Három éve mészárolták le a Charlie Hebdo karikaturistáit
A szatirikus francia hetilap szerkesztőségét megtizedelő merényletre emlékezve egy különszámban számolnak be a Charlie Hebdo munkatársai az állandó veszélyről, amely miatt drákói biztonsági körülmények közepette kénytelenek dolgozni.
2018. január 7. 23:22

Állandó rendőri kíséret, fenyegetések özöne a közösségi hálón, hatalmas kiadások az állandó biztonsági intézkedésekre – számol be a 2015. január 7-i merénylet következményeiről az újság a szerdán megjelenő kiadásban, amelyből egy példányt már előzetesen az AFP francia hírügynökség rendelkezésére bocsátottak. A támadás során a Kouachi testvérek fegyverrel rontottak be a szerkesztőségbe, meggyilkolva tucatnyi embert, köztük két rendőrt is. Rajtuk kívül további 11-en sérültek meg.  A támadók két nap rendőrségi hajsza után Dammartin-en-Goële iparterületén egy nyomda épületébe vették be magukat. A Kouachi fivérekkel kapcsolatban álló Amedy Coulibaly csütörtök reggel Montrouge-ban lelőtt egy rendőrt és megsebesített egy embert, majd egy nappal később négy embert megölt és tizenötöt túszul ejtett egy kóser szupermarketben. Január 9-én, pénteken délután a rendőrség a két helyszínen közel egyidejűleg indított akciókban végzett a támadókkal, és kiszabadította a túszokat. A halálos áldozatok száma összesen 20 (köztük a három támadó), a sebesültek száma 21 volt, közülük több súlyos sérült.

A szatirikus hetilap aktuális számának címlapja – EPA/Apolline Thomasset

Riss karikaturista, szerkesztőségi igazgató egyebek között a párizsi helyiségek védelmének horribilis költségeit panaszolja: „évi 1 és 1,5 millió euró közötti összeg, amely teljes egészében az újságot terheli”. Ez évente közel 800 ezer példány árának felel meg.

„Normális dolog egy demokratikus országban, hogy az újságosbódéban eladott két példány árából több mint egynek az árát az irodák és az ott dolgozó újságírók biztonságára kell fordítani?” – írta szerkesztőségi cikkében Riss, aki úgy vélte, hogy a szólásszabadság „kezd luxuscikké válni”. Az újság forgalma 19,4 millió euróra esett vissza 2016-ban, a 2015-i évi rekord (több mint 60 millió euró) után a BFM Business gazdasági rádió adatai szerint.

Véres szerda

Minden akkor változott meg, amikor két fegyveres férfi, Said és Chérif Kouachi 11 embert lemészárolt a lap szerkesztőségében. Ezzel kezdődtek a Franciaország elleni dzsihadista merényletek, amelyeknek azóta 241 halottjuk volt.

Az áldozatok között olyan emblematikus személyek voltak, mint Cabu, Wolinski, Honoré, Tignous karikaturisták, Charb szerkesztőségi igazgató és Bernard Maris közgazdász. „2015. január 7. új világba repített bennünket, amelyben fegyveres rendőrök, zsilipek és páncélozott ajtók, frász és halál van. Mindez Párizs közepén, olyan körülmények közepette, amelyek nem válnak a Francia Köztársaság díszére. És mégis röhögünk? Igen” – írta Facrice Nicolino Amit ez a három év valójában megváltoztatott című, hosszú elbeszélésében.

Az áldozatok előtti tiszteletadásként hat percre lekapcsolják a párizsi Eiffel torony díszkivilágítását 2015. január 8-án. (MTI/EPA/José Rodríguez

Más írások azokról a rendszeres fenyegetésekről számolnak be, amelyek – főként az internetes közösségi oldalakon – a lap elleni fizikai támadásokra szólító üzeneteket váltják fel. A Charlie Hebdo külföldön is jelképpé vált címlapjai gyakran váltanak ki fogcsikorgatást. Legutóbb a lap amiatt kapott fenyegetést, ahogyan a nemrégiben elhunyt francia rocksztár, Johnny Hallyday betegségéről beszámolt.

A nyomozás még mindig tart

A terrorellenes ügyekkel foglalkozó vizsgálóbírók reményeik szerint tavasszal fejezik be a januári merényletek ügyében folyó nyomozást. Három évvel a merényletek után a nyomozóknak még nem sikerült megállapítaniuk, hogyan egyeztettek a Kouachi-fivérek és a két nappal később egy kóser üzletben öt embert meggyilkoló dzsihadista, Amédy Coulibaly, sem azt, honnan szerezték fegyvereiket a Kouachi fivérek.

Az ügyben legalább tizenhárom ember ellen folyik eljárás, akiket azzal gyanúsítanak, hogy valamilyen szinten logisztikai támogatást nyújtottak Amédy Coulibalynak. Szombaton Mindig Charlie címen tartanak megemlékező vitát, kerekasztal-beszélgetést és koncertet a párizsi Folies Bergeres-ben a szerkesztőség tagjai és Manuel Valls volt miniszterelnök részvételével.

A Charlie Hebdo szerkesztőségének közelében meggyilkolt rendőr, Ahmed Merabet nemzetiszínű zászlóval letakart koporsóját viszik a terrorcselekmény áldozatává vált rendőrök búcsúztatásán Párizsban 2015. január 13-án.

Emmanuel Macron francia államfő és Anne Hidalgo párizsi polgármester részvételével megemlékeztek vasárnap a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap és egy zsidó üzlet ellen három évvel ezelőtt elkövetett terrortámadás áldozatairól. A megemlékezés a Charlie Hebdo volt szerkesztőségi épületénél indult az áldozatok neveinek felolvasásával. Macron és Hidalgo is egy-egy koszorút helyezett el az irodaház előtt.

Párizs, 2018. január 7. Emmanuel Macron francia elnök és Anne Hidalgo párizsi polgármester a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap munkatársai elleni merénylettel kezdődött párizsi terrrortámadás-sorozat áldozatairól tartott megemlékezésen a hetilap korábbi párizsi székházánál a támadások harmadik évfordulójának alkalmából 2018. január 8-án. (MTI/AP pool/Christophe Ena)

Ezt követően az épület előtt a két támadó egyike által közvetlen közelről agyonlőtt rendőr emlékének is adóztak. Hasonló rendezvényt tartottak egy kóser boltban is, ahol egy harmadik elkövető négy emberrel végzett. 2015. január 7-én két fegyveres férfi, Said és Chérif Kouachi 11 embert lemészárolt a lap szerkesztőségében. A testvérekkel két nappal később végeztek egy rendőrségi akcióban. A Charlie Hebdo elleni merénylet másnapján Amédy Coulibaly a Párizshoz közeli Montrouge-ban megölt egy rendőrt az utcán, majd a harmadik napon túszokat ejtett egy zsidó üzletben, akik közül négyet megölt. Coulibalyval is rendőrök végeztek.

A szatirikus lap meggyilkolt munkatársai között olyan emblematikus személyek voltak, mint Cabu, Wolinski, Honoré, Tignous karikaturisták, a főszerkesztő Stéphane Charbonnier (közismertebb nevén Charb) és Bernard Maris közgazdász.

Megváltoztatta Európát a Charlie Hebdo elleni támadás

Gyarmati István szerint nagyon megváltoztatta Európát a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen három éve elkövetett támadás, amelynek évfordulóján kérdezték a szakértőt vasárnap az M1 aktuális csatornán.

A Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett, 12  áldozatot követelő iszlamista merénylet még “klasszikus” terrortámadás volt, azóta sajnos sok más módszert is megismerhetett Európa – mondta Gyarmati István. Jelezte: Franciaországban két évig rendkívüli állapot volt, és ezt gyakorlatilag úgy szüntették meg, hogy a szabályait átültették a gyakorlatba, és Európa is hasonló helyzetben van. “Ha nem is jogi értelemben, de rendkívüli állapot van Európában”, mivel állandóan arra készülnek az illetékes szervek, hogy történik-e terrorcselekmény, és ha igen, akkor hol – magyarázta.

Gyarmati Istvánt kérdezték arról is, hogy robbanás történt vasárnap egy metróállomás bejáratánál Stockholm egyik külvárosában, egy ember meghalt, egy másik megsebesült. A szakértő azt mondta: a svéd rendőrség ezt egyelőre nem minősítette terrortámadásnak. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az iszlamista terroristák egész Európát ellenségként kezelik, hiszen a kontinens mindazt megtestesíti, amit “gyűlölnek és meg akarnak semmisíteni”.

hirado.hu
  • Az amerikai recept nem másolható
    Szakítanunk kell azzal széles körben elterjedt nézettel, amely szerint az alapító atyák, az unió létrehozói alulról építkező, a nemzetek szuverenitására épülő, konföderatív európai közösség létrehozásában gondolkodtak. Ez az állítás nem állja meg a helyét, sőt inkább az ellenkezője az igaz.
  • Salvini: a Conte-kormány elárulta Olaszországot
    Giuseppe Conte miniszterelnök "eladta" Olaszország szuverenitását és gazdasági érdekeit, és ezért "Macron és Merkel vállveregetését" érdemelte ki. Conte azért nyitotta meg a kikötőket, mert "ezt ígérte az EU-nak, és ezért cserébe ismét kormányon maradhatott" - hangoztatta Salvini. Megjegyezte, hogy a Conte-kormány ezzel nem "Salvini, hanem 60 millió olasz ellen" cselekszik.
  • A szélsőség "úgynevezett magyar értékekről" nyerített
    Nincsenek magyar értékek, a magyar etnikum semmivel sem járult hozzá a kontinens gazdagításához az elmúlt ezeregyszáz évben.
MTI Hírfelhasználó