A Stop Soros legitim és logikus előterjesztés
Úgy próbálnak mozgósítani, miként azt a lángba borított Majdanon tették, megpróbálva a kormányt ezen az úton lemondásra kényszeríteni és/vagy a választók akaratát megváltoztatni.
2018. február 18. 09:13

Az a fő sláger ma az ellenzék részéről, hogy a magyar választóknak mintegy 70 százaléka le akarja váltani a kormányt. Egyszóval az ellenzék szerint „kormányváltó hangulat” van. Ugyanakkor azok az ellenzéki politikusok, akik ezt hirdetik, jól tudják, hogy ez nem igaz.

A kormányváltó hangulat hiányára utal a 2016-os őszi népszavazás, amelynek során 3,3 millió szavazópolgár több mint 98 százalékos arányban elutasította a brüsszeli kötelező migránsbetelepítést, továbbá az ország területére való beengedésüket, vagyis az úgynevezett Soros-tervet.

Ezzel összhangban áll a nemzeti konzultáció eredménye, amelyben 2,3 millió ember állt ki óriási fölénnyel a kormány migránsok betelepítését elutasító politikája mellett. Mondani sem kell, hogy a mostani Stop Soros törvénycsomag szintén komoly társadalmi támogatást élvez.

A kemény tények ellenére tovább hazudozik az ellenzék és az ellenzéki sajtó. Szajkózza és terjeszti mindenfelé az állítólagos kormányváltásra irányuló többségi népakaratot, számítva arra, hogy ezt a lakosság végül el is fogja hinni. A blöff természetesen komolytalan, de csak április 8. után válik nyilvánvalóvá.

Addig viszont érdemes komolyan venni. Az ellenzék a kormányváltást az álcivil szervezeteken és az NGO-kon keresztül, valamint a Soros által széleskörűen lefizetett ügynökök és tüntető tömegek által reméli elérni. Úgy próbálnak mozgósítani, miként azt a lángba borított Majdanon tették, megpróbálva a kormányt ezen az úton lemondásra kényszeríteni és/vagy a választók akaratát megváltoztatni.

Mivel ez a magatartás az alaptörvény Alapvetés című fejezet C) cikkébe ütköző erőszakos hatalomátvételi kísérletnek minősül, a kormánynak jogában áll az ilyen megmozdulásokat szervező szervezetek működését betiltani, és az országból a nem magyar állampolgárságú ügynököket kiutasítani.

Ugyanakkor súlyosabb rendzavarás esetén az őrizetbe vételt követő büntetőeljárás is lefolytatható. A magyar büntető törvénykönyv 254. paragrafusában foglalt törvényi tényállás szerint alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának bűntettét követi el, aki hatalomátvételre, kormánymegdöntésre irányuló erőszakos csoportmegmozdulásban vesz részt. Ennek minősített esetét jelenti, ha erre fegyveres részvétellel kerül sor.

Ami Kijevben a Majdanon történt, egyértelműen kimerítette a magyar büntetőjogi felfogás szerinti büntetőtörvényi tényállást. Ezt azért érdemes kiemelni, mert Soros és az amerikai külügyminisztérium ilyen módon segített megdönteni az akkori Janukovics-kormányt. Várható, hogy Soros, aki kinyilvánította, hogy be kíván avatkozni a magyarországi parlamenti választásokba, a hátralévő néhány hétben ezzel a módszerrel fog itt is kísérletezni.

Könnyen lehet, hogy a jelenleg már itt működő civil szervezeteit olyan szervezkedésre biztatja, amelyek Magyarország alkotmányos rendjének a megváltoztatását célozzák. Ez a Btk. 254. paragrafusában foglalt alkotmányos rend erőszakkal történő megváltoztatásának bűntettét vagy annak kísérletét valósítja meg.

Ilyenkor azt szokta mondani az ellenzék (és a külföldi támogatóik), hogy ez hazugság, az alkotmányos rendhez ők nem akarnak hozzányúlni. Ennek viszont épp az ellenkezőjét bizonyítja az, hogy az ellenzéki pártok többször és nyilvánosan kijelentették: ha hatalomra kerülnek, az alaptörvény hatályon kívül helyezésével új alkotmányt léptetnek életbe, ami egyértelműen magában foglalja az alkotmányos rend átszabását.

Ha pedig a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bírósága vagy valamelyik hazai bíróság vitatná is ezt a jogértelmezést, akkor is fennáll a lázadás bűntette azok részéről, akik olyan tömegzavargásban vesznek részt, amely a kormányt jogkörének gyakorlásában akadályozza vagy megzavarja. Választási kampány időszakában egyértelműen ilyennek minősül, ha a tömegzavargás erőszakos, és bármely kormányépület vagy állami intézmény elfoglalására, oda való behatolásra irányul.

Minderre már most indokolt felkészíteni a rendvédelmi szerveket, főleg a készenléti rendőrséget, valamint a nyomozó hatóságokat, és nem utolsósorban az ügyészi apparátust és a bíróságokat, hogy demokratikus és jogszerű eljárás keretei között lehessen dönteni az ilyen ügyekben.

A befolyásmentes bírósági ítélkezés biztosítása érdekében pedig azonnal le kellene állítani a Soros-féle civil szervezetek által az ügyészek és a bírák irányába folytatott „érzékenyítő tanfolyamokat”, ami a bírói karra nézve egyszerűen megalázó is. Mindennek célja az, hogy a rendvédelmi szervek, az ügyészségek és a bíróságok az illegálisan Magyarország területére belépő bevándorlók erőszakos cselekményeit és egyéb jogsértéseit az „őslakossághoz” viszonyítva sokkal enyhébben és elnézőbben bírálják el.

Mindezek fényében érthető, hogy a magyar lakosság túlnyomó többsége egyetért a kormány jelenlegi Stop Soros törvénycsomagjával, amely összhangban áll mindazzal, amiről a fentiekben szó esett. Ez pedig a választók zömének akaratát a migránsmentes polgári kurzus irányába tereli.

Különösen helyes a tervezet azon része, amely a külföldi támogatást élvező civil szervezeteket érinti: a támogatás összegéről bejelentési kötelezettség keletkezne, amelyet 25 százalékos adófizetési kötelezettség terhelne. A befolyó összeget az állam a migrációval szembeni védekezés költségeinek fedezésére fordítaná.

Prugberger Tamás

A szerző egyetemi tanár

magyaridok.hu
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI