A jogállam nem egy jolly joker
Trócsányi László szerint a jogállam fogalma mára általános zsargonná vált.
2018. január 28. 21:24

„Ma már mindenki a jogállam fogalmát használja, általános zsargonná vált, de ha valamivel nem elégedett, akkor azt mondja, ez már nem jogállam. Nem csak Magyarországon jellemző ez, hanem egész Európában.„ – mondta Trócsányi László, igazságügyi miniszter a Karc FM Bírósági akták című műsorában. A tárcavezető hozzátette: „ A jogállam számomra egy jogi fogalom, Brüsszelben ez egy politikai fogalom. A kettő között pedig óriási differencia van.”

A jogi fogalom azt jelenti, hogy az állam szervei joghoz kötötten működnek. Azt is előírja természetesen a jogállam, hogy jogbiztonság legyen egy országban, a jogi norma világos legyen, ezernyi kritérium köti a joghoz a jogot, és így kialakul egy jogállam fogalom – fejtette ki a miniszter, majd hozzátette: az európai intézményeknél a jogállam egy politikai fogalom. Politikai kontextust vizsgálnak, és egy adott jogszabályban nem azt nézik meg, hogy a jogi norma mit mond, hanem azt mondják: ez a jogi norma lehet, hogy jó Belgiumban, de Magyarországon a politikai kontextusok folytán nem jó.

„Én nyolc évig tagja voltam a Velencei Bizottságnak, részt vettem számos olyan vitában – most egyébként a magyar kormányt is képviselve igazságügyi miniszterként -, ahol a civil szervezetekre vonatkozó külföldi finanszírozásnak úgynevezett átláthatóságáról szóló jogszabályt vitattuk meg, akkor azt mondták: hát a normaszöveget illetően nem tudnak sok kritikával élni, egy-két apróságot azonban változtassunk, amit meg is fogadtunk. De beleírták, hogy a politikai kontextus folytán azonban a jogállamiság sérülését érzékelik. Ez számomra értelmezhetetlen.”

Trócsányi László feltette a kérdést: ki mondja meg, hogy jó a politikai kontextus vagy sem? Az a politikai kontextus, ami ma van, az holnap is az lesz? Véleménye szerint ez egy teljességgel megfoghatatlan fogalom. Ennek ellenére Brüsszel, az Európai Bizottság ezt egyfajta jolly jokerként használja, és ez alapján mond véleményt. Nem a jogszabály tartalmát nézik, hanem – ahogyan az igazságügyi miniszter fogalmazott – egy nagyon távoli, ködös értelmezést ad ennek, ami könnyen kettős mércéhez vezet. Egyes országok esetében egy adott jogszabály megfelelő, mert a politikai környezettel egybevág, a politikai környezet Brüsszel szerint jó, míg más országok esetében ugyanaz a jogszabály már nem megfelelő, mert a politikai kontextus rossz.

Arra a kérdésre, hogy ennek a csatának lehet-e nyertese, a tárcavezető azt válaszolta: „Ez a csata egy nagyon izgalmas csata, és én szeretem a csatákat. S én azt gondolom, hogy a mi érvelésünket azért illik meghallgatni, a mi érveléseinkre érdemes válaszolni, és nem lezárni azzal, hogy a politikai kontextus nálunk egyszerűen rossz.”

Trócsányi László hozzátette, hogy ez egy hosszú folyamat lesz, és az is érzékelhető: Brüsszelben kialakították azt a képet, hogy azok az országok, amelyek megszilárdult demokráciával rendelkeznek, ott elfogadható az a szabályozás, amely Közép-Kelet Európában nem fogadható el. De ha megnézzük például Hollandiát, akkor azt látjuk: a holland alkotmány maga mondja ki, hogy a bíróság nem mondhat véleményt a törvények alkotmányosságáról. Alkotmánybíróság náluk ugyan nincs, de a rendes bírót is eltiltja, hogy erről véleményt mondjon. Ugyanakkor az ottani legfelsőbb bíróság elnökét a parlament választja meg.

„Próbáljunk meg egy olyan jogszabályt kihozni Közép-Európában, amelyik hasonló lenne, mint a holland alkotmány! Na ja, hát Hollandia régi demokrácia, ott meg lehet tenni. Én egy olyan Európában élek, ahol – azt gondolom – a tagállamok egyenjogúak, ahol nincs az, hogy kelet, nyugat, észak, dél, hanem egyenjogú tagállamok együttműködéséről beszélünk. Ez egy komoly probléma, egy Európai Unión belüli demokrácia-deficit. Mi az, hogy Magyarország nem régi demokrácia? Elnézést kérek, de Magyarország demokrácia volt. Volt ugyan Jaltának köszönhetően valóban egy olyan időszak, amikor nem voltunk az, és volt a második világháború előtt is egy olyan időszak, amelyik nem volt demokrácia. De Magyarországnak van egy ezer éves történelme! Azért nem lehet azt mondani, hogy Magyarország – már elnézést kérek – egy olyan demokrácia, amely most született meg!” – mondta a miniszter.

Trócsányi László beszélt a jogi versenyképesség fontosságáról is. Erről szólva elmondta: rendkívül fontosnak tartja, hogy Magyarországnak olyan jogszabályai legyenek, amelyek a vállalkozásoknak, a gazdaság szereplőinek is kedvezők. Amire ebben a kormányzati ciklusban nem volt idő, az a nehézségbe került vállalkozások sorsának rendezése. Ilyen a csőd, ilyen a felszámolás, ilyen a végelszámolás. Ma Magyarországon alig van csődegyezség – jegyezte meg. „Nem tudom miért, de nem működik, azt mondom.” A felszámolás nagyon gyenge hatékonysággal működik. A végelszámolás rendkívül bürokratikus. Ma nem céget alapítani okoz nehézséget Magyarországon, mert „ha leülnénk itt most ketten egy cégről tárgyalni, hamarosan be is tudnánk jegyeztetni a céget”. Ilyen probléma nincs, a cégalapítás európai szinten is jól működik hazánkban. Viszont, ha a cég nehézségbe kerül, csak több éves, hosszú procedúra során tud megszabadulni a tulajdonos a cégétől. A tárcavezető szerint ez nem helyes, ezen mindenképpen változtatni kell. Hozzátette: ez is egy igen bonyolult ügy, és nem öt perc alatt megoldható, hiszen a felszámolókkal, végelszámolókkal le kell ülni tárgyalni, be kell vonni a cégeket, meg kell hallgatni ügyvédeket, könyvvizsgálókat. Ezért ez egy nagyon nagy felelősség, de elkerülhetetlen foglalkozni ezzel a jogi versenyképesség növelése érdekében.

A jogszabályalkotás folyamatáról a miniszter a következőket mondta:

„ Nyilván nagyon nehéz sorrendet felállítani, sok jogszabály megalkotásában közreműködött az Igazságügyi Minisztérium. Az én szívemhez igazán közel áll például a polgári perrendtartás, azaz, hogy miként is zajlanak a perek a polgárok között. Ez egy nagyon izgalmas, szép terület. Legyünk őszinték: az 1911-es Plósz-féle eljárási törvény után 1953-ban fogadtak el egy új eljárási törvényt, majd most, 2011-ben. Tehát jól látható, hogy nem évente fogadnak el Magyarországon polgári perrendről szóló törvényt. A közigazgatási perrend törvényt azért emelném ki, mert Magyarországon soha nem volt önálló közigazgatási perrendtartásról szóló törvény. Idáig eljutottunk. Itt az ellenzék – azért hozzá kell tenni – politikai érvek alapján nem támogatta a közigazgatási felső bíróságnak a létrejöttét, mindazonáltal én bízom abban, hogy elindultunk egy úton.”

Arra a felvetésre, hogy továbbra is sok kritika éri a bíróságokat, az igazságszolgáltatást, hogy sokan ma is lassúnak, nehézkesnek tartják az ítélkezést, és kétségbe vonják a bírák függetlenségét, Trócsányi László így reagált: „Nyilvánvalóan lehet ilyen bulvársajtó jelleggel kritizálni a magyar igazságszolgáltatást, de a statisztikai kimutatások alapján európai szinten a magyar igazságszolgáltatás igenis jól szerepel.”

A miniszter hozzátette, hogy ennek ellenére természetesen vannak olyan ügyek, amelyek kiemelt figyelmet kapnak. Ezek elsődlegesen büntetőügyek, mert azokat mindenki jobban érti, jobban tudja nyomon követni. Példaként a korrupciós, a gyilkossági ügyeket említette, konkrétumként az egész ország által ismert vörösiszap perről beszélt. Ehhez kapcsolódva kitért arra, hogy egy ilyen ügyben a szakértői anyag elkészítése hosszú folyamat, csakúgy, mint az ügyész számára a vádirat összeállítása. Ezek – mint mondta – érthetően elhúzhatják az ilyen típusú pereket. Emellett azonban a tárcavezető szerint vitathatatlan tény, hogy a bírónak döntéseket kell hozni, de nagyon sokszor az volt a tapasztalat, hogy a bíró a hatályon kívül helyezés lehetőségével élt, ezért új eljárást kellett indítani, ami jelentősen meghosszabbította a folyamatokat. Ennek következménye volt az eljárási kódexek módosítása. Mert ezek az ügyek eljutnak Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságára, ahol aztán valóban még inkább elhúzódnak a perek, ez pedig sok gondot okoz Magyarországnak. A magyar államnak ugyanis jelentős összegű kártérítést kell kifizetnie ezekben az esetekben. Jelenleg több száz ilyen ügy van folyamatban, amely nagyságrendileg kevesebb, mint korábban volt, s már ez önmagában jelentős előre lépésnek mondható. Ezzel együtt az Igazságügyi Minisztérium jelenleg is egy olyan előterjesztésen dolgozik, amely az elhúzódó strasbourgi perek kompenzációs lehetőségeit vizsgálja, és ezáltal a magyar állam fizetési kötelezettségeit minimalizálja.

A bíróságok munkájáról és az azokat ért kritikákról szólva összegzésül Trócsányi László így fogalmazott:

„Én árnyalni szeretném a képet. A bírók között rendkívül sokan rendkívül magasan képzettek, de nyilvánvalóan minden hivatásrendet természetesen lehet javítani. A bíróságokra is igaz ez.”

magyaridok.hu - kvarcfm.hu
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
MTI Hírfelhasználó