Hollandia nem fogja növelni EU-s befizetését
Oettingernek a több befizetésre irányuló követeléseit Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia egyértelműen elutasította.
2018. február 19. 13:19

Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos ma találkozik Angela Merkel kancellárral. Pénzről akar beszélni vele. Mégpedig abban az értelemben, hogy Németország a jövőben többet fizessen be az uniós kasszába, mint eddig, jelenti a német Süddeutsche Zeitung című napilap hozzátéve, hogy Oettinger nyitott kapukat dönget, mert az új koalíciós kormányra vonatkozó koalíciós szerződésben egyértelműen olvasható, hogy Berlin készen áll növelni hozzájárulásait.

Az igaz viszont, hogy konkrét összegekről nincs szó benne.

De a biztosnak más helyeken egyáltalában nem lesz ilyen könnyű a dolga – írja a cikk. Mint például Hollandiában, ugyanis a Hágából jövő üzenet félreérthetetlen: „Hollandia nem hajlandó elfogadni, hogy növelje bruttó hozzájárulását az uniós háztartáshoz”.

Ez pedig a kormánynak egy olyan állásfoglalásában olvasható, amelyet a müncheni lap megszerzett.

Hogy Hollandia ezzel az álláspontjával nincs egyedül, az már e héten egyértelművé fog válni az állam- és kormányfők informális csúcstalálkozóján. A vezető politikusok pénteken beszélnek majd első ízben a 2021-től kezdődő, a következő hét évre szóló pénzügyi keretről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tanácskozásra küldött meghívójában már három kérdést fogalmazott meg, amelyeket ezzel kapcsolatban az uniós tagországok vezető politikusainak meg kell válaszolniuk.

Az első: melyek a politikai prioritások? A második: mekkorák legyenek a kiadások? És harmadszor: milyen legyen az időterv?

Annyi egyértelmű, hogy a Brexittel az EU elveszíti egyik legnagyobb nettó befizetőjét. 2020 végéig ugyan a briteknek továbbra is fizetniük kell, de azután ott lesz az igen nagy lyuk.

Évente tíz milliárd euró fog hiányzani – írta Tusk. Ennek ellenére az állam- és kormányfők úgy döntöttek, hogy egyértelműen több pénzt fognak fordítani az EU külső határai védelmére, a menekültválság kezelésére és a védelemre. Csakhogy honnan jön majd ez a pluszpénz akkor, amikor a Brexit nyomán amúgy is kevesebb elosztandó összegek maradnak?

Több nettó befizető országban az a vélemény uralkodik, hogy az EU akkor cselekszik helyesen, ha a szükségtelen kiadásokat megrövidíti és nem duzzasztja tovább a költségvetést.

Oettingernek a több befizetésre irányuló követeléseit Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia egyértelműen elutasította. Az ottani kormányok érvelése teljes mértékben logikus, ugyanis a Brexittel az uniós országok száma csökken. A kisebb EU pedig kisebb uniós költségvetést jelent – olvasható a Hágából származó dokumentumban.

Azt Oettinger is úgy látja, hogy az agrár és strukturális támogatást csökkenteni kell. Ha tőle függne, akkor a Brexit által keletkezett „lyuk” felét megtakarításokkal, a másik felét pedig az EU tagállamaitól való friss pénzekkel kellene fedezni. Az új adatokat Oettinger mintegy tíz milliárd euróra becsüli.

Oettinger a tanácskozásokat a jövő évi európai választásokig le akarja zárni, csakhogy ez kétséges. Tusk levele szerint a tagállami vezetők közül sokan mindezt nem tartják realisztikusnak.

Nem is szólva a benne rejlő konfliktusforrásról. Ugyanis Németország a pénz kiadását a jogállamiság kérdéséhez akarja kapcsolni, „ami egyértelmű fenyegetés Lengyelország irányában, amely eddig az államháztartás legnagyobb haszonélvezője” – zárul a cikk.

Lovas István

magyaridok.hu
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI