Jól működik a magyar választási rendszer
A 2014-es voksolás is megmutatta, hogy jól működik a magyar választási és lebonyolítási rendszer, így "minden feltétel adott ahhoz, hogy ez egy időtálló, hosszú távon működőképes szabályozás legyen" - mondta a témával foglalkozó tanulmányuk szerdai budapesti bemutatóján Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője.
2018. március 28. 12:57

Azt mondta, egyetlen nemzetközi szervezet sem vonta kétségbe a rendszer demokratikus voltát, ami komoly megerősítést jelent.

Hozzátette, hogy az új szabályozás számos olyan kérdést kezel, mint az egyes választókerületek mérete közötti aránytalanság, a Magyarországon lakhellyel nem rendelkezők szavazása vagy a nemzetiségek parlamenti képviselete, behozva olyan, uniós szinten is újításnak számító innovációkat, mint a Braille-írásos szavazólap vagy az, hogy minden választókerületben egy szavazókörnek akadálymentesnek kell lennie.

A stabil kormánytöbbség kialakítását lehetővé tevő rendszerrel kapcsolatos ellenzéki félelmek mögött szerinte az a számítás áll, hogy "nyilván beárazzák a vereséget, és ilyenkor általában felelőst kell keresni, és ilyenkor a választási rendszer adja magát, tálcán kínálja magát", mondta.

Fodor Csaba a húsz korábban elhangzott kritikát mintegy harminc oldalon megválaszoló elemzésről szólva arról beszélt: ellensúlyozhatók a korábban felmerült politikai és jogi ellenvetések, és azokra megfelelő válaszok is születtek.

Téglási András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának egyetemi docense azzal kezdte előadását, hogy "a futballban mindig a bíró a hibás", ezt a szerepet adott esetben a választási rendszerre oszthatják a bírálók.

Azt mondta, a legtöbb elemzés egy adott időkereten belül vizsgálja például az Alkotmánybírság joggyakorlatát, "mintha 2010-ben kezdődne a világ", holott a megelőző két évtizedet is vizsgálva az állapítható meg, hogy nincs új a nap alatt, minden most jelentkező kritika már korábban is elhangzott.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője arról beszélt, "a választási rendszer kritikája valójában egy politikai termék", ami abból is látszik, hogy felhagy vele az ellenzék, ha esélyt lát a győzelemre. Az egyfordulós modellel kapcsolatban kiemelte, hogy egyszerű, igazságos és mintegy ötmilliárd forinttal olcsóbb, mint a korábbi, ráadásul európai sztenderd az egyfordulós modell.

Szerinte a magyar választási rendszer "az egyik legjobb Európában", mert egyszerre biztosít stabil kormánytöbbséget és ad megjelenést az ellenzéknek.

A "kamupártokkal" kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, a jelenség oka a pártok állami kampánytámogatásának - az esélyegyenlőséget megteremteni hivatott - rendszere. "Bizonyos értelemben ez a költsége a demokráciának", és "még ha sok pénzről is van szó, úgy gondolom, a demokrácia és az esélyegyenlőség megéri ezt a pénzt" - jelentette ki.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója is arról beszélt, hogy a szisztéma bírálatának kártyája bármikor elővehető. Alkotmányjogi értelemben nincs jó vagy rossz rendszer, ha a megoldás megfelel annak a követelménynek, hogy általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog útján alakítja a polgárok szabad akaratát mandátumokká. Szerinte nincsen alkotmányjogi érv az egy- vagy kétfordulós választási rendszer mellett, hacsak nem az egyszerűség szempontját tesszük azzá - tette hozzá.

Szavai szerint a kisebb pártok esélyegyenlőségét szolgáló állami kampánytámogatás híján "nem beszélhetnénk normális választási rendszerről", majd azt hangsúlyozta, hogy "jóval óvatosabbakká" váltak a kiskapukat használó, az erre az üzletre berendezkedett pártok.

Orbán Balázs megjegyezte: a többséget valamelyest erősítő egyfordulós rendszer előnye, hogy mérsékli a koalíciós kormányzás problémáit, csökkenti a kisebbik koalíciós partner szerepét, ami a rendszerváltozást követően "kifejezetten negatív" volt, legyen szó az MSZP és az SZDSZ vagy az Fidesz és akár a kisgazdapárt, akár az MDF együttműködéséről.

Változatlanul vezet a Fidesz a kampány véghajrájában

11 nappal a parlamenti választás előtt változatlanul őrzi előnyét a Fidesz-KDNP, a kormánypártok akár 50% feletti szavazataránnyal is számolhatnak – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. Várhatóan egyébként ötpárti lenne a parlament, a Jobbikra 15%, míg az MSZP-Párbeszéd listára 11%, az LMP és a DK listáira pedig egyaránt 8% szavazna.

A felmérés alapján a teljes felnőtt népesség körében 41% szimpatizál a kormánypártokkal. Ez az arány a Jobbik esetében 9%, az MSZP táborát nézve 5%, míg az LMP és a DK tábora 4-4%, a Momentum Mozgalomé 2%, a Kétfarkú Kutya Párté pedig 1%.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP-re továbbra is 52% szavazna. A Jobbikot a biztos szavazók körében 15% választaná, ami még mindig elmarad a párt 2014-es listás választási eredményétől (20,7%). Az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg 11%, az LMP-re és a DK-ra egyaránt 8% szavazna.

A Momentum szavazataránya 3%, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2% lenne a biztos szavazók körében, így a két párt várhatóan nem jutna be a parlamentbe. Minél magasabb lesz továbbá a választási részvétel, annál inkább „veszélyeztetve” van a 10% alatti pártok bejutása.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. március 3-19. között készült 1000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Orbán: nemzeti konzultáció kezdődik
    Nemzeti konzultáció kezdődik a koronavírusról és a gazdaság újraindításának intézkedéseiről - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Cél: magyar űrhajóst küldeni a Nemzetközi Űrállomásra
    Továbbra is célunk, hogy magyar űrhajóst küldjünk a Nemzetközi Űrállomásra az évtized közepéig - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, az Európai Unió űrtevékenységért felelős minisztereinek pénteki videokonferenciáján.
  • A járvány első hulláma hazánkban lecsengőben van
    A koronavírus-járvány első hulláma Magyarországon lecsengőben van, de a vírus más földrészeken még erősen terjed - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs pénteki online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó