Miért lett Közép-Európa olyannyira euroszkeptikus?
A közép-európaiak gyakran érzik magukat úgy, mint akiket beengedtek egy lakásba és ott csak a maradékot ehetik.
2018. február 26. 16:10

Ezzel a címmel jelent meg elemzés ma az Eurobserver brüsszeli uniós szakportálon Jakub Wisniewski, a GLOBSEC Politikai Intézet nevű agytröszt igazgatójának tollából.

Írását azzal kezdi, hogy sokan rejtélyesnek találják ezt az euroszkeptikus fordulatot. Hiszen a térség viszonylag biztos gazdasági növekedést mutatott az elmúlt két évtizedben. Brüsszelből pedig bőségesen áramlott pénz a térségbe, hogy ott segítse az infrastruktúra átalakítását.

Közép-Európa soha nem virágzott jobban, mint ma; soha nem volt annyira befolyásos, mint most – tragikus kontrasztban múltjával.

Akkor miért e rossz hangulat? Miért nevezik egyesek Brüsszelt az „új Moszkvának”?

Ennek három okát állapítja meg a szerző.

Az első ok az, hogy Közép-Európa különösen sebezhető a populizmus irányában. Brüsszel cséplése a kontinens minden populistájának napi betevő falatja.

Hogyne, tehetnénk hozzá: a tiéteknek pedig az olyan kitalált ostobaságok napi elbégetése, mint a populizmus – amely jelzőt imádottaitok, mint például Gyurcsány, soha nem kapta és kapja meg egyenirányított médiumajmaitokban -, a diktatúra, az állami antiszemitizmus és agyaitok egyéb menései.

John F. Kennedyt idézve a szerző azt írja, az emelkedő ár mindenkinek a csónakját emeli és ezzel az egykori amerikai elnök arra utalt, hogy a gazdasági növekedés egyaránt segít a gazdagokon és szegényeken.

De, írja, ez a mondás könnyen átalakítható a nyugati társadalmakban tapasztalható jelenlegi trendekre is: az apály valamennyi csónakot érint.

Márpedig a legutóbbi gazdasági válság a populizmus, a nacionalizmus és az elszigeteltség növekvő tendenciáihoz vezet a nyugati országokban, amelyek hatalmas gazdagságot és intézményi memóriát gyűjtöttek össze évszázadokon át.

Az pedig, hogy a populizmus megérkezett Közép-Európába, senkit se lepjen meg. Ha Franciaország és Németország nem immunis vele szemben, akkor miért lenne Szlovákia vagy a Cseh Köztársaság más?

Ugyanakkor a jóléti államnak korlátozott a kapacitása arra, hogy alaposabban átalakítsa a jövedelmek elosztását és lehetőségeket kínáljon fel a szegényeknek.

Szintén: a kommunizmusból a demokráciába történő átmenet által kiváltott megrázkódtatás nagyobb, mint azt bárki előre megjósolta volna. A közép-európai társadalmak hatalmas csapásokat szenvedtek el több szinten: gazdasági, politikai, társadalmi, sőt kulturális szinten.

Míg a nagyvárosok gyorsan nyugatosodtak, a vidékről ezt nem lehet elmondani.

Schengen lehetővé tette, hogy az emberek utazzanak, és saját szemükkel lássák a jólétet a többi nyugati országokban és emiatti keserűségüket saját politikai establishmentjük ellen fordítsák.

Ahhoz, hogy elérjék a német jóléti szintet, a lengyeleknek és magyaroknak további 30-40 évet kell dolgozniuk. Márpedig az emberek türelmetlenek lesznek.

A harmadik ok a tényleges aggodalom a kettős mércék miatt. A nyugati vállalatok valóban rosszabb minőségű élelmiszereket szállítanak az EU keleti részébe. Amit, tegyünk hozzá, immár 28 éve tűrnek el térségünk politikai vezetői.

Ma Brüsszelben és más nyugat-európai helyeken Közép-Európa szavát gyakran nem hallják meg. A térség alulreprezentált például az Európai Külszolgálat intézményeiben. Az EU intézményeinek központjai leginkább Nyugat-Európában találhatóak.

Mit jelent mindez az európai egységet illetően? – kérdezi a szerző. Új Kelet-Nyugat szakadék nyílik?

A közép-európaiak gyakran érzik magukat úgy, mint akiket beengedtek egy lakásba és ott csak a maradékot ehetik, és azért hálásaknak kell lenniük, amely megállapítás a legtalálóbb az egész cikkben.

Talán érthető, hogy vannak, akik szerint jobb kinn felverni egy sátrat – még akkor is, ha esik, írja, szintén nagyon helyesen.

Lovas István

magyaridok.hu
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó