Magyarország megnövekedett helye a térképen
Magyarország az elmúlt évben látványosan megerősödött a diplomácia világában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a versenyfutásban, amely nem jár se díjakkal, se pozíciók osztogatásával, a magyar álláspontnak ma már súlya van, erre pedig nemigen volt példa 1990 óta.
2017. december 24. 09:15

Senki se mondja ki hangosan, de Orbán Viktor megnyerte a migrációval kapcsolatos vitát – állt a Politico című baloldali politikai magazin októberi cikkében.

Persze a történelmet nem a Politico és nem is a lapok írják, de a nagy képet tekintve fontos jelzés, hogy egy Magyarország kormányával ellentétes oldalon álló szaklap rámutat, az EU döntéshozói is egyre inkább hajlanak elfogadni a migrációs válság azon értelmezését, amelyet Magyarország 2015 óta következetesen tart.

Nem valósult meg az a régi fenyegetés, hogy Magyarország elszigetelődne álláspontja miatt, az se történt meg, hogy az orosz vonzás „beszippantotta” volna Budapestet. A nagyhatalmak közül Oroszországgal valóban szívélyes a viszony, ahogy ezt el lehet mondani Kínáról és az Egyesült Államokról is.

Érdemes megemlíteni, hogy szomszédaink közül egy kivételével az összessel kiválóak a kapcsolatok, az osztrák kormányalakítást követően várhatóan olyan erős szövetségessel bővül hazánk diplomáciai hátországa, amellyel az Európai Unión belüli vitákat is könnyebben tudja elsimítani.

Budapest törekvéseinek köszönhető a visegrádi megállapodás erőre kapása és tartalommal való megtöltése, amely újfajta szemléletet adott a térségnek, egyben Magyarország diplomáciai mozgásterét is kibővítette. Az egyetlen szomszéd, amellyel a viszony kiegyensúlyozatlan, Ukrajna. Ez azonban nem magyar hiba, hanem Kijev kétségbeejtő helyzetének eredménye, amelyet sokszor logikátlan döntésekkel próbál orvosolni, mint például a sok vitát kiváltó oktatási törvény. Magyarország jelenlegi helyzete van olyan stabil, hogy képes befolyásolni Ukrajna jövőjét, s nemzetközi porondon is felveszi a kesztyűt a kárpátaljai magyarok védelmében.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Figyelnek a magyar kormányfő szavára Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

Nem vitás, hogy számos, Magyarországgal kapcsolatban kritikus politikus, valamint ellenérdekelt politikai erő van az Európai Unióban, ám a ma még 28 tagú országközösség jellegénél fogva a folyamatos viták és egyeztetések színtereként működik, ahol a folyamatok bizonyos logika mentén működnek. A nyugati országok egyike-másika hajlamos ma is lenézni a tíz „új” tagállamot, azt várva tőlük, hogy az uniós csatlakozásért cserébe elfogadják a nyugatról érkező javaslatokat. Ez tűnt ki egyértelműen a migránsválság megoldásaként felvetett kvótavitában, ahol egyes országok kifejezetten dühösen reagáltak arra, hogy a visegrádi államok nem osztották nézeteiket a megoldás kapcsán.

A vita valószínűleg sokáig tart még, ahogy a migránskérdést se lehet egyetlen tollvonással elintézni, de ahogy alakult Orbán Viktor 2016 őszén tett kijelentésének fogadtatása a líbiai migránsközpontok létrehozásáról, szépen mutatja a stabil diplomácia eredményességét. A kijelentésre reagált az Európai Unió több vezetője, s visszautasította azt a líbiai miniszterelnök is, amely jól jelezte, hogy mennyit változott a világ, amikor egy közép-európai ország vezetőjének a szavait már komolyan vette Líbia is. Az akkoriban még elutasított véleményt ma már jószerivel magáévá tette az unió diplomáciája is, a megvalósítás azonban nyilvánvalóan nehézségekbe ütközik, s nem csak politikai okokból.

A magyarországi ellenzék által rendre hangoztatott elszigetelődés nem következett be, ahogy nem is következhet be, mivel Magyarország valójában nagyon aktívan él a neki juttatott jogosítványokkal, és úgy fogja fel az Európai Uniót, ahogy azt kell, azaz tagjaként, amelynek kötelessége úgy befolyásolni a szövetség működését, hogy az a lakosság számára nagyobb lehetőségeket nyújtson.

A reformokra szoruló Euró­pai Unióban a visegrádi együttműködés megerősödése egyértelműen az országcsoport javára válik alternatív javaslataival, ebben pedig Magyarország élen jár, amely Budapest nemzetközi elismertségét is nagyban növelte.

magyaridok.hu
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó