Egy titokzatos nemzetrész nyomában
A Grezsa István kormánybiztossal készült interjúból idézünk.
2018. február 21. 17:23

"A "határon túli magyarság" szókapcsolat használata során az anyaországi magyar általában Erdélyre asszociál. Az Ön esetében mikortól beszélhetünk egy konkrét Kárpátalja felé mutatkozó érdeklődésről?

Kárpátalja mindig is a legtitokzatosabb és legelzártabb nemzetrész volt. Nekem a rendszerváltás környékéről az a nem túl kellemes emlékem van, hogy az utolsó szovjetunióbeli hadgyakorlaton orvosként vehettem részt, így láthattam a rendszer szétesésének katonai vonatkozásait. Kárpátalján még érezte az ember, hogy "itthon" van - aztán következtek a nagyon hosszú ukrán és orosz síkságok, és még a Don mellett is elhaladt a vonatunk... Kárpátalja sokáig - e titokzatosság miatt is - távolinak tűnt. Ezért is volt nagyon érdekes a Miniszterelnök Úr felkérése a kormánybiztosi pozícióra. Magamban gondolkodtam is rajta, hogy miért én, és miért éppen Kárpátalja. Aztán nagyon gyorsan rá kellett jönnöm az ottani viszonyok megismerésekor, hogy amit hátránynak gondoltam, az inkább előny: semmilyen rokoni, különösebb baráti vagy üzleti elköteleződésem nem volt e világ felé. Ez a távolságtartás szükséges egy szláv tengerben, a korábban a Szovjetúniónak nevezett kommunista alakulat béklyójában létező közösség megértéséhez.

Kárpátalján komoly gazdaságfejlesztési programokat indított el a magyar állam. Voltak ennek korábbi mintái, vagy teljesen új programokról beszélhetünk?

Ha a rendszerváltásra vagy a még korábbi időszakra visszaemlékezünk, azt láthatjuk, hogy a nemzetpolitika kimerült abban, hogy tiltakozunk. Tiltakozunk azok ellen a jogsértések ellen, amelyek ilyen-olyan mértékben tulajdonképpen Trianon óta sújtják a Kárpát-medencei magyar közösségeket. A rendszerváltás után megemlékezhetünk nagy veszteségeinkről - a felvidéki kitelepítésekről, a málenkij robotról, az '56 utáni erdélyi megtorlásokról. El kellett jönnie azonban annak az időszaknak - és talán negyedszázaddal a rendszerváltás után már itt volt az ideje -, hogy megfordítsuk a dolgot: a jogok fejlesztése mellett el kell érnünk azt, hogy megérje magyarnak lenni a Kárpát-medencében száz évvel Trianon után. Ezt pedig csak gazdasági fejlesztéssel lehet elérni. Ez a gazdaságfejlesztési program tehát nemcsak az anyagi segítségnyújtásról, hanem szemléletváltásról is szól. Expanzióba kell kezdenünk itt, a Kárpát-medencében. Klebelsberg Kunó Trianon után felismerte, hogy más esélyünk nincs, mint az emberi erőforrás. Ehhez hasonlóan 2010 után a kormány úgy döntött, hogy nem támogatásalapú nemzetpolitikát növeli, hanem minden Kárpát-medencében élő magyar számára reményteljes jövőt próbál felvázolni; hogy érdemes legyen kitartani, magyarnak lenni, sőt nemcsak érdemes, de jó is. Ha pedig Kárpártalján eredményeket tudunk elérni, miért ne tudnánk a jobb módban élő területeken is?"   

(Részlet az Egy titokzatos nemzetrész nyomában címmel, Grezsa István a korai MDF-ről, közép-európai történetekről és a szívós kárpátaljai magyarságról szóló interjúból, mely megjelent a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) - Rendszerváltó Archívumának II. évfolyam 4. számú folyóiratában. A cikk teljes terjedelmében megtalálható a Kárpátalja igézetében címet viselő folyóiratban, melynek digitális változata itt érhető el: http://archivum.retorki.hu/folyoirat)

gondola
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó