Orbán Viktor a jogállami elvek talaján áll
Orbán Viktor magyar kormányfő a jogállami elvek talaján áll – jelentette ki Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője csütörtökön a bajorországi Seeon kolostorban, pártja szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőinek háromnapos tanácskozása előtt.
2018. január 4. 16:09

Horst Seehofer azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktort meghívták a tanácskozásra, kérdésre válaszolva tájékoztatóján kiemelte: „vissza kellene vennünk a gőgösségből, amikor más országokat és politikusokat értékelünk”.

A gőgösség helyett „demokratikus irányultságú, egészséges partnerség” kialakítására kell törekedni az Európai Unióban, és Helmut Kohl néhai kancellár iránymutatását követve nemcsak a nagyobb tagállamokkal, hanem Közép-, és Kelet-Európa országaival is a lehető legjobb kapcsolatokat kell kialakít. Ez Bajorország és a CSU érdeke – mondta Horst Seehofer.

Hozzátette: mindig be kell tartani a „demokratikus és jogállami játékszabályokat”, ugyanakkor azt tanácsolja az Európai Uniónak, hogy a gőgösség, tudálékosság és atyáskodás helyett a párbeszédre törekedjék, ha úgy gondolja, hogy valamely tagállamban sérülnek a jogállamiság elvek.

A magyarországi jogállamiságra vonatkozó kérdésre hangsúlyozta, hogy nem feladata kioktatni a magyarokat. Orbán Viktor demokratikusan megválasztott kormányfő, „korábban még abszolút többséget is szerzett”, és „nincs kétségem afelől, hogy jogállami elvek talaján áll” – mondta Horst Seehofer.

A CSU, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetőinek vasárnap kezdődő előzetes koalíciós egyeztetéséről elmondta, bízik abban, hogy sikerül megállapodni a 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatásáról.

Hangsúlyozta, hogy a CSU továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Németország évente legfeljebb 200 ezer embert fogadjon be a menekültügyi rendszer keretébe.

Csak a korlátozással lehet egyensúlyba hozni a humanitás és a társadalmi integráció elvét – mondta Horst Seehofer.

A CDU/CSU pártszövetség az SPD-vel folytatandó egyeztetésen nagy hangsúlyt helyez a szociális kérdésekkel kapcsolatos témákra is, így a nyugdíjrendszer, az egészségügyi és időskori ellátás, és a lakbérek ügyére.

Ezeket a témákat elhanyagolták a tavalyi Bundestag-választás kampányával, pedig csak akkor lehet felszámolni a társadalom megosztottságát, ha a politika alaposabban foglalkozik velük – tette hozzá Horst Seehofer.

A CSU-s Bundestag-képviselők vezetője, Alexander Dobrindt kiemelte: csak egy olyan SPD-vel képzelhető el a közös kormányzás folytatása, amely nem a „régi szocialista lózungokat szajkózza”.

Alexander Dobrindt csütörtökön a Die Welt című lapban egy vendégkommentárban hangsúlyozta, hogy konzervatív fordulatra van szükség Németországban. Mint írta, az 1968-as baloldali mozgalmak után 50 évvel „az elitek baloldali forradalmát a polgárok konzervatív forradalmának kell követnie”.

Ezzel kapcsolatban a München térségében fekvő Seeon kolostorban rendezett tanácskozás előtti tájékoztatón hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy Németország nem „baloldali köztársaság”, hanem „polgári ország”.

A CDU/CSU és az SPD vezetői a tervek szerint január 7-től 12-ig tárgyalnak a közös kormányzás lehetőségeiről, majd a pártok külön-külön – döntenek arról, hogy továbblépnek-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába. Az SPD erről egy rendkívüli pártkongresszuson határoz majd, január 21-én.

Amennyiben elkezdik a hivatalos koalíciós tárgyalást és sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét kormányra lép-e a CDU/CSU-val. Az új kormány így várhatóan húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a 2005-2009-es, és a 2013-2017-es ciklus után a harmadik nagykoalíció Angela Merkel vezetésével, és a negyedik Merkel-kormány.

Seeon, a bencések egykori kolostora

MTI
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
MTI Hírfelhasználó