Energiaárak („rezsi”) – a tények alapján
Magyarországi energiaárak („rezsi”) – kivételesen a tények alapján
Jellemző a politikai hazugsággyár lábtörlő sajtójára, hogy egyetlenegy, de egyetlenegy alkalommal sem mernek előjönni a tényekkel.
2018. március 8. 14:30

A túlsúlyában fürdő hazai média naponta harsogja az ország legrutinosabban hazug ellenzéke tényledöfő szövegeit arról, hogy milyen szörnyű a magyar népnek, amely görnyedezik a hatalmas energiaárak terhe alatt, ahelyett, hogy a kormány piaci alapon adná el olcsón az energiát.

Jellemző a politikai hazugsággyár lábtörlő sajtójára, hogy egyetlenegy, de egyetlenegy alkalommal sem mernek előjönni a tényekkel. Ami kínál némi előízt arról, mi lenne itt egy ellenzéki győzelem esetén, amikor a balliberális köztévétől a német kézben lévő RTL-Klubon és a hitük szerint ellenzéki ATV-n át a Hírtévéig tartana hírmonopóliumuk, ami a televíziózást illeti.

Ha már a kormány nem tartja szükségesnek cáfolni ellenzéke rezsi- és energiaár hazugságait, tegyük meg mi azért is, mert a tények szebbek a hazugságnál.

Reméljük az Eurostatot, az Európai Unió statisztikai hivatalát az ellenzék nem fogja populistának, autokratának, nacionalistának, fasisztának, nácinak, stb. nevezni csak azért, mert idézzük adatait.

Lássuk tehát!

Az Eurostat „Villanyáram ár statisztika” című legfrissebb kiadványa egy igen egyszerű, átütő táblázatban foglalja össze, hogy mennyit kell fizetniük az uniós országokban a háztartásoknak és a cégeknek a villamos energiáért.

Bennünket a háztartások érdekelnek.

A kilowattóránkénti árat a táblázat euróban, pontosabban eurócentben adja meg.

Az ellenzék szerint „nem piaci” árakon eljutó villamos energia ára a fenti egységben nálunk tavaly 0,074 eurócent volt. Az Eurostat táblázata szerint ennél olcsóbb csak a szintén „populista” Csehországban volt: ott 0,069 eurócentbe került ugyanez. A szintén nagyon olcsó Romániában egy picit drágább volt, 0,077. Bulgáriában is drágább volt, mint Magyarországon: 0,076 eurócent.

Most pedig vessünk egy pillantást a saját hazájáról csak undorral beszélő ellenzék néhány szétimádott országa villamos energiáraira.

A zöldfelszínű, de folyamatos putyinozása miatt is nagyon neokon szagú LMP-s vezérnő, Szél Bernadett totálisan szabadpiaci pusziországában, Németországban, ahol a trampli kacsalábakon forgó kerekek és persze a szén szolgálja az erőművek inputját, az ár 0,152 eurócent. Dániában 0,082 eurócent.

Az EU 28 ország átlagában 0,114 eurócent. Az euróövezet országaiban 0,121 eurócent.

Most ránézünk a 2. ábrára, ahol az EU 28 országában az energiaárak alakulását láthatjuk. Ami főként azért fontos, mert a hazai, demokratikusan hazug ellenzék szerint e piaci árak az elmúlt években csökkentek.

Kár, hogy a táblázat ennek az ellenkezőjét mutatja. Egyenletes emelkedést 2008, a táblázat első éve óta.

Mielőtt rátérnénk az Eurostat földgázár táblázatára, egy gyors európai kitérő egy olyan jelentésből, amely bemutatja az áramárak alakulását 10 év alatt. E szerint „A villamosenergia árak folyamatosan emelkednek Európában”. Ezen árak a legjobban Dániában emelkedtek, a leginkább pedig Magyarországon csökkentek, mégpedig 28 %-ot a tíz év alatt.

Most pedig nézzük az Eurostat földgáz árait kilowattórában bemutató statisztikáját.

Tavaly ez nálunk 0,026 eurócent volt. Németországban 0,032 eurócent. Dániában 0,033 eurócent.

Az EU 28 országának átlaga 0,030 eurócent, az euróövezeté pedig 0,031 eurócent.

Talán ennyi elég.

És most felmerül a kérdés: mi lenne, ha a magyar kormány legalább néhány, állandó jelleggel ráfogott vádat megvalósítana? Miért ne, hiszen az jól jönne neki és az igazán nem lehetne hír a nemzetközi sajtóban, ha az általa naponta diktatúrának nevezett ország egy picit tényleg azon az autokrata úton kezdene baktatni.

E képzeletbeli kormány kötelezné a Fideszt rezsiügyben csalónak, tolvajnak nevező, és nem piaci áron történő energiakereskedelemmel vádló pártokat, hogy vezetésük kötelező jelleggel nyújtson be egy iratot, amelyben megjelölik, szerintük mely nyugat-európai országban van az, amit ők követelnek, és attól a pillanattól kezdve nekik és családjuknak azon ország energiaárai szerint történne a rezsiszámlázás.

Hogy jobban érezzék magukat.

Lovas István

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó