Nemzeti öntudat, globális veszélyek
A Ferenc pápáról festett kép a modern média egyik legnagyobb átverése.
2018. február 13. 10:06

Római katolikus vagyok, azaz „pápista”. Hiszem, hogy pápát nem a bíborosok választják, hanem a Szentlélek. Aki persze „hozott anyagból” dolgozik, ha egy korszak nem termel ki magából arra érdemest, akkor bizony akár érdemtelen is kerülhet Szent Péter székébe.

Szent Péter gyarló ember volt, utódai sem angyalok. Következésképp hibáznak is, tehát legyek bármennyire pápista, nem ütközöm meg azon, ha valaki kritizálja a pápát. (Az olykor bicskanyitogató stílusról most nem beszélek.)

A XX. század pápaválasztásai újra meg újra meglepték az elemzőket. Ritkán választották azt, akire az újságok tippeltek, s a megválasztott pápák ritkán tették azt, amit a politológusok vártak tőlük. Volt pápánk, akit még az úgynevezett világsajtóban is köztisztelet övezett, volt, akit kevésbé. A mai helyzet alighanem példa nélküli.

Ferenc pápát mondhatni sztárolják, még a hazai, amúgy erősen egyházellenes médiában is. Megosztott világunkban ezzel épp a pápa ellen hergelik a politikailag korrekt beszédből kiábrándultakat. Kár, hogy a könnyen ítélkezők nem vették figyelembe, mit várhatnak azoktól, akik hazudnak reggel, délben meg este.

Most egyébként nem nyers hazugságról van szó, hanem talán még aljasabbról: nem fejtik ki az igazság minden részletét. Nagyon alaposan el kell olvasni Ferenc pápa megnyilatkozásait ahhoz, hogy észrevegyük, mi a valódi üzenet. A „píszí” világ nagy mestere a félretájékoztatásnak.

Hogy a megtévesztés milyen hatásos, azt a magyar katolikus püspökök úgynevezett ad limina látogatása után mérhettük le. A Szentatya nem olyan, mint amit mutattak nekünk, mondta a pápával való személyes találkozás után Spányi Antal püspök, de a többieket is meglepte a média nyújtotta pápakép és a valóság ellentéte.

Hogyan lehetne a civil médiafogyasztónak reális képe a pápáról, ha a püspököknek sem volt? Pedig sokan kritikátlanul elhiszik, amit hallanak, olvasnak. Az interneten olykor kirobbant vitákból látszik: elmarasztaló véleményükben meg sem ingathatók. Migránssimogató, szabadkőműves – csak úgy röpködnek a megbélyegző kifejezések.

Ferenc pápa körül olykor teológiai vitákat is gerjesztettek, ezekkel nem kívánok foglalkozni. Ebben az írásban a magyar katolikus püspökök ad limina látogatása utáni nyilatkozataira támaszkodom.

Iszlám, migráció. Kiderült, hogy a Szentatyában is van sok félelem ezzel kapcsolatban. Szerinte is van a harcos iszlám, amelytől joggal félünk, mert hívei további terrorcselekményeket követhetnek el; van egy nem militáns, mégis erősen iszlamizáló szándékú közösség; és sajnos csak a kisebbség kész a békés dialógusra.

A Vatikán a maga részéről megtesz mindent azért, hogy ez a dialógus előrehaladjon, és létrejöhessen egyfajta megbékélés. Hiszen elfogadhatatlan a helyzet: Ferenc pápa is tudja, hogy ha egy muszlim ember házasságot köt egy keresztény emberrel, minden gyermeküknek muszlimnak kell lennie, különben megölik.

A pápa összefüggést lát az iszlám és a globalizáció között. Mind a kettő a hit elgyengülésével számol. Akkor tud terjedni, ha a keresztények nem élik meg a hitüket tanúságtevő módon. Céljuk, hogy a kereszténység háttérbe szoruljon. Ebből következik az ellenszer.

Globalizáció. Korunk diktatúráiról szólva a Szentatya külön kiemelte a globalizációt mint kulturális diktatúrát. Ezzel csak radikális kereszténységgel és Krisztus-követéssel lehet szembeszállni. Az első lépés mindannyiunk számára a megtérés.

A globalizáció, ha jól értelmeznénk ezt a folyamatot, akkor nem az egyformaságot jelentené. A globális világban az egymáshoz közelebb kerülő kultúrák nem olvadnak egymásba. Az olyan világot, amelyben az emberek között nincs semmi különbség, egyenesen sátáninak mondta a Szentatya.

Ideológiai gyarmatosításnak nevezte azt, amikor a nemzetek (vagy a nők és férfiak) közötti különbségeket el akarják törölni. Az igazi egységesülés, a nemzetek közti békesség és kapcsolatok erősödése azt jelenti, hogy megőrizzük a nemzetek sajátosságait. Nagy veszéllyel jár az, amikor az egységet vagy az egyenlőséget összetévesztik az egyformasággal.

Európa. Miként látja a pápa Európa jövőjét? Keletről jön a lux, a világosság – idézete a latin ex oriente lux mondást –, Nyugatról meg a luxus. Azaz Európának vissza kell találnia a keresztény gyökereihez. Most az a tendencia, hogy ki akarják tépni ezt a keresztény gyökeret, és helyébe egy másikat akarnak illeszteni.

A mi feladatunk, felelősségünk, hogy ragaszkodjunk a keresztény gyökérhez. A Nyugat elveszítette a gyökereit, és ennek egyik fő oka Brüsszel, amely nemcsak globalizál, hanem uniformizál is.

Kiterjeszti azt a szemléletet az egész világra, hogy felejtsük el az egyéni sajátságainkat, és legyen egy nagy közösítő és egységesítő világ, amelyben elfelejtjük azt, ami speciálisan a miénk, amivel mi tudnánk másokat szolgálni.

Ez a világszellem betolakodik mindenhová, és ennek következtében olyan értékek kerülnek ebek harmincadjára, amelyekből Európa élt, legyen az a keresztény kultúra, a római-görög klasszikus vagy akár a zsidó kultúra. A keresztény gyökerek tudatosítása alapvetően fontos, és ha ez nincs meg, akkor a nemzet elveszti az immunitását, és ebből semmilyen Európa nem lesz.

Ami most Brüsszelben történik, az egyfajta ideológiai és kulturális gyarmatosítás, aminek ellen kell állni, amellyel szemben fel kell lépni, meg kell védeni magunkat.

Nemzetek. A nagyvilágban szétszóródott magyarokkal kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy mennyire szükség van az anyanyelvünk és nemzeti gyökereink megőrzésére. Arra szólított fel, hogy a külföldi magyar közösségekben is ápoljuk tovább a hagyományokat.

Ismételten kiemelte az európai nemzeti kultúrák értékeit. A Szentatya nem egy gömbhöz hasonlítja Európát, ahol minden pont egyenlő távolságra van a középponttól, mert ez olyan devalválását jelentené a keresztény és a személyes, nemzeti értékeknek, ami nem vezet jóra.

Minden nemzetnek tudnia kell megőrizni sajátosságait, ellen kell állnia annak a kolonizálásnak, ami kulturálisan és politikailag jelen van a brüsszeli vezetésben. A sokszínű Európában minden nemzet őrizze meg a maga kultúráját. Hiszen ez teszi széppé az emberi életet. Ennek kapcsán a Szentatya azt mondta, ne izguljunk, ne féljünk, lássuk tudatosan, hogy merre kell haladnunk.

A nemzeti különbségek elmosása óriási veszélyt jelent Európában és mindenhol, mert így az emberi személy is elveszíti identitását. Nem szabad, hogy Európa elveszítse a nemzeti tudatra épülő sajátosságait. Úgy fogalmazott, hogy Európának vissza kell térnie saját önmagához, identitásához. Minden népnek önmagává kell lennie. Nem szabad teret hagynunk az ideológiai gyarmatosításnak.

Áttekintve a katolikus püspökök nyilatkozatait, nem vagyok meglepve. A kibontakozó kép éles ellentétben van azzal, amit a liberális média világszerte fest a pápáról. De a témára vonatkozó beszédeiben rendre előjöttek azok az üzenetek, amelyeket a világsajtó mindig elhallgatott.

A befogadás kultúrája, a bajban lévők iránti szolidaritás akkor tud érvényesülni, ha a bevándorlók tiszteletben tartják a befogadó országok törvényeit. A nemzeti kormányoknak pedig saját állampolgáraik felé van nagy felelősségük: figyelembe kell vegyék országuk befogadóképességét és biztonságát.

Miért nem látja ezt világosan minden médiafogyasztó? Tudomásul kell vennünk, hogy a hírgyártást a politika szolgálatába állította az úgynevezett szabad világ. Ez ma a demokráciára nézvést a legnagyobb veszély.

A Ferenc pápáról festett kép a modern média egyik legnagyobb átverése. A magam részéről inkább azt hiszem, amit a magyar főpapoknak az ad limina látogatásról szóló nyilatkozataiban találtam, mint az egyéb sajtóhíreket.

Ebből ugyanis kiderül, hogy a Szentatya a mostanában sokat emlegetett, de valójában már elavult úgynevezett nyílt társadalom elméletet határozottan elveti, egyes elemeit egyenesen sátáninak mondja.

Miért forgatják ki a szavait? Nem kell messzire menni a magyarázatért: ő az, aki nem elégedett meg azzal, hogy szemforgató módon sajnálkozzék a világ erőforrásainak felháborítóan egyenetlen megoszlásán, mint tették ezen erőforrások tulajdonosai most Davosban, hanem pápaságának már az elején nyersen kimondta: ez a gazdaság öl. Azóta veszélyben van az élete, és nemcsak az Iszlám Állam részéről.

Surján László

A szerző a KDNP tiszteletbeli elnöke

magyaridok.hu
megmondó
Mégiscsak dehonesztáló, ha egy magyar politikai tömörülés a nevében is jelzi, hogy magyar.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI