Bécsi tanárnő: 25 gyerekből 21-et kell integrálni
Míg a politika a problémákat legtöbbször sajnálatos egyedi esetként kezeli, egyre több tanár óv az iskolarendszer összeomlásától”.
2018. március 13. 17:37

A szélsőjobboldali osztrák lapok csak nem hagyják abba. Van merszük beszámolni a bécsi késes támadásokról, a tetthelyen kialakult „csontig hatoló félelemről” és most meg már az egyik legnagyobb példányszámú osztrák lap, a Kronen Zeitung szintén Lázár-pincsiként erősíti azt a képet, amit a magyar kabinetminiszter, a valóságot egészen biztosan a Kreml-csicskásai segítségével meghamisított videóján mutatott be.

És milyen képet! A kuruc.info nem tudna hidegrázósabbat felfesteni!

A cím: Tanárnő: „25 gyerekből 21-et kell integrálni”, azaz megtanítani beilleszkedni.

És a mellékelt fotó! Susanne Wiesinger tanárnő, a szociáldemokrata (!) tanári szakszervezet személyes képviselőjének sírásba forduló arca egy fekete csadorba burkolt iskoláslány mellett. A kép szövege szerint a tanárnő sokat beszél a bécsi iskolák iszlámmal kapcsolatos problémáiról.

A cikk ezzel a szélsőjobboldali, populista, rasszista, idegengyűlölő, intoleráns (stb.) mondattal indul: „Bécsben minden második diáknak már migrációs háttere van. A vallás miatt kialakult konfliktusok már az iskolák mindennapjaihoz tartoznak. Míg a politika a problémákat legtöbbször sajnálatos egyedi esetként kezeli, egyre több tanár óv az iskolarendszer összeomlásától”.

A cikk első, ultra Lázár-pincsis alcíme pedig egyenesen riasztó: A favoriten-i tanárnő „alig megoldható problémái”.

Az első bekezdés így kezdődik: „Sokan tehetetlenek és az iskolai hatóságok által slamasztikában hagyottaknak érzik magukat. De alig mer valaki a nyilvánosság elé állni, mert retteg attól, hogy mi lesz a munkájával. Most viszont Susanne Wiesingernek elege lett: robbanásszerű interjújával segélykiáltást hallat. Az 53 éves tanárnő szerint az osztálytermi problémák már szinte megoldhatatlanok”.

A tanárnő elmondta, hatalmas a szakadék a muszlim tanulók otthoni és iskolai világa között. Diákjai közül soknak a saría az irányadó. Elutasítják például a zenét és a táncot. A muzulmán szülők pedig egyre inkább oktatásellenesek.

Mindinkább mindent a vallás ural, ami nagyon nem egészséges a társadalomnak – tette hozzá Wiesinger, akinek annyi esélye lenne megszólalni például a hazai balliberális, migránsimádó Klubrádióban, mint hogy ott valaha is egyetlen cigány szerkesztőt vagy műsorvezetőt alkalmazzanak.

És most akkor lássuk, mit válaszolt kérdésünkre az Európai Bizottság budapesti képviselete, ahogy azt hétfői cikkünk végén megígértük.

Az volt a kérdésünk, hogy az az Európai Bizottság, amely például a múlt hónapban bíróság elé vitte Magyarországot, amiért a civil szervezetek, az NGO-k nagyobb transzparenciájára ösztökélő törvényt fogadott el, sült halként hallgat arról, hogy egy ukrán kormányközeli hírportál március 8-án arra biztatta az ukrán katonákat az üzenetet nem blokkoló Facebook oldalán, hogy az orosz ortodox egyház papjait lőjék le.

Mielőtt a választ elolvasnánk, hozzátesszük: ezt a tényt ismertető cikk linkjét is mellékeltük a kérdéshez és nem a cikkre, hanem a tényre kérdezve érdeklődtünk, van-e az Európai Bizottságnak terve az ügyben megszólalni, amely épp e gyilkosságra buzdítás napján engedélyezett újabb, 1 milliárd eurós hitelt a kijevi kormánynak.

A képviselettől hétfő este kapott válasz teljes terjedelmében így szól: Az Európai Bizottság alapvetően nem szokta kommentálni harmadik országok sajtóhíreit. Ha foglalkozik vele valamelyik uniós intézmény, akkor az Európai Külügyi Szolgálat (European External Action Service). Ezért javaslom, az ilyen országspecifikus kérdésekkel forduljon közvetlenül az EEAS-nek az érintett országban lévő delegációihoz, amelyeket a következő weboldalán talál meg a „DELEGATIONS” c. dobozra kattintva: eeas.europa.eu.

Mivel nem a sajtóhírekre kérdeztünk, hanem a konkrét gyilkosságra uszításról, sebtében gyorsan megnéztünk három olyan ügyet, amelyben az Európai Bizottság megszólalt, mégpedig szintén az Európai Unión kívüli ország ügyében.

Hangsúlyozzuk: az alábbiakat szintén ismertették újságok, tehát azokat is lehetett volna „harmadik országok sajtóhíreiként” elengedniük fülük botja mellett.

Íme:

1. Az Európai Bizottság tiltakozik egy bagdadi újságíró kivégzése ellen.

2. Az Európai Bizottság elítéli azt, hogy dél-afrikai biztonsági erők Gaboronéban, Botswana fővárosában durván megsértették „egy békés szomszédos országot”, ami négy emberéletbe került.

3. Az Európai Bizottság aggódik „azon események miatt, amelyek az elmúlt 24 órában játszódtak le Venezuelában”, beleértve a hatósági erőszakot.

Mindehhez hozzátesszük, nyilván mi értelmezzük félre az Európai Bizottság lapunknak adott hivatalos válaszát és a papok, pópák lelövésére buzdítás egy ukrán kormányközeli portálon Brüsszelben nem hogy elítélésre, de említésre se érdemes.

Lovas István

magyaridok.hu
  • háttérZay
    Bogár László: Magyarországon a globális SZDSZ lokális ügynökhálózata már a hatvanas években elkezdte belső hatalmi struktúrájának a felépítését, amit szimbolikusan az is jelez, hogy az 1966 és 1968 között elindított, a gazdasági mechanizmus reformja nevű akciósorozatuk két meghatározó személyisége az a Nyers Rezső és Tardos Márton volt.
  • A római parlamentben megbukott az LMBTQ-törvény
    Az örök városban üdvrivalgással fogadták a hazafias pártok képviselői az olasz parlament felsőházában tartott szerdai szavazás eredményét, amely elvetette az LMBTQ-jogok bővítését.
  • Birodalmi téboly: az EU büntetést rótt ki Lengyelországra
    Az Európai Unió Bírósága július közepén úgy döntött, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.
MTI Hírfelhasználó