Gyenge lábakon áll a brüsszeli támadás
Tévedésektől és valótlanságoktól hemzsegő jelentéstervezetet mutatott be csütörtökön az Európai Parlament LIBE-bizottsága, amelynek ülésén Szijjártó Péter külügyminiszter védte a magyar álláspontot, egyúttal visszautasította Brüsszel beavatkozását hazánk belügyeibe. A tárcavezető kiemelte: érdekes módon csak egy szűk kör kifogásolja a kormány intézkedéseit, s ugyanez a kör az utóbbi időben nyíltan ellenzéki tevékenységet folytat.
2018. április 27. 09:01

Ha az igazságtartalmát keressük, nehezen fogjuk megtalálni

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása. Ez áll a csütörtökön Brüsszelben bemutatott Sargentini-jelentéstervezetben. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint azonban minősített hazugságok gyűjteménye a tervezet, a vita tehát folytatódik a magyar kormány és a LIBE között. A bizottság ülésén elhangzottak fényében sokan érezhették, hogy miközben még folyik a tárgyalás és a bizonyítási eljárás, Sargentini asszony már ítéletet hirdetett.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1-en azt mondta: nagyon érdekes volt hallgatni a jelentéstevőnek, a helyettes-jelentéstevőknek és az árnyék-jelentéstevőknek az indoklását, ezek mellett pedig jó érzés volt hallgatni a magyar kormány képviseletében Szijjártó Péter külügyminiszter szavait, aki ellenpontozta azt a fajta magatartást, ami leginkább a Dreyfus-perre emlékeztetett.

„Ennyire érzelmektől átfűtött, ellenséges légkör szakbizottságban nem hiszem, hogy volt már az Európai Parlamentben” – tette hozzá.

Tavares óta tart 

Úgy folytatta: a LIBE-bizottságról elmondhatjuk, hogy már 2010 óta permanensen opponálja a magyar kormány intézkedéseit. Olyan „nagy” elődök nyomába lépett Judith Sargentini, mint például a korábbi zöldpárti EP-képviselő, Rui Tavares.

Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója azt mondta: ha az igazságtartalmát keressük a Sargentini-jelentéstervezetnek, akkor azt nagyon nehezen fogjuk megtalálni. A korábbi Tavares-jelentés volt első, ami átfogó kritikát fogalmazott meg Magyarországgal és magyar jogállam állapotával szemben, természetesen nélkülözve a valóságnak minden elemét – mondta.

Amióta Rui Tavares megírta azt a jelentést, azóta abból csipegetnek azok az EP-képviselők, akik olyan álláspontot képviselnek, hogy minden, ami nemzeti, polgári, keresztény értékeken nyugszik az EU-ban, azt „két kézben tartott gépfegyverrel kell lőni, mert az nekik veszélyt jelent” – fogalmazott.

Ifj. Lomniczi Zoltán szerint érdemes megnézni a jelentéstervezet mellékletét is, amely azokat a szervezeteket és sajtóorgánumokat sorolja fel, amelyek véleményére alapozták a dokumentumot. A magyar kormány mellett az Alapjogokért Központ az egyelten, amely az ellenvéleményt képezi. Az összes többi szervezet valamilyen módon Soros Györgyhöz és az ellenzékhez köthető.

Nehéz helyzetben van a baloldal 

Szerinte az európai baloldali, liberális és zöld képviselők és pártjaik nagyon nehéz helyzetben vannak most: egyrészt már egy ideje nem tudnak semmit mondani a választóik számára, hiszen azokkal a politikai termékekkel, amiket ők kínálnak, azok rendre alulmaradnak egy választáson. Ezért úgy kell csinálniuk az Európai Parlamentben és a különböző bizottsági ülésekben, mintha dolgoznának és feladatot látnának el.

A saját tehetetlenségüket és eredménytelenségüket úgy próbálják palástolni, hogy kiszemelnek valakit, akit támadnak. Ezeknek az embereknek nem csak a magyar kormánnyal van baja, hanem a magyar választók többségével is. Ellentmondás van abban, hogy a magyar nemzetet önmagától akarják megvédeni – mutatott rá Törcsi Péter.

Gyenge lábakon áll a brüsszeli támadás

Tévedésektől és valótlanságoktól hemzsegő jelentéstervezetet mutatott be csütörtökön az Európai Parlament LIBE-bizottsága, amelynek ülésén Szijjártó Péter külügyminiszter védte a magyar álláspontot, egyúttal visszautasította Brüsszel beavatkozását hazánk belügyeibe. A tárcavezető kiemelte: érdekes módon csak egy szűk kör kifogásolja a kormány intézkedéseit, s ugyanez a kör az utóbbi időben nyíltan ellenzéki tevékenységet folytat.

Az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítását javasolja az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés tegnap bemutatott tervezete, mondván, az Orbán-kormány rendre súlyosan megsérti az európai értékeket.

A testület brüsszeli ülésén Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő közölte: munkájuk során azt is megállapították, hogy a magyarok alapjogai hogyan sérülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és mindezt látva arra jutottak, hogy az EU-nak cselekednie kell. Érdemes megemlíteni: a tervezet szerkesztői a magyar kormányzati szervektől is kértek adatokat, információt, a végeredményen ez azonban nem látszik meg. Sőt, mint arra kormánypárti EP-képviselők – Járóka Lívia és Gál Kinga – igyekeztek felhívni a figyelmet, a tervezet olyannyira elrugaszkodott a valóságtól, hogy a 2010-es kormányváltás előtt történteket is az Orbán-kormány számlájára írja.

A külügyminiszter szerint a választás eredménye világosan megszabta a további kormányzati munka irányát, amelynek fontos része a nemzeti szuverenitás és a határok, a magyar kultúra védelme Fotó: Európai Parlament

Az ülésen felszólalók elítélték a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt, a külföldi egyetemek helyzetét szabályozó törvényt, szóvá tették, hogy illiberális demokrácia nem létezik, az valójában autokrácia. Egyikük kijelentette, tervezetük a magyar emberek érdekének védelmét szolgálja. Tájékozatlanságukra jellemző, hogy a Fideszt a Jobbikkal szövetséges antiszemita pártként jellemezték annak dacára, hogy a Jobbik a balliberális pártokkal együtt készült a kormánybuktatásra.

Nem véletlenül nevezte Szijjártó Péter „minősített hazugságok gyűjteményének” a jelentést. A külügyminiszter felszólalásában kiemelte: Magyarországon a sajtó sokszínűbb és szabadabb, mint több nyugat-európai országban, ahol rendszeresen elhallgatják a bevándorlók, illegális migránsok által elkövetett bűntetteket. Hangsúlyozta azt is, hogy hazánkban 65 ezer civil szervezet működik, a törvénymódosítások ellen csak az a néhány csoport emelte fel a szavát, amelyek „nagyon komoly pénzügyi támogatásban részesülnek külföldről, és nyíltan politikai szereplővé váltak”.

A külügyminiszter hangsúlyozta: nálunk a sajtó sokszínűbb és szabadabb, mint Nyugaton Fotó: KKM

Hasonló a helyzet Soros egyetemével, a CEU-val is, amely az egyetlen a számos külföldi intézmény közül, amelyiknek problémája van a felsőoktatási törvénnyel. Szijjártó Péter hivatkozott a választás eredményére is, amely egyértelműen fejezi ki a népakaratot, s amely világosan megszabta a további kormányzati munka irányát, aminek fontos része a nemzeti szuverenitás és a határok, a magyar kultúra védelme.

A tárcavezető beszédét – elsőként az ülésen – taps kísérte, mire a bizottság elnöke rendre utasította a hallgatóságot, akárcsak Szijjártó Pétert, majd megkérdezte: miért fél a magyar kormány a civil szervezetektől. A kormány álláspontja és a magyar érdekek mellett szólalt fel Marek Jurek lengyel EP-képviselő, valamint Morvai Krisztina, aki hangsúlyozta: a bizottság álláspontja nem tükrözi az európai polgárok többségének véleményét, akik állhatatosságuk miatt felnéznek a magyarokra.

Liberális alapokon

A LIBE elvileg a demokrácia őre, s ilyen minőségében felügyeli az Alapjogi Charta és az emberi jogok európai egyezményének betartását. Önmaga azonban nem szankcionálhatja az uniós jog és az irányelvek megsértőit, jelentéseivel, meghallgatásaival viszont nyomást gyakorolhat a tagállami kormányokra, illetve javaslatot tehet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a renitensek „megrendszabályozására”. A testület, mint általában a brüsszeli szervezetek, liberális irányultságú; munkáját a brit munkáspárti Claude Moraes vezeti, és gyakran támaszkodnak olyan külsős „szakértőkre”, amilyen például a Soros György bőkezű támogatását élvező Helsinki Bizottság.

hirado.hu - M1 - magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó