A merkelizmus végében van valami pozitívan izgalmas
Ez az a lap, amelyet a hazai balliberális oldal imád „tekintélyes jobboldalinak” nevezi, amikor jókat rúg Magyarországba.
2018. január 2. 14:15

Tagadhatatlanul jól kezdődik az új éve annak (is), aki a német Die Welt 2018 első számát veszi a kezébe. Ez az a lap, amelyet a hazai balliberális oldal imád „tekintélyes jobboldalinak” nevezi, amikor jókat rúg Magyarországba. Azt pedig tudjuk, mennyire jobboldali mindaz, amit a hazai balliberális oldal feltétel nélkül ölel keblére Németországból: mint a jobboldali, „keresztényszocialista” Angela Merkel volt ifjúkommunista agitprop német kancellárt is.

Így a Die Weltnél ugyancsak helyén való némi jelződúsítás annak „jobboldalisága” mellett: nehéz olyan alternatív amerikai/nemzetközi hír- és véleményportált találni, amely ne tekintené éppen ezt a lapot az amerikai neokonzervatív háborús héják egyik legelkötelezettebb németországi szócsövének.

Azt pedig, hogy miként tekint e lap Magyarországra, elég, ha annak budapesti tudósítója, Boris Kálnoky szintén január elsején megjelent, igen hosszú riportját vesszük szemügyre, amelyben annak örvend, hogy a kormányfővel szemben erősödnek a fiatal politikusok. Amihez két dolgot tehetünk hozzá: a jövőben is erősödjenek az ilyen nézettel bírók úgy, mint eddig tették, és azt, hogy akinek kételye van e lap valódi jobboldaliságáról, elég ha rápillant a cikket illusztráló négy fotó „tárgyaira”.

Az első Fekete-Győr, a második a parlamentben egy bábuval állva tiltakozó Szabó Tímea (a képaláírásban helytelenül Szél Bernadettnek azonosítva, de ebben kivételesen egyetérthetünk a szerkesztőséggel: nem mindegy?), a harmadik Karácsony Gergely és Szabó Tímea, mint erősödő fiatal politikusok. A negyedik a Jobbik, azaz végre valami jobboldali a jobboldali Magyarországról a Die Welt örömében.

De vissza a Die Welthez. Hogy éppen ez a lap készített egy olyan, 14 nyomtatott oldal terjedelmű interjút Németország – nyugodtan mondhatjuk – egy kezünkön megszámolható leghíresebb politológusai egyikével, hogy aki azt elolvassa, a szemét dörzsöli és ötször ellenőrzi, valóban a Die Welt az interjú számára gyászjelentéssel felérő hordozója még akkor is, ha Merkel ügyben az elmúlt hónapokban nem egyszer kritikusan írt róla.

És hogy Herfried Münkler miket mond Németország politikája és világunk várható alakulásáról, az egyszerűen nem csak nagyon jól eső érzés, de diadalittas mámor, ha arra gondolunk, ilyen hatalmas újévi interjúnak ilyen prominens helyet éppen ez a Die Welt csak akkor biztosít, ha érzi – legyen bármilyen szomorú is nekik -, hogy Münklernek nagyon igaza van.

Az interjú összefoglalója már önmagában pazar olvasmány. Szó szerint:

„Herfried Münkler szerint az ország átmeneti fázisban van. Egyszerűen kizártnak tartja, hogy Merkel négy további éven át kancellár legyen. Új politikai nemzedékek alakulnak ki.”

Az interjú lényege: Münkler abban is teljesen biztos, hogy a transzatlanti szövetség mindkét oldala egyre távolságtartóbban tekint egymásra. Az Egyesült Államok pedig egyre inkább nem az egyetlen világfelügyelő lesz, hanem egy az öt közül. Donald Trump elnök munkássága pedig égből hullott manna, mert az európaiakat szinte naponta emlékezteti arra, hogy történelmüket a saját kezükbe kell venniük.

Amikor az interjúvoló azon aggodalmaskodik, hogy Putyin elnök nem használja-e ki a Nyugat jelenlegi gyengeségét, a professzor azt feleli, „Ha azt mondja, Putyin kihasználja a Nyugat gyengeségét, erre Putyin azzal felelne: önök Oroszország gyengeségét használták ki az 1990-es években”, majd taglalja, miért kell a maga részéről Európának megtennie a közeledés első lépéseit Oroszország irányába. Nem ott kell lekötnie Európának véges forrásait, energiáját és figyelmét, hanem a közel-keleti rend összeomlására, a Földközi-tenger partjaira és a Szahel-övezetre kell összpontosítania, „Mert ha nem sikerül, hogy ezen térségeket stabilizáljuk, teljesen mindegy, hogy a jövőben miként viselkedünk Oroszországgal.”

Lovas István

magyaridok.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó