180 éve született Sissi
Egy sors, amely belopta magát a magyarok szívébe
Száznyolcvan éve, 1837. december 24-én született Münchenben Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia bajor hercegnő, későbbi osztrák császárné, „a magyarok királynéja”, akit Sissi (Sisi) néven ismer az utókor. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon. Tragikus halála megrengette a világot, emléke több filmet is megihletett. Négy gyermekéből csupán két lánya élte túl.
2017. december 24. 16:42

Unokatestvéri házasságból, Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma hercegnő harmadik gyermekeként látta meg napvilágot Sissi, aki hét testvérével a bajor királyi udvartól távol, főként a család possenhofeni kastélyában nevelkedett. Jól lovagolt, úszott, hegyet mászott, és apjához hasonlóan fittyet hányt az etikettre.

1853 nyarán elkísérte édesanyját és nővérét, I. Ferenc József osztrák császár kiszemelt jegyesét az ausztriai Bad Ischlbe, ám a fiatal uralkodó másik unokatestvérébe, a tizenöt éves Erzsébetbe szeretett bele, akit hamarosan eljegyzett. (Ferenc József anyja, Zsófia főhercegnő és Erzsébet anyja testvérek voltak.) A megismerkedés és az esküvő között eltelt háromnegyed évben Erzsébetnek rengeteget kellett tanulnia – hiszen nem szánták egy birodalom trónjára –, de ekkor történt életében még egy sorsfordító dolog: itt találkozott először honfitársunkkal, mivel Ausztria történelmét Majláth János magyar gróf, történettudós ismertette meg vele, akitől először hallott magyar szót.

 

Korabeli grafikán I. Ferenc József osztrák császár és felesége, Erzsébet osztrák császárné és később magyar királyné (MTI-fotó: Reprodukció)

Boldogságnak indult, magány és szenvedés követte

Végül minden akadály elhárult az esküvő elől, és a Habsburg-dinasztiában szokatlan szerelmi frigyet 1854. április 24-én kötötték meg Bécsben. A tizenhat éves Erzsébet, aki úgy nőtt fel, hogy sohasem kellett a protokollal törődnie, a Hofburg világába csöppent, ahol a külsőség és a származás volt a legfontosabb, s ezeknek az elvárásoknak nem tudott, nem is akart megfelelni, ezért nem volt meglepő, hogy az ifjú császárné bécsi tartózkodásának első napjától kezdve boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú udvarban.

Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné reggeliző asztala a bécsi Hofburg nagyszalonjában (MTI/EPA)

Születésétől fogva meglévő gyenge idegrendszerét azonban más is megviselte: az anyósával folytatott szüntelen harc, amely különösen az első években volt igen éles. Az erős akaratú Zsófia ugyanis nem értette meg az érzékeny fiatalasszonyt, akit az is bántott, hogy alig találkozott ifjú férjével, akit teljesen lekötöttek a politikai fejlemények és az uralkodás gondjai, így valószínűleg senkivel sem oszthatta meg bánatát. Udvari magányát fokozta környezete ellenséges viselkedése, és lelki egészségét az is megviselte, hogy házassága első négy évében három gyermeket szült, de nevelésükbe nem szólhatott bele.

Erzsébet portréját ábrázoló fotográfia (MTI-fotó, reprodukció)

Ez is hozzájárulhatott a köztük lévő konfliktus mélyüléséhez, ugyanis a császár anyja túl fiatalnak tartotta a tizenéves Erzsébetet a gyermekek neveléséhez, ő pedig ezt egyrészt anyósa rosszindulataként értelmezte, másrészt fokozta kisebbrendűségi érzését. A házaspárnak négy gyermeke született, az előbb megemlített Zsófián kívül Gizella, a legutolsó, Mária Valéria, „a magyar gyermek”, valamint Rudolf, a várva várt trónörökös, aki harmadikként, 1858-ban jött a világra. Érdekesség, hogy Mária Valéria volt az egyetlen gyermekük, akit Magyarországon neveltek.

Habsburg Rudolf koronaherceg mellképe 1885-ből (MTI-fotó, reprodukció)

Elsőszülött gyermekük, Zsófia kétéves korában meghalt. A tragédia után Sissi egészsége egyre romlott, nem akart enni, depresszióssá vált, orvosa – talán éppen az ő sugallatára – ezért 1859-ben Madeirára küldte gyógyulni a császárnét, aki ezután Korfun, Velencén, Bad Kissingenben tartózkodott, majd Bécs helyett inkább apja bajorországi kastélyába utazott. Ez a körútja két esztendeig tartott, gyermekei hol vele voltak, hol Bécsben nevelkedtek. Életében ekkor egy újabb fordulópont ékezett le, ugyanis a császárvárostól messze töltött évek alatt Erzsébet határozott és öntudatos lett, ráébredt szépségére és az abban rejlő erőre – kora egyik legszebb fiatalasszonya volt –, és megtanulta érvényesíteni akaratát.

Erzsébet királyné a koronázási ruhájában egy eredeti, 1867-ből számazó képen. A 173 cm magas, 50 cm-es derekú Erzsébet királyné kora egyik legszebb asszonya volt (MTI-fotó: Kovács Sándor)

Felolvasónője és bizalmasa, a kecskeméti köznemes Ferenczy Ida ismertette meg vele Andrássy, Deák, Széchenyi kiegyezéspárti eszméit – ne feledjük, ekkor még messze volt az Osztrák–Magyar Monarchia –, Sissi emiatt az uralkodónak írt leveleiben a kiegyezés mellett érvelt, illetve tárgyalt Budán. Az 1867-es kiegyezés létrejöttekor hihetetlenül boldog volt, Ferenc József 1867. június 8-i koronázásakor – a budavári Mátyás-templomban őt is megkoronázták – a magyarok rajongásig szeretett királynéja lett.

Erzsébet királyné megkoronázása – korabeli grafika (MTI-fotó, reprodukció)

Az ország – régi hagyomány szerint – ajándékot adott a királynak: a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, amely Korfu mellett Erzsébet igazi otthona lett. A királyné kedvelte a magyarokat, megtanulta nyelvünket, a gödöllői kastély lovardája is segítette abban, hogy ő legyen Európa legkiválóbb hölgylovasa. Ez sikerült is neki, az viszont már kevésbé, hogy a földrész legjobb költőnője is legyen, „heinei” típusú verseiből azonban megismerhetők – akár egy naplóból – gondolatai.

A Gödöllői Királyi Kastély dísztermében volt látható idén Erzsébet magyar királyné viaszszobra, melyet a Madame Tussaud múzeum bécsi panoptikumából kölcsönözték (MTI-fotó: Máthé Zoltán)

Azonban alig két évtized múltán újabb tragédia érte: fia, Rudolf trónörökös 1889-ben szerelmi öngyilkosságot követett el, ez teljesen lesújtotta, és ezután mindig feketében járt. Korfu szigetén kastélyt építtetett Achilleion néven, életének hátralévő éveit egyre magányosabban, depressziótól űzve, inkognitóban utazgatva töltötte. Utolsó hivatalos magyarországi megjelenésére az 1896-os millenniumi ünnepségek megnyitása idején került sor.

Franz Xaver Winterhalter: Erzsébet császárné az esti égbolt előtt című festménye a bécsi Hofburgban (MTI/EPA)

Az egész világ gyászolta a magyarok királynéját

Sissi sorsának tragikus végzete is egy ilyen utazás alatt következett be: 1898. szeptember 9-én Hohenembs grófnőként jelentkezett be az egyik genfi szállodában. Azonban a helyi sajtó megtudta személyének kilétét, és amikor másnap udvarhölgyével a kikötőbe igyekezett, egy olasz anarchista, Luigi Lucheni mellébe döfött egy tűhegyes reszelőt. A támadónak nem is ő volt a célpontja eredetileg, hanem az orleans-i herceg, aki azonban elutazott, ezért helyette az osztrák uralkodó feleségét szemelte ki.

Ezzel a szerszámmal gyilkolta meg a párizsi születésű olasz anarchista, Luigi Lucheni Genfben Sissit (MTI/EPA/Robert Jaeger)

Erzsébet nem tulajdonított nagy jelentőséget a támadó mozdulatának, amit akkor ütésnek vélltek, ezért történhetett meg, hogy a császárné még felszállt a hajóra, és csak ott lett rosszul. A döfés halálosnak bizonyult: másfél óra múlva a szállodájában halt meg a magyarok királynéja 1898. szeptember 10-én.

Ferenc József felesége, Erzsébet Amália Eugénia császárné halotti maszkja a bécsi Hofburgban, a császári palotában (MTI/EPA/Robert Jaeger)

Európa legszebb császár-királynéjának halála megrendítette a világot. Hatalmas temetése volt, Bécsben, a kapucinusok templomának császári kriptájában nyugszik.

Temetése napján az a Jókai Mór, akit az 1948–49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepe miatt halálra is ítélt az osztrák katonai kormányzat, a következő nekrológot írta: „A királyné meghalt; de életre kelt halálával a szeretet hitvallása a népek között. Soha oly együttérző indulattal nem sereglett még az ország egy trón körül, mint a mienk a mi uralkodónké körül e megrendítő gyászeset után. Erzsébet királyné élő szentje volt nemzetünknek; a mártirhalál megdicsőült szentjévé emelte: s a történelem tribunálja annak fogja nyilvánitani. Beatificatiója ott van megörökitve minden honszerető szivben, minden becsületes szivben. Hisz a mindenható saját egyszülött fiát is átengedte a kínhalálnak: hogy annak kihulló véréből támadjon a szeretet vallása, a felvilágosodás, az erények vallása. Ez a nagy ravatal többet beszél nekünk, mint a világ minden bölcsei. (…)  Senki sem veszitett annyit, mint Ő, senki sem visel olyan súlyos terheket, mint Ő: a hány koronája, annyi tövis-koszoruja: viseli mindannyit királyi erővel, férfiui erővel. Szálljon mind az az áldás, mely drága halottait a sirba kisérte, az ő felkent fejére vissza!”

Az Országgyűlés törvénybe iktatta emlékét, Budapest köztéri szobrot állított emlékére, utcákat, tereket, városrészt (Pesterzsébet), Duna-hidat neveztek el róla, legendája ma is él. De nem csak a hivatalos politika állított neki emléket, hiszen számtalan műalkotás készült alakjáról, köztük négy film is, amiben a tragikus sorsú bécsi születésű francia színésznő, Romy Schneider formálta meg személyét.

Zala György 1924-ben készült, Erzsébet királynét ábrázoló bronzszobra az Erzsébet híd budai hídfőjénél (MTI-fotó: Honéczy Barnabás)

hirado.hu - MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
MTI Hírfelhasználó