Ahol még csak most ünneplik a karácsonyt
Január 6-án, vízkeresztkor a katolikus és protestáns vidékeken a feldíszített fenyőfákat általában elbontották. Ezzel szemben igen sok helyen éppen ez a nap jelentette az adott felekezet legszentebb napját: a karácsonyt. Az alábbi összeállításunkban gyors körképet adunk arról, hogy akiknél minden évben „kicsit késik” Jézus születésének napja, vajon hogyan ünnepelik a szentestét.
2018. január 7. 11:19

Egy tanulmány kimutatta: a világon élő 2,2 milliárd keresztény 50 százaléka katolikus. A protestánsok 37 százalékot, az ortodoxok pedig 12 százalékot tesznek ki. Tehát körülbelül negyedmilliárd ember január 6-án ünnepli a karácsonyt.

XIII. Gergely pápa rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15., péntek lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak. Az ortodox egyházak egy része egyházi naptárként mind a mai napig a Julianus-naptárat használja, más része időközben áttért a Gergely-naptárra. Ez okozza például a karácsony eltérő napon való ünneplését a Julianus-naptárnál maradt ortodox egyházaknál.

 

(MTI/EPA/Zurab Kurcikidze)

Az ortodoxia elutasítja a római pápa primátusának és tévedhetetlenségének tanát. Tagadja azt a tételt is, amely szerint a Szentlélek nemcsak az Atyától, hanem „a Fiútól is” (Filioque) származik. Szintén elveti Isten és a szentek szoborként való ábrázolásának gyakorlatát. Nem képezik részét az ortodox hitnek azok a tételek sem, amelyek a katolicizmusban az egyházszakadást követő időszakban tematizálódtak. Ilyen egyebek közt a purgatórium kérdése, illetve Szűz Mária szeplőtelen fogantatása.

Szerbia

Ahogy mindenütt a világon, az ortodox hitű szerbeknél is elsősorban a családok, a közösségi összetartozás ünnepe a karácsony. Ilyenkor köztéren, mezőn vagy ligetben összejönnek a szerb nagycsaládok, az ismerősök, és fenyőfaállítás helyett ki-ki egy-egy jókora tölgyfaágat hoz magával, amit megáld a pravoszláv pópa, majd máglyarakás készül. A tűz melegénél isznak áldomást, majd az otthonról hozott süteményeket megosztva falatoznak. Odahaza a háziasszonyok általában bőséges vacsorát készítenek, sültekkel, édességekkel, töltött káposztával, amit a dél-alföldi magyarok és a szerbek szóhasználatában is – szlovák hatásra – szármának neveznek.

A szerb konyha tradíciói

Ilyenkor tipikusan a szerb konyha része a „pecsenica”, egy sózott, gyakran füstölt – és ami a lényege –, párolt felvágott, ami sertés vagy más jószág combjából szeletelve kerül az asztalra. Annyiban más a délszláv tengerpartra járó magyar turisták által is ismert „prsutától” (sonkaszelet), hogy utóbbit nem párolják, hanem szárítják. Karácsonykor a szerbek előszeretettel sütnek nyárson malacot, bárányt. Ortodox karácsonykor kerül az asztalukra a szintén helyi tradíciónak számító forralt pálinka is. A szerbek január 7-én délelőtt templomba mennek. Egy jellegzetes, kör alakú édes kalácsot forgatnak körbe, amit borral locsolnak. Előtte fémpénzt sütöttek bele. A kalácsot annyi darabra törik, ahány tagja van a háznak. Aki az érmére lel, egész évben szerencse kíséri, tartja a közhiedelem.

Montenegró

A helyi szokások nagyon hasonlóak a szerbekéhez, elvégre a két nép között is szoros az összhang. Montenegróban karácsonykor kötelező az éneklés. Ezt egy tradicionális „guszla” nevű egyhúros, vonós hangszerrel kísérik. Amikor vendég érkezik a házba, egy kis pénzt hagy a háziasszony által kitett jelképes tölgyfaág mellé, aki ezt úgy viszonozza, hogy zoknit, törlőkendőt, apróbb ajándékot ad a vendégnek. A szokások régiónként kismértékben változhatnak. Pljevlja környékén például a falvak többségében szokás a nők és az idősebbek körében, hogy a karácsony reggelén a temetőbe mennek, és mindegyikük egy üveg cukros édesített pálinkát visz magával. Isznak a sírhantok között, a halottaik tiszteletére.

Szerb ortodox hívők tüzet raknak Szabadka főterén, január 6-án (MTI-fotó: Molnár Edvárd)

Bulgária

A bolgárok – más, pravoszlávokkal szemben – december 25-én ülik a karácsonyt. A szovjet blokkból kiszabadulva a szófiai hatalom tett róla, hogy a Nyugathoz való felzárkózást szimbolizálva a Gergely-naptár szerinti legyen az ünnep. Annyiban más a bolgárok karácsonya, hogy olyankor asztal helyett a földre tett szalmára terítenek. Miután az ünnepi asztalt tömjénnel megszentelték, eljön az ünnepi kenyér törésének az ideje, amely mindig kerek és a tetején kidomborodó szimbolikus díszítések láthatók.

A legtömegesebb ortodox felekezetű országok között kétségkívül Oroszország viszi a prímet, de százalékarányában Görögország vezet, lévén a görögök 98 százaléka vallja magát ortodox hitűnek, de ugyanilyen dobogós arányokat tudhat magának Moldova (97), Románia (87) és Szerbia, valamint Georgia is egyaránt 84 százaléknyi ortodox felekezetű állampolgárával. Annak tükrében, hogy a Magyarországgal szomszédos Balkán-félszigeten is szép számú ortodox hitű ember él, nem árt tudni és megismerni – ha nem is közvetlen mellettünk – a földrajzilag hozzánk közel eső népek szokásait.

Az első darabot az elhunytaknak szentelik, és az ikon mellé teszik, a további darabokat a családtagok és a háziállatok kapják. A vacsora alatt nem szabad felállni az asztaltól. A végén a család együtt áll fel az asztaltól, hogy jó termést hozzon a gabona. Az asztalt nem szedik le, mert a hiedelem szerint a halottak eljönnek vacsorázni és gondoskodni fognak az élők szerencséjéről. Éjfélkor indulnak a karácsonyköszöntők, a „koledárok”. A karácsonyköszöntés közös evés-ivással ér véget, amelyre a házas férfiakat is meghívják. A megmaradt élelmiszereket utána eladják, és a pénzt a szegényeknek, a templomnak, az iskolának vagy a művelődési háznak adják.

Oroszország

Oroszországban előbb van a szilveszter, az újév, utána a karácsony. A hagyományok szerint karácsony napján böjtöt kell tartani, míg az első csillag fel nem tűnik az égen. Akkor kezdődik el a közös étkezés, amit számos jelentőségteljes szimbólum kísér: a fehér abrosz, ami a kis Jézus pólyájára emlékeztetett, a vastag, szintén fehér gyertya az asztal közepén, a világok világa, valamint a böjti kenyér. Még egy kis szalmát is szokás a tányérok közé csempészni, hogy jelképezze a szerény jászolt, ahová az Isten Fia közénk érkezett. Maga a vacsora általában hústalan volt, de kiadós és egészséges: gyümölcs, diós magvak, leves (gomba, káposzta), bab- és borsófélék, krumpli, fokhagyma, kása, hal, méz, kekszek, vörösbor, tea. Hogy az év minden hónapjában legyen mit enni, tizenkét fogással kellett kedveskedni a családnak. A modern időkben már szerepelhetnek ezek között húsételek is, sőt a sült szárnyas sült almával és burgonyával körítve már szinte elengedhetetlen tartozéka az ünnepnek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) misén vesz részt az ortodox karácsony alkalmából 2017. január 7-én egy novgorodi templomban (MTI/EPA/Pool/Szputynik/Kreml/Mihael Klimentyev)

Karácsonyi orosz babonák

A szláv néplelket ismerők nem csodálkoznak rajta: számos hiedelem kötődött ehhez a naphoz. Például, ha a házhoz karácsonykor először női vendég érkezett, az bizony rossz ómen volt, azt jelentette, hogy abban az évben a család női tagjainak egészsége gyenge lesz. Az ünnepi asztal lábait összekötözték, hogy nehogy elvándoroljanak az állatok. A nyári szárazság ellen pedig úgy védekeztek, hogy a reggelihez nem ittak vizet.

A katolikus egyháztól eltérően, az ortodox egyházaknak nincs központi irányításuk. Ezek egymástól független egyházak, amelyek eredetileg a Bizánci Birodalom egyes tartományaiban kialakult patriarchátusoknak feleltek meg. Mivel a római egyház – ortodox szempontból – szakadár lett 1054-ben, ezért azóta az egymástól adminisztratív értelemben teljesen független ortodox keresztény egyházak vezetői között a tiszteletbeli elsőséget az egyetemes (konstantinápolyi) pátriárka élvezi, a konstantinápolyi ortodox egyház vezetője. Ez a tiszteletbeli elsőség kimerül abban, hogy az összortodox konferenciákon ő elnököl. Ezenfelül az egyetemes pátriárkának joghatósága van mindazon területek felett, amelyek nem állnak más püspök joghatósága alatt. Gyakran megesik, hogy egy-egy patriarchátus politikai síkon próbál magának előjogokat szerezni. A közelmúlt tragikus balkáni széthullása okán a belgrádi vezetésű szerb ortodox egyház például nem volt hajlandó elismerni sem az újonnan megalakult Macedónia, sem a szintén a függetlenség útját választó Montenegró önálló patriarchátusának létjogosultságát.

hirado.hu
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
MTI Hírfelhasználó