Beválik a különutasság
A várakozások szerint tartósan fenntartják a negatív reálkamatokat.
2017. december 28. 09:45

Tudatos, részletesen megtervezett stratégiát hajt végre a Magyar Nemzeti Bank, így nem hordoz magában kockázatot, hogy a nemzetközi trendekkel szembemenve kitart az alacsony kamatkörnyezet politikája mellett – mondta a Magyar Időknek Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Meglátása szerint a nemzetközi környezet is támogatja elképzeléseiben a jegybankot, így megvan az a manőverezési lehetőség, amellyel 2019 közepétől fenntartható módon elérhetővé válik a háromszázalékos inflációs cél.

– Hazánk gazdasági felzárkózása folytatódik, a jegybank legújabb előrejelzése szerint a növekedés idén és jövőre is megközelíti majd a 4 százalékot – erősítette meg a Magyar Időknek Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. A magyar gazdaság sikeres stabilizációs perióduson van túl, ahol az egyensúlyi mutatók helyreállítása mellett, immár belső tényezők is markánsan hozzájárulnak a növekedéshez.

A foglalkoztatás bővülése mellett a reálbérek is dinamikus emelkedést mutatnak, élénkítve a fogyasztást és a beruházásokat. 2019-től mérsékeltebb növekedést mutató évek következhetnek, amit a jegybank leginkább a beruházások lassulásával magyaráz. Virág szerint ebben komoly tényező, hogy az idei és a jövő év két számjegyű beruházásnövekedése magas szintre emeli a viszonyítási alapot, és nem várható, hogy ez a ráta így is maradjon. – A növekedési ütem fenntartásában egyre hangsúlyosabbá válik versenyképességünk javítása – jegyezte meg.

Virág Barnabás: Teljesíthető az inflációs cél Fotó: Bach Máté

Virág megerősítette, a jegybank tartósan laza monetáris politikára rendezkedik be, úgy ítéli meg, hogy az alacsony kamatkörnyezet biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy elérhetővé váljon az árstabilitást jelentő háromszázalékos inflációs cél. Elmondása szerint a gazdaság minden szereplőjének fel kell készülnie rá, hogy a reálkamatok huzamosabb ideig negatív tartományban alakulnak majd, ami kihívás, de egyben történelmi lehetőség is hazánknak.

Kérdésünkre kifejtette: a jegybank nem érzékel stabilitási kockázatokat abban, hogy monetáris politikája eltér a nemzetközi trendektől. Közgazdászok többször felrótták az MNB-nek, hogy kitart a laza feltételek mellett akkor is, amikor egyes, nagy nemzetközi jegybankok a gazdasági folyamatok javulásával már a szigorítás útjára léptek.

Virág szerint túlzó az a felvetés, miszerint az MNB már-már agresszív lazító politikát folytat. – Egyszerűen arról van szó, hogy az MNB aktívan, sokszor újszerű lépésekkel használja ki lehetőségeit, ugyanakkor döntéseit minden alkalommal törvényben rögzített céljaiból levezetve – az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás biztosítása, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása – hozza meg. Az eredmények pedig eddig egyértelműen az MNB döntéshozóit igazolták – fejtette ki.

Hozzátette, az MNB-nek jelenleg a mozgástere is megvan lépései kivitelezésére. Egyrészt az Európai Központi Bank (EKB) részéről előreláthatólag tartósan laza monetáris kondí­ciók várhatók. Másrészt a hazai inflációs célkövetés keretrendszere – amely háromszázalékos célt határoz meg, szemben az eurózóna kétszázalékos értékével – nagyobb rugalmasságot biztosít.

Végezetül a magyar gazdaság általános befektetői megítélése is sokat javult az elmúlt években, tovább növelve a jegybank manőverezési képességét. A pia­ci elemzők közül többen is konkrét becslést adnak arra, hogy mennyi időt lesz képes nyerni a magyar jegybank abban az esetben, ha az EKB tényleg elkezd szigorítani.

Virág szerint erről még nem érdemes beszélni. Az eurózóna gazdasága 2017-ben valóban biztató jeleket mutatott, azonban a felszín alatt továbbra is vannak megoldásra váró problémák. A piaci várakozások szerint az eurózóna központi bankja várhatóan óvatos marad, a laza monetáris kondíciók hosszú ideig fennmaradnak.

magyaridok.hu
  • Sikeresen tért vissza a fővárosba a körverseny
    Az ausztrál Damien Howson vasárnap megtartotta a sárga trikót a Tour de Hongrie országúti kerékpáros körverseny záró etapján, a 92 kilométeres budapesti körözés végén Edward Theuns bizonyult a leggyorsabbnak.
  • Lemeszelt vagonok
    A rendőrség 1951. május 21-én, hetven évvel ezelőtt kézbesítette Budapesten az első deportálási határozatokat. Miért kell erről ma írni? Mert a múltat csak úgy lehet lezárni, ha az elkövetett tettekről, tettesekről, bűnökről tudunk, tisztázzuk azokat, hatásukat megpróbáljuk feldolgozni, mert különben kísértetként bukkannak fel, és később is rombolják a társadalom erkölcsét.
  • Galgóczi: a 16-18 évesek több mint 50 százaléka regisztrált az oltásra
    A 16-18 évesek több mint 50 százaléka regisztrált a koronavírus-elleni vakcinára, az oltások beadása jelenleg is tart - mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője vasárnap a közmédiának.
MTI Hírfelhasználó