Nem érti Varsó, miért nem érti meg Brüsszel
Lengyelországban járt a napokban Kiszelly Zoltán politológus, akinek így alkalma volt beleszagolnia a lengyel belpolitika levegőjébe. Útja tapasztalatairól a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában számolt be. A közelmúlt eseményei kapcsán a politológus kiemelte: a lengyelek csalódottak Brüsszelben, és nem értik, hogy miért nem érti meg őket jobban.
2017. november 19. 17:24

A lengyel függetlenségi napi ünnepségre látogatott ki egy nagyobb delegáció tagjaként a politológus, aki azzal szembesült a lengyel politikai élet szereplőivel folytatott beszélgetései után, hogy hiába nagy a lengyelek Európa iránti szimpátiája, nem értik azt, hogy Brüsszelben miért nem értik meg őket.

Hiszen ők partnerként tekintenének az EU-ra abban, hogy a történelemből kifolyólag mind a németek, mind az orosz ellenében megerősítsék az országukat. Ne megnehezítse, hanem megkönnyítse Brüsszel Varsó dolgát – tette hozzá.

A jogállamiságról és a sokat hangoztatott európai értékekről szólva úgy fogalmazott: a lisszaboni szerződés olyan általános érvényű, pozitív töltetű értékeket tartalmaz, mint az egyéni és kollektív szabadságjogok, viszont ezek megvalósítását a tagállamokra bízza az EU „alapszerződése”, így hivatalos kánont ez a szerződés nem tartalmaz.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök. (MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer)

Ugyan nem kapott a lengyel kormánypárt (a PiS – a szerk.) kétharmados felhatalmazást a lengyel választóktól, de így is megtehette, hogy megakadályozta 5, még az előző kormányzat alatt kinevezett alkotmánybírónak a hivatalba lépést, ez pedig a mostani történéseknek a kiváltó oka volt – ismertette a politológus azt az eseményt, aminek jelenleg egy hetes cikkely szerinti eljárás lesz a következménye.

Kiszelly Zoltán szerint nem véletlen a párhuzam a 2010 utáni magyar vonatkozású eseményekkel, így a médiatörvény és az alaptörvény okozta európai konfliktussal, azonban a politológus szerint a lengyelek előtt még a java előtt állnak, tehát szerinte még sok idő fog eltelni, amíg a magyar kormányhoz hasonlóan Varsó is meg tud egyezni Brüsszellel.

Durva döntést hoztak a Soros-terv érdekében

A hét másik nagy felzúdulást keltett történéséről, a kvótareformmal kapcsolatos EP-döntésről Kiszelly Zoltán úgy fogalmazott: félő, hogy Brüsszelben ezzel is többségi, azaz nem konszenzusos döntéssel akarják elfogadni azt a tervet, ami több millió gazdasági migráns betelepítését jelentené a kontinensre.

Erre már volt példa, amikor Macron francia elnök a kiküldetési szabályok körüli módosításokat úgy próbálta elfogadtatni, hogy megpróbálta az általa támogatott verzió ellenzőit megkerülni, az egységüket megbontani. Kiszelly Zoltán az EP-beli szavazásról elmondta: azt a Soros Györgyhöz közel álló körök verték keresztül Brüsszelben, és lehetővé teszi a felső korlátok nélküli betelepítést.

Egy műsorvezetői kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a migránsok Európába való beengedése a Soros-terv részeként a brüsszeli bürokraták hatalomvágyát és a német ipar munkaerőigényét egyaránt kielégíti, azonban az európai polgárok fogják végső soron megfizetni az árát.

Hiszen – tette hozzá – az előzetes számításokkal szemben a menekültek alig húsz százaléka dolgozik, a nyolcvan százalékuk szociális ellátásának költségeit az itt élők tízmilliói fizetik meg.

Kiszelly Zoltán szerint azonban még nincs minden veszve, ugyanis akár két évig is eltarthat, amíg ebből a kvótareformból érdemi döntés születhet, és így a bevándorlás ellenes nyugati pártok megerősödve rákényszeríthetik akaratukat a mérséklet pártokra, bár ez a politológus szerint leginkább csak a befogadottak számának mérséklődését jelentheti, nem pedig a bevándorlás megszűnését.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A woke imperializmus meleg fogadtatása
    Ha az embereknek meg lehet tiltani, hogy valakit a számukra ismerős néven említsenek, az arra utal, hogy a woke ideológia terjesztői már nem is palástolják autoriter hajlamaikat. Az ilyen gyakorlat a legrosszabb középkori igazságszolgáltatási szokásokra emlékeztet – írja Frank Füredi.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
MTI Hírfelhasználó