Visszaköszönne a régi világ
Emelnék a kamatot, dörzsölné a kezét a pénzügyi szféra, csökkenne hazánk szuverenitása.
Utoljára frissítve: 2018. március 21. 10:39
2018. március 21. 10:30

A kormányváltással visszaköszönne az a régi világ, amikor a bankok, a brókercégek, az offshore háttérbe ágyazott alapítványok érdekei kerülnének előtérbe – mondta a Magyar Időknek Boros Imre közgazdász. A szakértő szerint a balliberális erők vélhetően utat adnának azoknak a törekvéseknek, amelyek közös adópolitikát sürgetnek az unióban. Ezzel pedig az ország veszítene szuverenitásából, amelynek a megvédéséért jelentős erőfeszítést tesz a jelenlegi hatalom.

Jogosan tartanak többen attól, ha kormányváltás történne, borulna az elmúlt években bevált és sikeres gazdasági modell – mondta Boros Imre közgazdász. A szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy tegnap beszámoltunk arról a külföldi elemzésről, amelyet korábban a Mandiner gazdasági szakblogja, a Makronóm is ismertetett. A külföldi cikk az Orbán-kormány bevált unortodox intézkedéseit méltatta.

Frédéric Guirinec, a MoneyWeek brit pénzügyi lap tudósítója, a JP Morgan volt befektetési elemzője arról írt, hogy magán­nyugdíjpénztári források felhasználásával Magyarország lefaragta a költségvetési hiányt, később pedig csökkentette a háztartások rezsiköltségeit is. A devizaadósság problémája is megszűnt.

Boros Imre közgazdász szerint a választás tétje nagyon nagy Fotó: Kurucz Árpád

Az eladósodás is megállt, a háztartások adóssága negyven százalékról kevesebb mint húsz százalékra csökkent. A kormányzat költségvetési többleteket halmoz fel, emiatt is csökkent az államadósság a GDP 74 százalékára. Magyarország már vonzó beruházási célpontja a külföldi befektetőknek, különösen a gyártási szektorban. A cégeket korántsem kizárólag az alacsony bérköltségek vonzzák, hanem a jó életminőség és a kiváló oktatási rendszer is.

Ha április 8-án kudarcot vallana a kormány, az drasztikus változásokat, esetleg a sikeres unortodox gazdaságpolitika végét is jelenthetné, emiatt a brit pénzügyi lap szerint a leendő külföldi befektetők jobban teszik, ha kivárják a választások eredményét.

Boros Imre emlékeztetett: 2010 után az Orbán-kabinet olyan váltást hajtott végre, amely lehetővé tette a többletjövedelmek termelését. Ezzel egészséges szerkezetben nőhet a gazdaság. A bővülés mértéke mára meghaladta a négy százalékot. A közgazdász felhívta a figyelmet arra is, hogy új osztozkodási modell jött létre. Azok a cégek, amelyek termelést folytatnak, elkerülték a különadókat, azaz nem kurtították meg a jövedelmüket.

A bankok és a kereskedelmi szektor jövedelme mérséklődött ugyan, de ez is fedezetet adott az államháztartás rendbetételéhez, valamint a bérek emeléséhez. Ez pedig a fogyasztás erősödésén keresztül visszacsorog a kereskedelembe és a közkasszába is.

Boros Imre szerint ha visszajönne a balliberális tábor, ott folytatnák, ahol 2010-ben abba kellett hagyniuk. Ehhez előbb lebontanák a jelenlegi modellt, és előtérbe helyeznék a nemzetközi pénzügyi befektetők érdekeit. Ide tartoznak a bankok, a brókercégek és az offshore háttérbe ágyazott alapítványok.

Nem kétséges, hogy Matolcsy György jegybankelnök idő előtti eltávolításával is megpróbálkoznának. A balliberális kormányok idején ugyanis a Magyar Nemzeti Bank vezetése nem akarta elindítani az alapkamat csökkentését. A megváltozó politika az infláció emelését hozná, ami miatt emelnék az alapkamatot, ezzel pedig rosszul járna az állam és azok az adósok is, akik nem fix kamatozású hiteleket vettek fel. A külföldi pénzügyi szervezetek azonban örülhetnének, mert már vihetnék is ki a pénzt az országból.

A közgazdász szerint tehát a tét nagyon nagy, mert a balliberális kormányok idején mindig nőtt az ország nemzetközi kitettsége, ezáltal pedig a sérülékenysége. Ha pedig elveszítjük az önállóságunkat, akkor kiszolgáltatjuk magunkat a fejlett uniós államok akaratának, Brüsszelnek és a nemzetközi pénzügyi hatalomnak.

Az a kérdés is felmerül, hogy egy balliberális kormány mennyire harcolna azért, hogy hazánkban megmaradjon az adózás saját körben tartása. A fejlettebb államok ugyanis azért lobbiznak, hogy az unióban egységesítsék az adópolitikát, hogy ezzel Magyarország és a térség államai veszítsenek a versenyképességükből, így kevesebb eséllyel tudnánk ide csábítani a külföldi termeléssel foglalkozó multinacionális cégeket.

Mindezzel pedig csökkenne Magyarország szuverenitása, amelynek megvédéséért amúgy is jelentős erőfeszítéseket tesz az Orbán-kormány.

Elismerés a gazdaságpolitikánknak

A magyar gazdaság volt az egyik legnagyobb elszenvedője a ­2008-as világválságnak, de a válságkezelés a kritikusok bosszúságára jól működött, ezért Magyarország nagyon vonzó befektetési célpont. Erős ipari kapacitások hajtják az exportot, ráadásul az életminőség is jó, az oktatási rendszer pedig kitűnő. Orbán esetleges vereségével azonban az unortodox, ám sikeres gazdaságpolitika megváltozhat, ezért a leendő külföldi befektetőknek érdemes megvárniuk a választások kimenetelét – írja a JP Morgan volt befektetési elemzője.

Tetszik a választóknak az orbáni gazdaságpolitika – írta a minap Frédéric Guirinec, a MoneyWeek brit pénzügyi lap tudósítója. A JP Morgan volt befektetési elemzője cikkében Orbán Viktor unortodox gazdaságpolitikájának eredményeit méltatja. Az elemző kifejti: bár Magyarország volt a 2007–2009-es válság által az egyik leginkább sújtott gazdaság a feltörekvő európai gazdaságok között, de mára kiderült, az Orbán-kormány válságkezelése működött.

Guirinec felidézi: az 1998-tól ­2007-ig tartó hosszú lakáspiaci fellendülés alatt a lakásárak reálértelemben megkétszereződtek. Mivel az infláció és a kamatok magasak voltak, a jelzáloghitelek közel 90 százalékát külföldi devizában, például svájci frankban vették fel. Ez okozta a háztartások eladósodását, de a pénzügyi szektor és a kormányzat is súlyos adósságproblémába került.

Guirinec szerint előre látható volt, hogy ez a folyamat katasztrófához vezet, és ez így is történt. A forint árfolyama közel 30 százalékkal esett az euróval szemben 2009-ben, a törlesztőrészletek az egekbe emelkedtek. A befektetők menekülni kezdtek, emiatt az államadósság finanszírozása is nagyon megdrágult: a hosszú lejáratú államkötvények kamatai 12 százalékra nőttek, ami jelentős nyomást gyakorolt a közpénzügyekre.

A cikk írója felidézi: Magyarország kezdetben a hagyományos ajánlásokat követte a válságkezelésben, de 2010-től Orbán Viktor új, sokat vitatott gazdaságpolitikai irányt vett. Nem volt hajlandó eleget tenni a további megszorításokat szorgalmazó nemzetközi intézményeknek, ehelyett inkább az adókat csökkentette. Ezt a külföldi befektetők által dominált szektorokra – például a távközlési cégekre és a bankokra – kivetett válságadók fedezték.

A magán­nyugdíjpénztári források felhasználásával Magyarország lefaragta a költségvetési hiányt, később pedig csökkentette a háztartások rezsiköltségeit is. Végül a devizaadósság problémáját is megszüntette, a többségében osztrák bankokat arra kényszerítve, hogy a közel kilencmilliárd eurónyi adósságot forintra váltsák át – írja Guirinec.

Az elemző szerint, bár az unortodox gazdaságpolitika hosszú távú ­hatásait később ismerjük meg, de sok kritikus legnagyobb bánatára működik. A munkanélküliségi ráta, amely talán a népszerűség legfőbb meghatározója, mind­össze 3,9 százalék. A GDP 2014 óta 3-4 százalékkal nő évente, 2017 utolsó negyedévében a növekedés pedig már a 4,4 százalékot is elérte. A forint leértékelése segítette a magyar exportot, így a folyó fizetési mérleg a 2008-as jelentős deficitből mára 6,1 százalékos többletbe váltott. A vállalati adó kilenc százalékra csökkentése szintén támogatta az exportot.

A külföldiek egyre inkább kíváncsiak hazánkra. Értékelik a 2008 óta elért fejlődést és azt, hogy biztonságos, vonzó utazási célponttá váltunk Fotó: Bach Máté

Az eladósodás is megállt: a háztartások adóssága negyven százalékról kevesebb mint húsz százalékra csökkent, míg a teljes magánadósság (beleértve a vállalatokat is) a GDP 185 százalékáról 140 százalékra esett, ami már a cseh szintnek felel meg. Sőt a magyarok egyénileg ma már a világ legalacsonyabb, húszszázalékos adósságával rendelkeznek, ez Nagy-Britanniá­ban például 88 százalék.

Bár a kormányzati költések a GDP több mint ötven százalékára rúgnak, szemben számos euró­pai országgal, ahol ez az érték negyven százalék alatti, a kormányzat mégis költségvetési többleteket halmoz fel. Emiatt is csökkent az államadósság a GDP 74 százalékára. A magyar adósbesorolás a BBB kategóriában tartózkodik, ami már a befektetésre ajánlott kategóriába tartozik – sorolja Guirinec.

A MoneyWeek szerint Magyarország annak ellenére, hogy még nem egy nyugati gazdagságú fogyasztói társadalom, már vonzó beruházási célpontja a külföldi befektetőknek, különösen a gyártási szektorban. A külföldi beruházások folytatódnak: a Mercedes 2016-ban bejelentette, hogy Kecskeméten egymilliárd eurós bővítést hajt végre, így megduplázva az évente gyártott autók számát 330 ezerre 2020-ra.

A külföldi cégeket azonban korántsem kizárólag az alacsony bérköltségek vonzzák, hanem a jó életminőség és a kiváló oktatási rendszer is. Guirinec az alapvető makrogazdasági folyamatokon túl számos további területet méltat. Szerinte amellett, hogy Budapest fő üzleti és pénzügyi csomóponttá vált Közép-Európában, a külföldi turisták számára is gyönyörű látványosságokat kínál. Kitér arra, hogy a magyar tőzsde az egyik legolcsóbb Európában, de említést tesz az ingatlanpiacról is.

A gazdaság tehát stabilan és tartósan növekedést mutat, a politika azonban már tartogathat váratlan fordulatokat – összegzi a szerző, aki szerint a magyar kormánypárt sokkszerű hódmezővásárhelyi veresége hatására az ellenzék megpróbálhatja a vásárhelyi stratégiát követni.

És bár Orbán Viktor számít a fő esélyesnek, a győzelme már nem tűnik százszázalékosnak. Azonban, ha április 8-án kudarcot vallana, az drasztikus változásokat, esetleg a sikeres unortodox gazdaságpolitika végét is jelenthetné, emiatt a brit pénzügyi lap szerint a leendő külföldi befektetők jobban teszik, ha kivárják a választások eredményét.

magyaridok.hu
megmondó
„Tűzzel, vassal, golyószóróval és börtönnel” – így kell harcolni a „klerikális reakció” ellen. Ezt maga Kádár János fogalmazta meg egy pártgyűlésen.
  • Mindhalálig Őszöd
    Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
  • Olaszliszka, Badacsony – ne legyen harmadik
    Megnevezni sem tudjuk a veszélyt: vagy nincsenek szavak, vagy volnának szavak, de azokat nem szabad használni, mert tiltja a PC.
  • Csatlakozás a hősökhöz
    Tényleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, de még mennyire. És azok a hazafiak, a hősök, akik ezt ki merik mondani.
  • Szépséges szerelmetes Judith
    Nagyot alkottál, világpolitikai tényező lettél, és büszke is vagy rá.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI