Nagyot léptünk Nyugat-Európa felé
Hazánkban volt a második legmagasabb tavaly a keresetek emelkedése az Európai Unió 28 tagállama közül – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója. A bérek emelkedése a következő években is fennmaradhat, amennyiben a kormány folytathatja jelenlegi gazdaságpolitikáját, mivel a közép-európai tagállamok jelentik az unió gazdasági motorját, amelyet a 2004 és 2008 közötti időszakkal szemben ma már kihasznál Magyarország. Nyugat-Európában a jelentős hazai, 12 százalék feletti bruttó keresetemelkedéssel szemben stagnálás vagy alacsony, átlagosan kétszázalékos bővülés volt a jellemző, így az országok közötti fizetéskülönbségek csökkentek.
2018. február 26. 13:01

A tavalyihoz hasonlóan a következő 3-5 évben is folytatódik a keresetek átlagosnál nagyobb mértékű felzárkózása, ha fennmarad a sikeres gazdaságpolitika hazánkban, mivel a közép-európai régió jelenleg az Európai Unió gazdasági motorja, a növekedés így a közösségen belül kimagaslóan nagy – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója kiemelte: minden jel arra mutat, hogy 2018-ban is meglesz a nyolc százalék feletti, forintban mért reálkereset-emelkedés, ami tíz százalék körüli bruttó fizetésemelést eredményez.

Az OECD decemberben kiadott, dolláralapon számolt előrejelzése szerint 2018-ban nálunk várható a legnagyobb bérnövekedés. Kérdésünkre a szakértő felidézte, hogy ha a mostani kormány a választások után is folytathatja munkáját, további bérszínvonal-felzárkózásra számíthatunk, köszönhetően a 2016-ban megkötött hosszú távú bérmegállapodásnak.

A kormány és a munkáltatók, munkavállalók közötti egyezség értelmében ugyanis 2019-től összesen négy éven át csökken majd a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke évi két százalékponttal, ha a reálkereseti mutató legalább hat százalékkal nő. Szalai Piroska kiemelte: ez is mutatja, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai vezetés a következő ciklus alatt is folytatni kívánja a kereseti különbségek lebontására hozott intézkedéseket, s minden bizonnyal egyéb más ösztönzőkkel is segíti a béremelkedést.

Szalai Piroska a múlt héten nyilvánosságra hozott, 2017-es kereseti adatokról azt hangsúlyozta, hogy hazánkban az EU átlagát jóval meghaladó, a tagországok között az egyik legnagyobb mértékű a fizetések emelkedése. Uniós szinten még csak az első kilenc hónap adatai ismertek, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat karácsonyi jelentése szerint Románia után a dobogó második helyén állunk.

Biztató jövőkép. A reálkeresetek emelkedése második éve jelentős mértékű hazánkban Fotó: Havran Zoltán

A legnagyobb növekedésű 11 ország között egyetlen régi tagország sincs. A nyugat-európai országok között csak a legjobbaknál van az uniós átlag körüli kétszázalékos bruttó bérnövekedés, majdnem mindenhol stagnálnak a keresetek. Ez azt jelenti, hogy zárul az olló Kelet és Nyugat között, de olyan mértékű a lemaradásunk, hogy még bőven van mit lefaragni.

A gazdasági tárca tanácsadója ugyanakkor arra figyelmeztetett, az elmúlt években már nagyságrendekkel kisebb volt a bérhátrányunk. Az elmúlt hét évben a bruttó reálbér-emelkedés 28 százalék volt, aminek több mint felét 2016–2017-ben értük el. Mindez egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének, másrészt pedig a foglalkoztatásbővülés következtében erősödő munkaerőhiánynak köszönhető.

Szalai Piroska a kézhez kapott fizetésekkel kapcsolatban elmondta, az emelkedés korábban hazánkban soha nem látott mértékű javulást mutat: az elsődleges munkaerőpiacon, azaz a közfoglalkoztatottak nélküli körben a családi adókedvezményeket figyelembe véve a nettó reálbér-emelkedés 2010 és 2017 között 41,4 százalékos volt.

A szakértő emlékeztetett, uniós csatlakozásunk előtt a magyar bérek magasabbak voltak a többi V4- és a balti országok bérszínvonalánál, s 2008-ra a visegrádi térségben már a legalacsonyabb volt a miénk. – Elrobogott mellettünk Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország is. Annak az időszaknak a hibás gazdaságpolitikai döntései miatti lemaradásunkat még mindig nem tudtuk kiheverni – mondta Szalai Piroska.

Hozzátette: a 2004 és 2008 közötti időszakban ezekben az országokban kimagasló volt a gazdasági növekedés, ezzel szemben a szocialista kormányok gazdaságpolitikája miatt Magyarországon nem volt felzárkózás.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó