A busójárás a szellemi világörökség része
A mohácsi busójárás Európa egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományőrző rendezvénye – mondta a városban rendezett hatnapos népszokás vasárnapi fő programján az Országgyűlés elnöke.
2018. február 12. 00:40

Kövér László a mohácsiak több mint 250 éves hagyományáról szólva felelevenítette: a busójárás immár kilencedik éve az emberiség szellemi világörökségének hivatalosan is számon tartott része.

„Az ezen a földön élő elődeink nem akartak az otthonukat fenyegető idegenség, sötétség és gonoszság rabjai lenni, ezért riasztó jelmezekbe, busóknak öltözve elűzték mindazt, ami fenyegette őket” – fogalmazott a házelnök.

Kövér László a jelennel párhuzamot vonva „napjaink busóit” arra kérte, hogy űzzenek el minden rosszat, ami Magyarország, Európa és a nagyvilág jóakaratú embereit fenyegeti.

Ezen rosszak között említette az embereket egymással szembefordító sötétséget, amely a férfiakat és nőket, az időseket és fiatalokat nem egymás társaivá, hanem egymás ellenségeivé akarja tenni és „amely világot az egyéni önzésre, gyűlöletre és az embertelenségre akarja építeni” – hangoztatta a politikus.

A Kecskeszarv Busó Csoport tagjai a készülődnek a Szent Flórián utcában a mohácsi busójárás negyedik napján, 2018. február 11-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Hargitai János, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője köszöntőjében a felvonuló maskarásokat, a szervezőket és a közönséget is méltatva a többi között arról beszélt, hogy a busójárásra „az egész világ értékként tekint”.

A mohácsi fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80-100 ezer látogatót vonzanak.  Az érdeklődők szórakoztatásáról idén rekordszámú, 1350 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt 35 helyszínen 80 program várja az érdeklődőket.

A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a délutáni felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsájtják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtják a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát.

Egy busó pálinkát iszik egy máglya mellett a mohácsi busójárás negyedik napján, 2018. február 11-én. MTI Fotó: Sóki Tamás

A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót.

Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek.

Busók vonulnak a mohácsi busójárás negyedik napján, 2018. február 11-én. MTI Fotó: Sóki Tamás

Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

Busók készülnek a dunai átkeléshez a mohácsi busójárás negyedik napján, 2018. február 11-én. MTI Fotó: Sóki Tamás

Busók a mohácsi busójárás negyedik napján, 2018. február 11-én. MTI Fotó: Sóki Tamás

Busójelmezbe öltözött kisfiú labdázik a Szent Flórián utcában a mohácsi busójárás negyedik napján, 2018. február 11-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó