Lázár: felzárkózás, innováció, vállalkozásfejlesztés
Az egészségügyben és az oktatásban 2018-2020-ban jelentős béremelésre lenne szükség, ami nélkül nem lehet felzárkózni a fejlett nyugati országokhoz - hangsúlyozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Gazdasági Csúcstalálkozó című rendezvényén, csütörtökön Budapesten.
2017. november 23. 17:57

Megjegyezte "nem lesz érdemi változás az egészségügyben, ha nem tudjuk tovább emelni a béreket".

Megerősítette azt a véleményét is, hogy az államigazgatásban még mindig sokan dolgoznak, ezért kedvezőnek tartaná, ha a létszámot csökkenteni lehetne.

Jelezte, a kormány nagyon jelentős digitális, illetve közlekedési infrastrukturális fejlesztéseket tervez. Az e-kormányzást ki kell terjeszteni, a digitalizáció  gyorsítását pedig "magán kezdi a kormány" - mondta. Erre a kabinet 2018-2020 között mintegy 200 milliárd forintot költene a tervek szerint - tette hozzá.

Lázár János arról is szólt, hogy a kabinet a közúthálózat és a vasút nagyarányú korszerűsítését, fejlesztését határozta el,  "mert fontos az, hogy Európát, elsősorban a régiónkat ráhangoljuk Budapestre". A közutak, az úthálózat fejlesztésére, bővítésére 2500 milliárd forintot, a vasúthálózat korszerűsítésére, javítására további 1000 milliárd forintot költhet a kabinet a következő években - emelte ki.

Lázár János előadása elején Orbán Viktor nevében megköszönte az MGYOSZ tagcégeinek, a magyar gyáriparosoknak azt, hogy együttműködtek a kabinettel, támogatták a kormány gazdaságpolitikai  céljait, hozzátéve, hogy az elmúlt években elért, jelentős gazdasági sikerekben tevékeny szerepet játszottak az MGYOSZ tagjai. "Aki képes gondoskodni magáról, az a kormány szövetségese, aki még másokon is képes segíteni, az a kormány legjobb szövetsége" - fejtette ki.

Felsorolta az elmúlt években elért jelentős gazdasági eredményeket, amelyeket megfogalmazása szerint a munkaadói érdekvédelmi szervezetek támogatása, együttműködése nélkül nem lehetett volna elérni, és kiemelte a nemzetgazdasági miniszterek, Matolcsy György, majd később Varga Mihály szerepét is a sikerekben, illetve azt, hogy a szigorú fiskális politikát a jegybank politikája is támogatta.

Emlékeztetett: 2010-ben mintegy 83 százalékot ért el az államadósság GDP-hez mért értéke, ez mára 73 százalék körüli szintre mérséklődött. Jelezte: bár az Európai Unióban csupán 3-4 ország tudta csökkenteni az államadósságot, a következő években tovább kell mérsékelni az államadósság bruttó hazai termékhez mért arányát, mert az régiós összehasonlításban még mindig magas. A kormány azt szeretné elérni, hogy 2019-2020-ra az államadósság a GDP-hez mérten 70 százalék alá csökkenjen - jelezte Lázár János.

-----------------------------------

A magyar történelemben csak ritkán volt arra esély, hogy a magyar gazdasági fejlettség meg tudja közelíteni az osztrákot, és most is küzdeni kell ezért – jelentette ki Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Gazdasági Csúcstalálkozóján kijelentette:  Magyarország 2010-re elveszítette a régióban a vezető szerepét és annak lehetőségét, hogy sztárországgá váljon.

Hangsúlyozta: azóta viszont legalább a kedvezőtlen gazdasági trendeket, a leszakadást sikerült megállítani és megfordítani, ami a munkaadók és munkavállalók nélkül nem lehetett volna lehetséges. Elismerte, hogy még mindig jelentős a bérkülönbség a nyugat-európai átlaghoz képest, illetve azt is, hogy például 2010-ben egy szlovák család már jobban élt a magyarnál. Mint mondta, most a V4-ek gazdasági-fejlettségi téren, illetve tendenciákban két csoportra oszthatók: a cseh-lengyel , illetve a szlovák-magyar párosra.

Kiemelt gazdaságpolitikai sikerek

Lázár János az elmúlt évek kapcsán az alábbi három fő gazdaságpolitikai eredményt emelte ki. Elsőként emlékeztetett arra: 3,7 millióról 4,5 millió közelébe ugrott az adót fizető magyar emberek száma, és ebből a változásból legalább 600 ezer a piaci alapú állás, azaz távolról sem csak a közmunkának köszönhető. Rámutatott, hogy a 2-3 évvel ezelőtti 270 ezer főről mostanra 173 ezerre csökkent a közmunkások száma, mert a piaci alapú igények elkezdték a közmunkás állományt is „elszívni”. Kifejtette:  a felmérések azt mutatják, a mostani állományból már csak mintegy ötvenezer ember integrálható vissza a munkapiacra, azaz százezer főnek tartósan állami foglalkoztatást kell adni. A következő években a munkaerőhiány lesz az egyik legfontosabb kihívás – jegyezte meg. Úgy fogalmazott: nem mindenhol egyformán égető a probléma: a fejlettebb régiókban nagyon, de a kevésbé fejlett déli és keleti, országhatár menti térségekben kevésbé, így felvetette, hogy a kiegyenlítődéshez akár kormányzati beavatkozás is szükséges lehet.

A második téma kapcsán úgy fogalmazott: ha nem lennének egyszeri jellegű, átmeneti kiadási tételek az államháztartásban, akkor néhány lépéssel akár a 0 százalék felé is el tudnánk vinni az államháztartási egyenleget. Hozzátette: a legjobb költségvetési politikát folytató uniós országok közé tartozunk. Ez is segített a harmadik fenti pont elérésében, azaz el tudta kezdeni a kormány az adósságráta csökkentését.

Jelezte, „az EU-tól kapott, vagy visszakapott” források is nagyban segítették azt, hogy a túlzott deficiteljárás alól ki tudjunk kerülni és csökkenő legyen az adósságráta. Kiemelte: a V4-országok között a magyar 70 százalék körüli adósságráta még mindig magas, és nagy költségvetési terhet jelent annak finanszírozása, ezért a következő 5-10 év fontos feladatának nevezte a további rátacsökkentést.

Jelentős béremelések

Régiós és nyugat-európai példákon keresztül rámutatott, hogy a húsz százalék körüli magyar állami dolgozói arány a foglalkoztatottakon belül túlzottan magas és többek között az államigazgatási ügyek digitalizációjával, az e-közigazgatás fejlesztésével megnyílhat majd az út a leépítésekre, ami egyúttal enyhítheti a munkaerőhiányt a versenyszférában.

A következő évek kapcsán leszögezte: az egészségügyben és az oktatásban a további béremelések 2018-2022 között „elkerülhetetlenek, megspórolhatatlanok, ez mindenképpen jó befektetés lesz”. Megjegyezte: míg 2010 körül egy közalkalmazottként dolgozó orvos 150 ezer forint körüli bruttót keresett, addig ez mára akár 500-600 ezer forintra is felmehetett túlóradíj és egyéb juttatások nélkül. S bár ez nagy emelkedés – mondta –, de tovább kell folytatni a béremeléseket, mert e nélkül nem lesz jelentős javulás az egészségügyben és az ország.

Lázár János minisztert fogadja Futó Péter, az MGYOSZ elnöke Fotó: MTI

„Nem hiszek abban, hogy ilyen alacsony bérek mellett menni fog a felzárkózás”– jelentette ki és arra utalt, hogy a lengyelek egy főre jutó GDP-je nagyjából 1500 dollárral magasabb a magyar átlagnál, és a lengyeleket kell céloznunk, mert róluk tartják azt az elemzők és befektetők, hogy tíz  év múlva elérhetik a fejlett gazdasági státuszt.

Digitalizáció, robotizáció

Lázár úgy fogalmazott: a kormány érzi és osztja azt a nézetet, hogy a magyar iparra a digitalizáció és a robotizáció érdemi hatást fog gyakorolni. Szavai szerint „robbanás előtt állunk, mert az az ország, amely autóipari beszállítói státuszra rendezkedett be, annak az autóipari folyamatokra figyelnie kell”. A miniszter leszögezte: ha Magyarország vissza akarja szerezni a Kárpátoktól délre a vezető szerepét, akkor a legjobb infrastruktúrával kell rendelkeznie a térségben és ehhez kell jó fejlesztéspolitika is.

Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy 2018 végéig jórészt uniós forrásokból megvalósul minden magyar településen a szélessávú internet lefedettség, emellett az e-kormányzás és e-közigazgatás fejlesztésére szintén jórészt uniós támogatások mentén mintegy 200 milliárd forintos fejlesztési programok zajlanak. Az infrastruktúra-fejlesztés terén emlékeztetett azokra a korábbi bejelentésekre, hogy 2022-ig mintegy 2500 milliárd forintos közútfejlesztési program zajlik részben EU-támogatásokból, illetve ezzel párhuzamosan 1000 milliárd forintos méretben vasútfejlesztés.

Brexit és 2020 után

Lázár János szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban a pesszimistább várakozások szerint 55, a kormány számításai szerint 60 százalék az EU-pénzekből közvetlen gazdaságfejlesztésre fordított támogatások aránya. A miniszter utalt a tavasszal nyilvánosságra hozott KPMG-GKI tanulmányból, amely szerint a K+F+I célokra költött forrásoknak volt a legnagyobb gazdasági hatása, míg a mezőgazdaságra költött bő 3700 milliárd forintnyi uniós támogatásnak a döntő része jövedelemalapon hasznosult, így kis gazdasági hatást váltott ki.

A brexit kapcsán azt a korábban már ismertetett összefüggést mondta Lázár, hogy 2021-től a 7 éves ciklus egészében mintegy 100 milliárddal csökkenhet az EU-kassza mérete a kieső brit befizetés miatt. A 2020 utáni kilátások kapcsán azt mondta: „mindenféle riogatás és mellébeszélés mellett” az Magyarország érdeke, hogy a felzárkózási alapok maradjanak meg, mert még több olyan magyar régió is van, amely alacsonyabb fejlettségű.

Leszögezte: a vissza nem térítendő források helyett visszatérítendő pénzügyi eszközök veszik át a főszerepet a támogatáspolitikában, erre fel kell készülni, de közben a közös agrárpolitika meg fog maradni.

Bejelentette: decemberben dönt a magyar kormány arról, mit javasol 2020 utáni EU-s kasszára nézve. Most készítenek elő egy komolyabb dokumentumot V4 szinten erről. Úgy fogalmazott: azt fogják javasolni, hogy 2020 után a vállalkozásfejlesztés, a felzárkózás támogatása és az innováció legyen a fő támogatási fókusz.









Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés megállíthatatlanul és megjósolhatatlaul gyorsul tovább. Példaként említette az olajár alakulását, miután pár évvel ezelőtt a szakértők a 200 dollár körüli árat sem tartották kizártnak, a technológia fejlődés és az innováció miatt azonban az olajár a néhány évvel ezelőtti szinteket sem érte el.

Említést tett az egyre erőteljesebb robotizációról is, és megjegyezte, az Oxford University kutatása szerint 25 éven belül, globálisan a jelenlegi munkahelyek közel felén már robotok dolgoznak. Az élethosszig tartó tanulás, az alkalmazkodóképesség szerepe pedig egyénileg is felértékelődik, amelynek szükséges, de nem elégséges eleme az informatika, az angol nyelv és a matematikai ismeretek gyermekkortól kezdődő, folyamatos fejlesztése - mutatott rá Futó Péter.

hirado.hu - MTI
  • A felújított pasaréti ferences központ
    Mi, magyarok védjük keresztény örökségünket, keresztény kultúránkat változatlanul társadalmi és szellemi életünk alapjának tartjuk - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a felújított budapesti pasaréti ferences templom, plébánia és az új közösségi ház vasárnapi átadásán.
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
    Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
MTI Hírfelhasználó