Nem lefutott az idei választás eredménye
Van olyan elemzőintézet, amely nagyjából 10 fős Fidesz–KDNP-többséget prognosztizál, másik szerint pedig újból kétharmados többsége lehet a pártszövetségnek.
2018. április 6. 11:20

Stabil többségre, a szakértői becslésre épülő mandátumkalkuláció alapján 112-123 közti mandátumra számíthat a Fidesz–KDNP a vasárnapi választás után a Nézőpont Intézet szerint, miközben a Jobbik képviselőcsoportja 36-42, az MSZP–Párbeszéd szövetségé 19-20, a DK frakciója 11-13, míg az LMP mandátumszáma 6-8 között alakulhat.

A kalkuláció alapján 3 egyéb, a baloldal által támogatott képviselője is lehet a parlamentnek, míg a német nemzetiség képviselője is szerezhet 1 mandátumot – közölte csütörtökön a Nézőpont. Érdemes megemlíteni, hogy a Medián egy nappal korábban közölt becslése ennél nagyobb arányú, 2/3-os kormánypárti győzelmet jósolt.

A szervezet szak­értői szerint a következő országgyűlésben 142 képviselője lehet a Fidesz–KDNP pártszövetségnek, 22 a Jobbiknak, 19 az MSZP-nek és a Párbeszédnek, 8 az LMP-nek, 7 a DK-nak és egy a német nemzetiségnek.

A Nézőpont mandátumbecslése a 2014-es egyéni választókerületi eredményeket, a várható részvételt, a listás választási eredményekre vonatkozó szakértői becslést, a levélszavazatok becsült számát, valamint a nemzetiségi listás szavazatok becsült számát veszi figyelembe, továbbá a választójogi törvény szerinti töredékszavazat-számlálással is kalkulál.

A Nézőpont Intézet szerint a választási részvétel 65 százalék körül alakul. Ilyen mértékű részvételi arány mellett a Fidesz–KDNP listás választási eredménye 43 százalék lehet, míg a Jobbikra 22, az MSZP–Párbeszéd szövetségre 11, a DK-ra és az LMP-re pedig 8-8 százalék szavazhat.

Várhatóan nem szerez listás mandátumot a Momentum (3 százalék), a Kétfarkú Kutya párt (2 százalék), valamint az Együtt (1 százalék), mutatott rá a szervezet. A listás választási eredményekre vonatkozó szakértői becslés a kutatás adatait, továbbá az átszavazási hajlandóságot, a kampányhatás miatt erősödő választási aktivitást, a választástörténetet, valamint a rejtőzködők pártpreferenciáját vette figyelembe.

A Nézőpontnál úgy számolnak, hogy a kormánypártok 74-85, a Jobbik 7-13, az MSZP–Párbeszéd 8-10, a DK 3-5, az LMP legfeljebb 1, míg a baloldal által támogatott egyéb jelöltek legfeljebb 3 egyéni mandátumot szerezhetnek, azaz ennyi választókerületben nyerhet a jelöltjük.

A fent említett mandátumok ezekből és a pártlistákról parlamentbe jutó képviselőkből tevődnek össze. A Nézőpont szerint a listás mandátumokat nézve a Fidesz–KDNP 38, a Jobbik 29, az MSZP–Párbeszéd 10-11, a DK 8, az LMP 6-7, míg a német nemzetiség képviselője 1 mandátumra számíthat.

Ehhez képest a Republikon Intézet csütörtökön azt közölte, hogy méréseik szerint harminc egyéni körzetet nyerhet az ellenzék, további 21 körzetben pedig szoros eredmény várható, így a Fidesz–KDNP akár a legnagyobb, de önállóan kormányozni képtelen frakcióval rendelkezhet majd a következő országgyűlésben.

Nem léptetik vissza tömegesen az ellenzéki jelölteket

Három nap múlva ilyenkor már lassan véget is ér az országgyűlési választás. Az ellenzéki pártok az utolsó pillanatig próbálnak egyezségre jutni egymással a visszalépésekről. A siker részleges, merthogy vannak ugyan, akik inkább átengedik másnak az indulás lehetőségét, de közben vannak pártok, amelyek ragaszkodnak hozzá, hogy minden jelöltjük megméresse magát a körzetekben.

Közben egymás után jelennek meg a különféle mandátumbecslések, amelyek egymáshoz képest egészen szélsőséges adatokat mutatnak. Van olyan elemzőintézet, amely nagyjából 10 fős Fidesz–KDNP-többséget prognosztizál, másik szerint pedig újból kétharmados többsége lehet a pártszövetségnek.

Az M1 Szemtől szembe című műsorának Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője és Kiszelly Zoltán politológus volt a vendége.

112–123 közötti kormánypárti mandátum várható

A Nézőpont Intézet egyik felmérése szerint a Fidesz–KDNP 112, a Jobbik 42, az MSZP–Párbeszéd 20, a DK 13, az LMP 8, az egyéb baloldali pártok 3, míg a német nemzetiség 1 mandátumot szerez az országgyűlési választáson.

Fodor Csaba elmondta: egy szakértői becslés volt az alapja ennek a mandátumkalkulációnak, figyelembe vettek számos kutatási eredményt, különböző módszertannal készült méréseket, választástörténetet, illetve kampányhangulatot.

Ezt követően az egyéni választókerületek szintjén is megpróbálták modellezni, milyen eredmények születnének – közölte a szakértő. A modellszámítás alapján azt lehetett előre jelezni, hogy nem kétharmaddal, de egy stabil, erős többséget ismét megszerezhet a Fidesz–KDNP pártszövetség – tette hozzá.

A Nézőpont Intézet elemzései szerint nem lesz kormányváltás, 112–123 közötti kormánypárti mandátum várható.

Nem tudnak nagy tömegeket megmozgatni az ellenzéki pártok

Március 15-e után azt láthatták az ellenzéki pártok, hogy nem tudnak nyerni, rendezvényeiken csupán pár ezren vettek részt, míg a kormánypártok százezres tömeget tudtak megmozgatni – mondta Kiszelly Zoltán.

Ez is mutatja azt, ami a közvélemény-kutatásokban is látszik, hogy a kormánypártoknak elszánt tábora van. Mivel az ellenzéki pártoknak minimális az esélyük a választási győzelemre, ezért az egyéni céljaikat kezdik el követni – vélekedett a politológus.

A DK és az LMP célja, hogy elérjék a bejutáshoz szükséges öt százalékot, míg az MSZP–Párbeszéd szövetségnek 10 százalék elérése szükséges a bejutáshoz. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék, a lehető legtöbb egyéni jelöltet kell állva hagyniuk, ugyanis a jelölt „rátereli a szavazatot a listára” – fogalmazott.

Úgy folytatta: az ellenzéki pártoknak az 5, valamint a 10 százalékot a listán kell elérniük, ehhez kell minél több jelöltet állva hagyni.

A választók nagy része nem szavazna át egy másik jelöltre

Kiszelly Zoltán emlékeztetett: 2014-ben teljes összefogás volt a baloldalon egy miniszterelnök-jelölttel, és így sem sikerült a győzelem.

A szakértők szerint nincs nagy jelentősége az ellenzéki jelöltek visszalépéseinek. A pártok azért sem szeretnék visszaléptetni a jelöltjeiket, mert 60-70 százaléka a választóknak nem szavazna át – mondta a politológus.

„Minél kevesebb jelöltjük marad versenyben, annál nehezebb lesz elérniük az egyéni céljaikat. A pártok saját magukat lőnék lábon, ha tömegesen léptetnék vissza a jelöltjeiket az egyéni körzetekben” – vélekedett.

magyaridok.hu - hirado.hu - M1
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Orbán: nemzeti konzultáció kezdődik
    Nemzeti konzultáció kezdődik a koronavírusról és a gazdaság újraindításának intézkedéseiről - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Cél: magyar űrhajóst küldeni a Nemzetközi Űrállomásra
    Továbbra is célunk, hogy magyar űrhajóst küldjünk a Nemzetközi Űrállomásra az évtized közepéig - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, az Európai Unió űrtevékenységért felelős minisztereinek pénteki videokonferenciáján.
  • A járvány első hulláma hazánkban lecsengőben van
    A koronavírus-járvány első hulláma Magyarországon lecsengőben van, de a vírus más földrészeken még erősen terjed - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs pénteki online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó