Gazdaság és életszínvonal régen és most
A Horn-kormány nyolc hónapos semmittevése és megalapozatlan kiadásai államcsőd közeli deficithez vezettek.
2018. február 23. 10:26

Az ellenzék részéről konstruktív gazdaságpolitikai bírálat nincs, csak indokolás nélküli ócsárlás. Ezért érdemes párhuzamba állítani, mit tettek a balliberális kormányok és mit tett a három, Orbán Viktor által vezetett polgári kormány. Az Antall-kormány mezőgazdasági minisztériumi államtitkára, Raskó György – ma az ellenzék sztárja – tönkretette a magyar élelmiszeripart és a mezőgazdaságot. Ő volt az, aki a privatizáció során a magyar élelmiszeripart francia és olasz cégeknek feltételek nélkül, értéken alul eladta. Ezek a cégek anyaországuk termelőinek ideszállított termékeit dolgozták fel, a fuvarköltségeket is a magyar vásárlókra terhelve. ­Emiatt a beszállító magyar gazdák tönkrementek. Szerepe volt abban, hogy a külföldi cégek felvásárolták a magyar cukoripart, majd saját piacuk kiterjesztése érdekében felszámolták. Raskóval kezdődött a magyar termelőszövetkezetek szétverése is a gazdasági társaságokká alakításával, amit a balliberális Horn-kormány folytatott.

Az Antall- és a Horn-kormány privatizációs politikájának köszönhetően szökött magasra az infláció és a munkanélküliség, romlottak a gazdasági mutatók. Mindezt tetézte a nagyarányú államadósság, amit az Antall-kormány, behódolva az ellenzéki SZDSZ-nek, meg sem kísérelt átütemezni és csökkenteni. Mindezek és a fokozódó infláció ­miatt növekvő elégedetlenség vezetett oda, hogy Horn Gyula miniszterelnökségével balliberális kormány alakult 1994-ben, amely folytatta a veszteséges és korrupt privatizációt, német cégeknek átjátszva az energiaszektort. Ennek hatására a lakossági fogyasztói árak jelentősen megdrágultak. Ezzel az ország energiafelhasználás tekintetében kiszolgáltatottá, energiafüggővé vált.

Ezenkívül a Horn által vezetett MSZP–SZDSZ-koalíciós kormány a közmunkákat, az autósztráda-építést nyugat-európai multinacionális cégeknek játszotta át, mellőzve a magyar vállalatokat, amelyek alvállalkozóként a legritkább esetben jutottak komolyabb megrendelésekhez. Az érték alatti privatizációs eladások nem csökkentették, sőt növelték az államadósságot. A Horn-kormány nyolc hónapos semmittevése és megalapozatlan kiadásai államcsőd közeli deficithez vezettek, amelyet Horn Bokros Lajos pénzügyminiszterré kinevezésével kívánt helyrehozni, akinek a megszorítócsomagja soha nem látott munkahely-leépítéssel és durva életszínvonal-csökkentéssel járt.

A Horn-kormányt felváltó első Orbán-kormány az előde alatt megnövekedett államadósságot 60 százalék alá szorította. Jelentősen javult a vasúti infrastruktúra, a gazdaság elindult felfelé. Az első Orbán-kormány befagyasztotta az állami vagyon külföldi kézre történő juttatásának gyakorlatát, és vissza akarta vásárolni a külföldi cégeknek olcsón eladott energiaszektort, amit a 2002-ben hatalomra került MSZP–SZDSZ-kormány meghiúsított. A Medgyessyt puccsal megbuktató Gyurcsány Ferenccel még nyíltabban folytatódott az országot kiárusító, korrupciós és dilettáns gazdaságpolitika. Az államadósság ennek következtében 83 százalék fölé emelkedett.

A Gyurcsány-kormányzás 2008-ra szintén az államcsőd szélére vezette az országot, amit a magát szakértő kormánynak kikiáltó Bajnai-bábkormány csak újabb súlyos IMF-kölcsönnel tudott elkerülni. Ugyanakkor a lakosság jelentős része vált a tömeges devizahitelezés áldozatává, amelynek a kormány szabad utat adott. A nagy hatalmú bankokkal való megegyezés terhe is az Orbán-kormányra várt: árfolyamgáttal, végtörlesztéssel, forintosítással szolgálta a kormány a hitelfelvevők érdekeit.

Az Orbán-kormány szakszerű politikájának hála, sikerült visszafizetni a Bajnai-bábkormány által felvett hitelt, ezért az IMF-felügyelet okafogyott lett. A kormány ezután szabadon folytathatott nemzetorientált gazdaságpolitikát. Sikereket ért el a devizahitelesek egzisztenciális megmentésében és a devizahitelezés leállításában. A kormány a rezsicsökkentéssel éves szinten 170 ezer forintot spórol meg minden egyes fogyasztónak, tekintet nélkül a pártszimpátiájukra. Fejlődő pályára állította a gazdaságot, leszorította a költségvetés drámai hiányát (jelenleg két százalék alatt van, 2006-ban majdnem tíz százalék volt), az államot terhelő adósságráta folyamatosan csökken.

Újból fellendülő pályára került az építőipar és az infrastruktúra kiépítése, a vasúti és a közúti hálózat korszerűsítése. A fővállalkozóként részt vevő külföldi és magyar nagyvállalatok a hazai kis- és középvállalatokat alkalmazzák alvállalkozókként, ellentétben a Gyurcsány–Bajnai-időszakkal. A kormány tartósan négy százalék alá csökkentette a munkanélküliséget.

Elkezdődött az egészségügyi intézményhálózat rekonstrukciója és bővítése, az egészségügyi dolgozók bérezésének az emelése, ennek eredményeképpen csökkenőben van a kivándorlás, és hasonló okokból megnőtt a pedagóguspályára jelentkezők száma is. Növekszik a fogyasztás, és bővül a hazai turizmus. A szavazófülkében erre kell gondolni: a Fidesz–KDNP kormányzása idején javult a gazdaság és az életszínvonal, balliberális kormányzás idején viszont mind a kettő romlott.

Prugberger Tamás

A szerző egyetemi tanár

magyaridok.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Hisztériakeltés: a balatoniakat támadja az MSZP
    A szabadstrandok után most a Balaton környezetéért aggódik a baloldal.
  • Gyűlöletcunamit indított a baloldal Müller Cecília ellen
    Ismét Müller Cecília került a balliberális médiumok célkeresztjébe. Ezúttal Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke köszörülte a nyelvét az országos tiszti főorvos személyén és munkásságán a Népszavában, összességében azt nehezményezve, hogy az emberek köszönetet mondanak Müller doktornő munkájáért. A 444.hu sem cáfolta meg magát: kapva kapott az alkalmon, hogy lefasisztázza a szakembert.
  • Négyből semmi – A szegedi szabadstrandok múltja és jelene
    „A szabadstrandok elvételére tett kísérlet merénylet a magyar nyár ellen” – olvasható az MSZP legújabb hazugságkampányában, melynek aláírásgyűjtő akciójába nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a párt szegedi önkormányzati képviselői is. Azok, akik az elmúlt másfél évtizedben asszisztáltak ahhoz, hogy a Tisza-parti baloldali városvezetés Szeged valamennyi szabadstrandját fölszámolja.
MTI Hírfelhasználó