ha azt vélelmezik egyes tagállamok esetében, hogy azok az igaz-ságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik. A brit üzleti napilap szerint a következő, 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési tervezet alapján anélkül függeszthetnék fel a kifizetéseket, hogy a támogatások végső kedvezményezettjei károkat szenvednének.

Az újságtól névtelenséget kérő illetékesek szerint az érintett tagállamok ugyanis ebben az esetben sem mentesülnének befizetési kötelezettségeik alól, ami biztosítaná, hogy az agrártámogatások és a már megkezdett beruházások ne álljanak le. A cikk szerint az uniós alapszerződés 322. cikkére hivatkoznának az új jogszabály megalkotása során, így nem lenne szükség egyhangú döntésre.

A nemzeti szuverenitásról szól a Brüsszellel folytatott vita

Az Európai Unióban nincs olyan átfogó szabályozás, ami rendezi a jogállamiság fogalmát, ha megkérdezzük az uniós bürokratákat, biztosokat, akkor nem is tudnak választ adni erre, hiszen minden tagország teljesen más alkotmányossági keretekkel rendelkezik – mondta Deák Dániel, a Figyelő munkatársa az M1 Ma este című műsorában.

A szakértő úgy véli, hogy nem lehet egységes sablont alkalmazni, és a bürokraták által hangoztatott vádak gumicsont-szabályokon alapulnak, amiket úgy alkalmaznak, hogy a bevándorlásellenes országokat megbélyegezzék.

Deák szerint nem lehet bíróságokon eldönteni, hogy melyik ország felel meg a jogállamisági elvárásoknak. A politológus úgy látja, hogy Brüsszelben próbálnak olyan jogszabálykeretet, politikai nyomást gyakorolni a keleti államokra, hogy változtassák meg a hozzáállásukat a bevándorlással kapcsolatban. Szerinte a politikai üzengetés célja az, hogy a júniusi csúcson a keleti országok által képviselt álláspont kisebbségbe kerüljön.

Sokat beszélnek Brüsszelben az európai értékek megsértéséről, de magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy nem fogadunk be migránsokat, fogalmazott a Figyelő munkatársa. Meglátása szerint ez egy tudatos kommunikációs trükk. emlékeztetett: az Európai Tanácsban minősített többséggel szavaznak majd a kérdésről, így arról van szó, hogy melyik országcsoport tud többséget teremteni.

Az uniós költségvetésről folyó vita arra szolgáltat példát, hogy a politikai mellett a gazdasági nyomásgyakorlást is bevetik, hangsúlyozta a szakértő. Úgy gondolja, hogy Brüsszelben abban reménykednek, hogy az ilyen üzenetek hallatán megváltozik az itteni állampolgárok véleménye.

Ám hangsúlyozta, hogy nemcsak Kelet-Európában gondolkoznak így, hanem a nyugatiak jelentős része is úgy véli, hogy keleti tagállamokban sokkal jobb álláspontot képviseltek a bevándorlással kapcsolatban. Jövő tavasszal sorsdöntő EP-választás lesz, és attól félnek a brüsszeli bürokraták és az EP-képviselők, hogy elveszítik befolyásukat, ezért is riogatnak most szankciókkal, és alkalmaznak nyomásgyakorlást, vélekedett a politológus.

Meglátása szerint nem lehet összekapcsolni a kohéziós forrásokat bevándorláspolitikai kérdésekkel, abban ugyanis a tagállamoknak kell dönteniük. Deák úgy gondolja, hogy az uniós költségvetési huzavona is azt a célt szolgálja, hogy a nemzetállamok adják fel a függetlenségüket, de ezzel a törekvéssel csak megerősítik őket.

Az itt megtermelt haszon jelentős része elmegy Nyugat-Európába, emelte ki a politológus. Rámutatott ugyanakkor, hogy a V4-k gazdaság jóval stabilabb mint az előző támogatási ciklus megítélésekor. A régió országait ilyen eszközökkel tehát már sokkal kevésbé lehet zsarolni. Deák szerint a magyar gazdaság uniós források nélkül is képes a növekedésre.

magyaridok.hu - M1 Ma Este
  • Karácsony Budapest díszpolgáraivá avatná elődeit
    Elmondta: Budapest új szabad önkormányzatiságának 30. évfordulója alkalmából azzal a kezdeményezéssel él majd, hogy Demszky Gábort és Tarlós Istvánt válasszák a főváros díszpolgáraivá.
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
MTI Hírfelhasználó