Semjén: Képzeljenek el egy kormányülést
Képzeljen mindenki maga elé egy olyan kormányülést, amelyen Szél Bernadett a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a pénzügyminiszter, Vona Gábor a belügyminiszter, Juhász Péter az oktatási és kulturális miniszter.
2018. március 2. 16:20

A választások tétje, hogy bevándorlóország leszünk, vagy sem

Az áprilisi országgyűlési választások tétje az, hogy bevándorlóország leszünk kevert népességgel, vagy sem - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Csurgón pénteken.

A KDNP-s politikus az egykori magyarországi tengeri kikötő jelentőségéről szóló Fiume-emléknapot megelőző sajtótájékoztatón arra buzdította a választókat, ha megengedhetik maguknak, utazzanak el Párizsba és nézzék meg, hova jutott egy bevándorlóország. "Végig kell nézni a lakosságon, az arcokon, az öltözeteken, s végig kell gondolni, akarjuk-e, hogy ilyen sorsra jussunk-e, vagy sem" - fogalmazott.

Semjén Zsolt úgy vélte, a franciák már "elvesztek", a mostani az utolsó francia generáció, amely még francia életet élhet Franciaországban. "Mi magyarok azonban még nem vesztünk el" - tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes Ausztriáról azt mondta, hogy az ország "az utolsó pillanatban van", "a borotva élén áll", Bécsben tavaly szeptemberben az általános iskola első osztályába beíratott gyermekek többsége muzulmán volt.

A menekültkvótákról azt mondta: amit Brüsszel ránk akar erőltetni, az törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt.
Indoklása szerint azért törvénytelen, mert nem tartják be a határvédelmet, a dublini szerződést, a schengeni szerződést azzal, hogy beengedik az illegális migrációt, sőt, hívják az illegális migránsokat. Antidemokratikus, mert Magyarországgal ellentétben Franciaországban és Németországban, az unióban sem kérdezték meg az embereket, akarnak-e bevándorlóországot. Inkorrekt, mert "amikor már ott van a baj" a bevándorlókat szét akarják osztani Kelet-Európában, miután kiválogatják közülük azokat, akikről hihető, meg tudják tanulni az ország nyelvét és dolgozni kezdenek.

Ez a migrációs politika azokkal az országokkal szemben is inkorrekt, akiknek állampolgárait kvázi meghívják Európába, mert azok jönnek el onnan, akiknek van szakmájuk, akik akarnak valamit az élettől - vetette fel.

Semjén Zsolt kijelentette, hogy Magyarország ezzel szemben betartja a törvényeket, demokratikusan járt el, mert megkérdezte a lakosságot, és korrekt, mert világosan megmondta, nem engedi be az illegális bevándorlókat, ugyanakkor erején felül hozzájárul ahhoz, hogy emberi életet élhessenek saját országukban.

Személy szerint megtámadtak azzal, miért segítünk a keresztényeknek Keleten. Azért, mert keresztény civilizáció vagyunk és a keresztények üldözött kisebbség tagjai az iszlám tengerben - közölte.



A politikus kiemelte: a választás tétje az, hogy bevándorláspárti, vagy a bevándorlástól védelmet adó nemzeti politika lesz-e Magyarországon.

Képzeljen mindenki maga elé egy olyan kormányülést, amelyen Szél Bernadett a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a pénzügyminiszter, Vona Gábor a belügyminiszter, Juhász Péter az oktatási és kulturális miniszter, majd képzeljék el, mi lesz az országgal, ha rázúdul az iszlám invázió és jönnek a brüsszeli  ultimátumok - mondta Semjén Zsolt.

Hozzáfűzte: "nagy kultúrának, nagy civilizációnak tekintjük az iszlámot", de ott, ahol van, "mi pedig egy keresztény kultúrkör vagyunk".

A horvát-magyar az egyik legszorosabb sorsközösség

A horvát-magyar az egyik legszorosabb sorsközösség a közép-európai térség történetében - mondta a miniszterelnök-helyettes Csurgón pénteken.

Semjén Zsolt az egykori magyarországi tengeri kikötő jelentőségéről szóló, Fiume-emléknapon tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett rá: Horvátország és Magyarország államszövetsége Szent László király uralkodása idején kezdődött, az éppen 150 évvel ezelőtti, 1868-as horvát-magyar kiegyezés pedig a két országnak, azon belül Fiume gazdasági, kulturális fellendülésének fénykora is volt.

A magyarság a Kárpát-medencében boldog lenne, ha annak az autonómiának a töredéke megilletné, mint ami a kiegyezés után Horvátországot, horvát barátainkat megillette - jegyezte meg a Fiume Barátai Egyesületnek és a csurgói önkormányzatnak a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumban tartott eseményén.

Kitért rá: Horvátország Antall József miniszterelnöksége idején óriási segítséget kapott önvédelmi háborújához, abban pedig, hogy az ország csatlakozhatott az Európai Unióhoz, nagy szerepe van Orbán Viktornak, aki a magyar elnökséget kihasználva "keresztülpréselte" az ország felvételét a közösségbe.

Semjén Zsolt az emléknap keretében rendezett tudományos konferencián mondott beszédében utalt rá, hogy Fiume immár 100 éve nem tartozik Magyarországhoz. Felidézte, a város az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után öt országhoz tartozott: először egy rövid életű szabad államként működött, később Olaszország, a Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, majd Horvátország része lett.

Fiumét 1910-ben még 6500 magyar lakta, számuk 1925-re 1100-ra, mára néhány százra csökkent - tette hozzá.

Szólt arról, hogy a belváros a monarchia hangulatát idézi és tele van magyar emlékekkel. Példaként a kormányzópalotát, a régi raktárépületeket, Baross Gábor "vasminiszter" emléktábláját, a Budapest nevét viselő rakpartszakaszt, s egyebek mellett a magyar felirattal ellátott kikötői vasbakokat említette.



Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő arról szólt, hogy az elmúlt évszázadok bizonyították: a horvát és a magyar nép mindig barátságot ápolt. Erre épülnek azok a határ menti együttműködések, amelyek célja kihasználni a közös múltban, kultúrában, természeti értékekben rejlő lehetőségeket.

Hozzáfűzte, mindkét ország kiemelten kezeli a Dráva menti területek fejlesztését, emellett fontosnak tartják a mindennapi kapcsolattartást a határ közelében működő intézmények, a horvát és magyar lakosság kapcsolattartását.



Neszményi Zsolt, Somogy megyei kormánymegbízott azt hangoztatta, hogy Magyarország, azon belül Somogy megye igyekszik mindent megtenni a Fiuméban élő magyarság megmaradásáért, Füstös János (Fidesz-KDNP), Csurgó polgármestere pedig felidézte, hogy a város gimnáziumába egykor fiumei diákok is jártak, köszönhetően a Budapest-Csurgó-Gyékényes-Rijeka vasútvonal átadásának is.



Inkei-Farkas Márton a Fiume Barátai Egyesület ügyvezetője azt mondta, a 2016-ban, Pécsett alakult szervezet szerint Fiume közös örökség, a magyar, a horvát és az olasz identitás része, megőrzését kiemelt feladatnak tekintik. Szeretnének Fiuméval kapcsolatos tudományos kutatások támogatni, továbbá elérni , hogy a városban magyar konzulátus működhessen, magyar ház nyílhasson.

Az ügyvezető az MTI-nek azt mondta: ma már kevesen tudják, hogy Fiume mennyire fontos volt Magyarországnak: azért, hogy "kijusson a tengerhez", egykor három megyét engedett át cserébe Horvátországnak.

MTI
  • Visszataszító volt Márki-Zay legújabb kijelentése
    A legvisszataszítóbb ebben, hogy ő a fogyatékos szót negatív értelemben használta. Úgy, minthogyha az, hogy valaki így éli az életét, pejoratív dolog lenne, az emberi értékeinek a csökkentségét jelentené – kommentálta a Magyar Nemzet kérdésére a baloldal miniszterelnök-jelöltjének tegnapi kijelentését a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke.
  • Ismét igazolódott, a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök
    Az ellenzéki pártok próbálják csökkenteni a Márki-Zay Péter által okozott kárt azzal, hogy gyámság alá helyezik a kapitányt, ami azt is jelenti, hogy ismét bebizonyosodott, hogy Gyurcsány a főnök – értékelte az elmúlt hetet a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán politológus, aki kitért arra is, hogy miért lett kudarcos a baloldal nép­szavazási kezdeményezése, illetve a polgári kormánynak miért fontos a kultúra és a tudomány.
  • A többség szerint Orbán Viktor jobban képviseli az emberek érdekeit, mint Márki-Zay Péter
    Az országgyűlési választások – április harmadikára kitűzött – időpontjához közeledve egyre inkább felértékelődik a jobb- és baloldal által kínált jövőkép konfliktusának kérdése - mutat rá a Századvég legfrissebb elemzésében.
MTI Hírfelhasználó