Kísérlet közben vagyunk
Soros György nem teremtett semmit, ellenben a társadalmak szétverésén munkálkodik.
2018. március 21. 11:19

Soros György aláírta Európa halálos ítéletét. Vádemelés, tárgyalás nem volt, védőbeszéd sem hangzott el – holmi bíróságosdi föl sem merült. A vádlott sem szólalt meg, mivel nem kérdezték, hiszen kísérlet közben a nyúl nem pofázik. Nem lett volna se demokratikus, se polkorrekt, csak korszerű. Az emberbarát ítélkező ugyanis a legcsekélyebb mértékben sem demokrata, ezt nem is terjeszti sem önmagáról, sem nekünk szánt rendszeréről. Nyilván tudja, hogy célközönsége azt hiszi önmagáról, hogy az, mert ma divat a demokráciára hivatkozni, tehát egy ilyen ismeret zavart keltene a fejében, s kiegyenesedne az egyetlen agytekervénye is.

Részletekbe menően megtervezte a döntést a végrehajtással együtt. Immár bizonyos, hogy támadt egy ötlete. Nagy durranás lesz a kínkeservesen megformálódott társadalmak szétverése. A terv gyökerei – ha nem is a kezdetekig, de a vallásháborúkig visszanyúlnak. Részletezve: Gazdaságkor kibontakozásáig, amely az embert és értékeit visszaszorította, miközben az érdeket, a dolgok sarát iparszerűen kezdte az értékek helyére nyomni.

A művészeti izmusok uralomra jutása a szépséggel tette ugyanazt, ami az igazsággal történt, meg a családdal, a vallással. Vagyis az istentagadás a hajdan többé-kevésbé szilárd, vagy legalábbis látható értékrendet mocsárrá lazította.

Mindennek hátterében megszűnt a nemesség – azaz a felelősség, az erős, bátor és tiszta ember kiállása a többiek, különösen a gyöngék és a szegények mellett. A nemes helyére a szerencselovag lépett, aki úgy véli, hogy homo faber is lehet belőle, akinek joga van emberkísérletet végezni másokon.

Az úgynevezett Újkoron végigsöprő mozgalmak vezérei a fölvilágosodástól a kommunizmus-nácizmuson át a most támadó nyitott társadalom őrületig mind úgy érezték és mai utóduk is érzi, hogy neki joga van kótyagos eszméje érdekében bármit megtenni a többiek életével, elég, ha ötlete, ereje és pénze van rá.

A mai kalandor ugyanazt találta ki, amit elődei, mondjuk, a jakobinusok vagy Mao Ce-tung: a társadalmat szét kell szabdalni, hogy megszűnjék a részek együttműködése. Mit számít, hogy kifolyik a vére, falják legyek, bacilusok, keselyűk. Arra sincs ereje, hogy elhessentse őket. Ez éppenséggel jó: nem fog kekeckedni. Késő Gazdaságkor lényege ez: amelyik ötlet mellett pénz áll, az csak jó lehet. Még filantrópiát is lehet építeni rá. Rugalmasat. Én se tennék másként, zúgja a XXI. század civilizált emberkara, s kijelentése helytálló.

Tanúi vagyunk a koreszme természetes hajtásának, az emberkísérletnek. Ennek módszertanát e célra alapított úgynevezett „egyetemeken” tanítják, amelyek gondosan óvják tanítványaikat a tények ismeretétől, az egyetemes tudástól, de legkivált az igazságtól. Még a szelétől is. Előzményei már fölbukkantak a reformáció kölcsönös eretneküldözései során: meddig bírja víz alatt az anabaptista?

1552-ben az egri nők állítólag forró szurokkal öntözték Kara Ahmed pasa migránscsapatait, amelyek nem akartak egyebet, csak azt, amire a ma kószáló utódaik pályáznak Euró­pában, ahova újabban az emberbarát milliárdos tuszkolja őket ómodern eszméi zászlaja alatt. Az egri várfalra mászó törökök sem tettek mást, mint mai utódaik: érdekeik mentén igyekeztek előre jutni. Hogy mi volt az érdekük? Kara Ahmed pasa fölismertette velük. A mai emberbarát Kísérletvezető kezében van a véleményipar többsége, ami sulykolja, hogy „mi a teendő”. Így megy ez Voltaire-től Robespierre-en, Leninen, Hitleren át a mai kísérletvezetőkig.

Maradjon köztünk: sok ember kifejezetten szereti, ha megmondják neki a tutit. Nem vitatkozni kell, cselekedni. Teszi, amit kell, majd várja a következő parancsot. A lényeg ez, de a fogalmazás ezerszer finomabb, végtére is demokrácia van – legalábbis a hadművelet végéig –, szabadna is ellenvetni, vitázni, ha kísérlet közben a nyúl pofázhatna.

Az érdekességek izgalmasan árulkodó részlete, hogy a mozgalom hajdani zöldpártisága elillant. Mintha soha nem aggódott volna például a bolygó életfönntartó képességének rohamos pusztulása miatt. Hasonló történt a kommunista- és egyáltalán a diktatúraellenességgel is. Bizonyos jelzők megmaradtak s el-elrikkantják őket, ha az ügyeletes véleménykarmesterek alkalmasnak találják egyiket-másikat valamelyik ellenség lejáratására. De a lényeg mindenkor a Vezér. Neki lennie, működnie, irányítania kell, mégpedig örökké, ez mindenhatóságának velejárója, mivel Vezér nélkül nincsen igazi demokrácia.
A bírálat joga pedig bibis.

Igencsak „korszerűnek” mondható jelenség, hogy a mostani események jobbára hadi- és világesemények. Leginkább világháborúk. A békésnek látszó folyamatok is hadműveletek, gondoljunk Gazdaságkor több évszázada tartó előretörésére, ami a bolygó javait nagyrészt elemésztette. Most a maradékot falja – emberestül – a Vezérrel az élen. Legkivált a gondolkodásunkat. Ma már ritka az az ember, aki nem a „kifizetődik-e?” eszme alapján mérlegeli döntéseit.

A világ önjelölt bírája? Ura? Világszerte idézgetett önvallomása szerint szinte Istennek képzeli önmagát, aki úgy tekint magára, „mint az Ótestamentum Istenére”, aki „láthatatlan, jóságos, de mindent lát”. Egy mondását bolygószerte idézik: „Úgy gondolok magamra, mint egyfajta istenre, vagy mint gazdasági reformerre, amilyen Keynes volt, vagy ami még jobb, olyan tudósra, mint Einstein.”

Soros első mestere, Karl Popper elvetette a történelemben szervesen formálódott, hagyományos közösségeket, mint család, egyház, nemzet, mert ezek a nyitott társadalom ellenségei, hisz korlátozzák az egyén szabadságát. Annak pedig nincs határa! Kivéve persze a Kísérletvezető akaratát. Lassan az egész világot „érzékenyíteni” kell a nemi identitásukat is naponta váltogató sorosista élharcosokhoz. Vagyis csitt! Az önkényhez, a pénz mindenhatóságához és hasonlókhoz.

Lélek nincs, tehát hol lehetne tere? Helyébe a teljesen szabad, korlátlan piac nyomult – tehát a szabadság legmagasabb foka istent és ember helyett dolgot illet, egy pénzcsináló eljárást. Tudjuk: hamispénz-gyárat. A piacon ebből következően nem szabad személyek mérkőznek, akik közül véletlenül sem a jobb győz, hanem a gátlástalanabb, a ravaszabb, sunyibb, az aljasabb. Szabad személy nem is létezik Egyvalakin kívül. Tehát a lét új terében, a piacon, kontraszelekció zajlik a jellemtelenebb, a hitványabb előnyére. A gyarlóságtant e célra létrehozott egyetemeken okítják, mint hajdan a marxizmus–leninizmust a foxi-maxin.

Soros kimondja, hogy a nyitott társadalom felépítéséhez arra is szükség lesz, hogy helyi kirendeltségei beavatkozzanak egyes nemzetállamok belügyeibe. Milyen alapon? Ki tehet ilyesmit? A hagyomány? Az ENSZ? Vagy a tőke, netán a vadgalambok?

A Teremtő! S. Gy. soha, semmit nem teremtett. Még bele szelét sem. Önmaga rémképét vetítgeti, a Rém Új Világ álmodóját, a Mindenség önjelölt bíráját, akinek egykor majd inteni fog egy átszögelt kéz, hogy jobbra álljon-e vagy balra.

Czakó Gábor

A szerző író

magyaridok.hu
megmondó
De most történt valami. Olyan, amit nehéz a magyar nép bölcsességével azonosítani.
  • Az Európai Unió tulajdonosa
    A kisrészvényesek megzabolázásához rendelkezésre állnak az eszközök: a Nagytestület tagjainak többsége a tulajdonos zsebében van.
  • Elnökjelölt rovott múlttal
    Azaz a baloldali politika továbbra sem óhajt megtisztulni: benne hagyja a szennyeződést a magyar közéletben.
  • Aztán eljött az este
    Most várhatjuk, hogy a gender-Macron, a kvóta-Merkel és a whisky-Juncker mikor és milyen őszintén gratulál.
  • Nagy lehetőség: kibukhat az LMP
    Az európai demokráciában az ellenzéknek is meg kell felelnie bizonyos szellemi minimumnak.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI