Vannak még tartalékok a munkaerőpiacon
Az őszre ígért egészségügyi béremelést a nemzetgazdasági miniszter szerint azért lehetett előre hozni, mert ezt a költségvetés helyzete lehetővé tette. Varga Mihály az állami és a magánszférában történt reálkereset-növekedés okairól és az időnként tapasztalható munkaerőhiány megszüntetésének lehetőségéről is beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
2018. február 4. 10:33

A korábbi döntés értelmében 2018 novemberében emelkedett volna az egészségügyi szakdolgozók bére, amit az ágazati érdekképviseletek kérésének megfelelően januárra hozott előre a kormány. A 80 ezer ember bérfejlesztése makrogazdasági szinten 20 milliárd forintba került, amit a gazdaság teljesítménye megengedett – mondta Varga Mihály.

Emlékeztetett: 2017-ben, amikor a Parlament elfogadta a 2018-as évre szóló költségvetést, akkor jelentős, 200 milliárd forint feletti tartalékot határozott meg. Ez elegendő arra, hogy az év közben felmerülő rendkívüli, előre nem látott kiadásokat finanszírozni tudja a kormány. És lehetőséget teremtett arra is, hogy már januártól életbe léphetett az egészségügyi béremelés – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. MTI Fotó: Rosta Tibor

Tovább emelkednek a bérek

Felidézte azt is: 2010-hez képest több mint 80 százalékkal nőtt a minimálbér összege és több mint 100 százalékkal a garantál bérminimumé. 2010-ben a minimálbér 73.500 forint volt, ami 2017-re 127.500 forintra emelkedett. Az emelések tovább folytatódtak, 2018-ra a minimálbér 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 12 százalékkal növekedett. Így idén januártól már 138 ezer forint a minimálbér és 180.500 forint a szakmunkás bérminimum. A kormány reméli, hogy egyre többen kerülnek abba a helyzetbe, hogy a béremelések után félre is tudnak már tenni – mondta.

Emlékeztetett arra is, hogy az egészségügyi dolgozók, szakdolgozók mellett korábban elindult a pedagógus, a rendvédelmi és a honvédelmi életpályán dolgozók számára is a bérfelzárkóztatás. Az olyan intézményeknél dolgozók, mint az Országgyűlés vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára is életpályaprogram-illetményemelés történt. A vízügyi ágazatban is volt ilyen fejlesztés, sor került a mentőszolgálat alkalmazottainak béremelésére, továbbá bírói-, ügyészi illetményalap-emelés is történt, valamint az állami tulajdonú vállalatok esetében szintén jelentős emelések voltak. Összességében több százezer állami, közszférában dolgozó keres többet a korábbiaknál – fejtette ki a miniszter.

Hozzátette azt is, hogy a versenyszférában is hasonló a bérnövekedés üteme. A közterhek, a társasági adó és a munkáltatói járulék csökkentése ugyanis lehetővé tette, hogy több pénz maradjon a vállalkozásoknál. Egy százalék munkáltatói járulékcsökkenés 85 milliárd forintot hagy a cégeknél.

Vannak még tartalékok

A béremelések ellenére több ágazatban is komoly munkaerőhiány tapasztalható. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály úgy vélte, vannak még tartalékok. Egyrészt alacsony a munkanélküliség, a 3,8 százalékos ráta azt jelenti, hogy 150-160 ezer embert még a munkaerőpiacra lehet segíteni. Másrészt a közfoglalkoztatás szintje az elmúlt évben 50 ezerrel csökkent, innen is van visszaáramlás a munka világába – mondta.

A kormány készül arra is, hogy még könnyebbé tegye a munkaerőpiacra való visszatérést a nyugdíjasok és azon édesanyák számára, akik a gyes, a gyed, a gyermeknevelés után munkát szeretnének vállalni. A részmunkaidő kiszélesítésével vagy a távmunka lehetőségeinek bővítésével is lehet még orvosolni az átmeneti munkaerő problémákat – húzta alá.

Emlékeztetett, hogy 2018-ban is emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum: előbbi 8 százalékkal 138 ezer forintra, utóbbi 12 százalékkal 180 500 forintra módosul.

A nemzetgazdasági miniszter emellett örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a versenyszféra is hasonló mértékű bérnövekedést produkált tavaly.

MTI - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
MTI Hírfelhasználó