Az ENSZ-vita tétje a migráció megállítása vagy megszervezése
Az Egyesült Államok kivételével a világszervezet tagállamai kedden megkezdték a tárgyalásokat az egyezményről New Yorkban.
2018. február 21. 13:18

Megkezdődtek a tárgyalások az ENSZ migrációs tervezetéről

“Nincs választásunk, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk a migrációt. Mert megtörténik. Jelenleg is a világ minden sarkában. A migráció, mint mondtam, tény” – mondta a tanácskozást megnyitva Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, aki az ENSZ Közgyűlésének elnöke is. Hangsúlyozta, hogy világszerte fellépő jelenségről van szó, amelyre globális megoldást kell találni.

 

Tanácskozik az ENSZ Biztonsági Tanácsa a világszervezet New York-i székházában 2018. február 20-án (Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes)

Lajcák beszédében kiemelte, hogy az egyik lehetőség a migrációs folyamatoknak ellenállni, míg a másik végigkísérni őket. “A földbe dughatjuk fejünket, mondván önmagunknak, hogy majd holnap egy újabb nemzedék egy újabb válságban fog foglalkozni a kérdéssel, vagy pedig cselekedhetünk, tervezhetünk és megszervezhetünk egy rendszert és globális választ adhatunk egy globális problémára” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok januárban kilépett az átfogó ENSZ-megállapodás előkészítő munkálataiból, mert azt összeegyeztethetetlennek minősítette migrációs politikájával. Az átfogó paktum elkészítéséről 2016 szeptemberében egyhangúlag döntött az ENSZ Közgyűlése. A tervezetet az ENSZ egy december 10-11-én Marokkóban rendezendő csúcstalálkozó keretében akarja elfogadni, addig is összesen hat tárgyalási fordulót terveznek tartani New Yorkban, havonta egyet júliusig bezárólag.

Egy kalap alá venné a migrációt és a menekültügyet az ENSZ?

A nemzetközi jogban a migráció alulszabályozott, ezért az ENSZ paktuma egy kalap alá venné a menekültüggyel, komoly kötelezettségeket róva ezzel az Európai Unió tagállamaira is – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász.

Századvég: A többség elutasítja az ENSZ migrációs tervezetének főbb pontjait

A Századvég közvélemény-kutatása a hazai politikai szereplők, valamint a magyar társadalom körében is vitatott tervezet főbb pontjainak megítélését vizsgálta a felnőtt korú magyar lakosság körében. A megkérdezettek 80 százaléka nem ért egyet az ENSZ véleményével, miszerint a bevándorlás és annak elősegítése kedvezően járul hozzá a gazdasági növekedéshez és jóléthez, míg ezt az állítást csak a lakosság 14 százaléka támogatja.

Szijjártó Péter: az ENSZ-vita tétje a migráció megállítása vagy megszervezése

Kedden az ENSZ New York-i székházában kiderült, hogy a migráció megállítása és megszervezése a tét a globális migrációs csomagról szóló kormányközi vitasorozatban – mondta Szijjártó Péter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

A tárcavezető ismertette, hogy a kedden kezdődött vitasorozat négy kormányközi fordulóból áll, ezt követően az év végén születhet döntés a globális migrációs csomagról.

 

Szijjártó Péter kijelentette: az ENSZ tagállamainak döntő többsége a migráció kibocsátó- vagy tranzitországa, ezért annak megszervezésében érdekelt és a csomag elfogadását szorgalmazza. Velük szemben Magyarország a migráció megállítását sürgeti - tette hozzá.

Sajnálatosnak nevezte egyúttal, hogy az EU az emberek biztonsága helyett az ENSZ-ben is a migráció megszervezését képviseli és erre alapozva akart közös uniós álláspontot elfogadtatni a keddi vitát megelőzően. Utóbbit Magyarország megvétózta, ennek ellenére - példátlan módon - mégis az EU egységes álláspontjaként mutatták be és meg akarták akadályozni azt is, hogy a magyar álláspont elhangozhasson - közölte.

Ismertette, hogy az ENSZ elé kerülő magyar javaslat szerint a migráció nem tekinthető kedvező folyamatnak, megállítható és meg is kell állítani, Magyarország pedig nem ért egyet a migrációs útvonalak kialakításával és a határvédelem lebontásával, a határok átjárhatóságával. A migrációs csomaghoz kapcsolódó magyar javaslat nem ért egyet azzal, hogy a migráció alapvető emberi jog, ráadásul növeli a terrorveszélyt és aláássa a biztonságot - tette hozzá.  

A következő vitaforduló március 12-én lesz - közölte.

Kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette, hogy a vádakkal ellentétben Közép-Európa szolidáris a nyugati államokkal, hiszen például az 1 milliárd euróból, uniós segítség nélkül fölállított magyar határvédelem jelentős tehertől mentesítette Németországot. A határvédelemre fordított összeget Magyarország gazdaságélénkítésre is fordíthatta volna, nemrég pedig a visegrádi államokkal együtt a líbiai határvédelemre is adott 35 millió eurót (10,9 milliárd forint) - tette hozzá.  

Szijjártó Péter elmondta: Magyarország nem fogadja el, hogy politikai feltételekhez kössék az uniós szerződések alapján járó támogatásokat, hiszen - mint mondta - Magyarország a támogatásokért cserébe megnyitotta piacát a nyugati cégek előtt, amelyek ezzel haszonra tettek szert és annak jelentős részét ki is vitték az országból. A kohéziós alapok nem nagylelkű felajánlások, hanem szerződés alapján járó támogatások, amelyeknek nagy része ráadásul visszaáramlik a nettó befizetőkhöz - hangsúlyozta.

hirado.hu - MTI
MTI Hírfelhasználó