Tízéves csúcson az építőipari beruházások értéke
Az építőipari termelés volumene 23,8 százalékkal meghaladta szeptemberben az egy évvel korábbi, alacsony bázist - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nemzetgazdasági tárca emlékeztetett: a 2010-es átlaghoz viszonyítva mintegy 16 százalékkal nőtt az építőipar termelése Magyarországon.
2017. november 13. 11:53

Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt, az épületek építéséé 22,9, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal, az építőipari termelés volumene 23,8 százalékkal meghaladta szeptemberben az egy évvel korábbi bázist  - hozta nyilvánosságra a KSH.  Az épületek építésének növekedése szeptemberben is elsősorban ipari épületek, kisebb mértékben sportlétesítmények, oktatási és lakóépületek építésének eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés – az alacsony bázis mellett – út-, vasút- és közműépítési munkák miatt bővült. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján szeptemberben az építőipar termelése 3,8 százalékkal csökkent az előző hónaphoz mérten.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 46,8, az egyéb építményeké 19,1, a speciális szaképítésé 14,3 százalékkal nőtt szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 130,0 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 46,6, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 211,7 százalékkal. Az épületek közül elsősorban ipari épületekre, kisebb mértékben lakó- és szállóépületekre kötöttek új szerződéseket. Az egyéb építmények esetében bekövetkezett növekedés közlekedésfejlesztésre, illetve közműépítésekre kötött szerződések eredménye.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene szeptember végén 119,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 33,6, az egyéb építményeké 177,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az év első kilenc hónapjában az építőipari termelés volumene 27,0 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.

A harmadik negyedévben az építőipar termelői árai 5,6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 9,3, az egyéb építmények építésében 3,1, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 5,8 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva.  Az előző negyedévinél az építőipar árai 1,6 százalékkal magasabbak voltak. Az év első három negyedévében az árak 4,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához mérten.

Magas ütemű bővülés

Összesen 23,8 százalékkal emelkedett szeptemberben az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest. Az ágazat töretlen erősödése a kormány lakáspiacot támogató intézkedései mellett a magán és az állami beruházásoknak is köszönhető. A 2010-es átlaghoz viszonyítva mintegy 16 százalékkal nőtt az építőipar termelése Magyarországon – vélte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Kifejtették, az épületek építése 22,9 százalékkal, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal bővült. Előbbi növekedését a magánberuházásokhoz köthető ipari épületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények, valamint oktatási- és lakóépületek kivitelezése eredményezte. Az egyéb építmények építésének bővülése főként az út- és vasút-, valamint közműépítési munkáknak köszönhető.

Kedvező jövőbeli kilátások

Mivel a hó végi szerződésállomány 119,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, továbbra is kedvező jövőbeni kilátásokra lehet számítani. Míg az épületek építésére vonatkozó megállapodások 33,6 százalékkal nőttek a hónapban, addig az egyéb építményekkel kapcsolatos szerződések összessége 177,7 százalékkal bővült a hó végén. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 2016-ban két és félszeresére, csaknem 32 ezerre nőtt éves összevetésben, amelyet elsősorban a családi otthonteremtési kedvezmény eredményezett. Az idei első három negyedévében tovább emelkedett ez a szám, közel 33 százalékkal éves alapon. Emellett az épített lakások száma 51,5 százalékkal bővült.

A 2010-es átlaghoz képest 15,8 százalékkal, 2014 átlagához viszonyítva pedig 9,4 százalékkal emelkedett az ágazat termelése Magyarországon. Az említett kormányzati intézkedések mellett, a jövőt tekintve az is optimizmusra ad okot, hogy a GKI-Erste építőipari bizalmi index októberben a negyedik egymást követő hónapja emelkedett csúcsértékre – fogalmazott az NGM.

Jól teljesít az építőipar

Horváth András, a Takarékbank elemzője  közölte, az épületek esetében új szerződést 93 milliárd forintért kötöttek a hónapban, így a szerződések állománya 342 milliárd forint volt, ami 34 százalékos éves növekedés. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút, stb.) kategóriában 202 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 1049 milliárd forint volt 178 százalékos éves növekedés után. Épületeknél a növekedést alapvetően ipari és raktárépületek illetve sport és oktatási épületek építése (és átadása) húzza egyelőre, egyéb építmények esetében út és vasútépítési munkák.

Idén a III. negyedév végéig 7981 új lakás került átadásra, ami 51 százalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Lakásépítési engedélyt 28 411 darabot adtak ki, ami 33 százalékos időszaki emelkedésnek felel meg. A fenti számokból Budapest részesedése az átadások területén 1660 darab, míg az engedélyekből 10952 darab, így bár jelentős volument képvisel a teljes mennyiségből, de jól látszik, hogy széleskörű, országos fellendülésről beszélhetünk. Budapesten az átadások felpörgése az év végétől illetve a jövő évtől várható, ahogy a végéhez érnek a nagy volumenben fejlesztett társasházi ingatlanok.

Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő ingatlanfejlesztési kerekasztal (IFK) adatai szerint több mint egymillió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja az 560 milliárd forintot. Ez tízéves csúcsot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41 százalék iroda, 34  százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, egy százalék pedig szállodafejlesztés – fogalmazott a Takarékbank elemzője.

Horváth András kiemelte: a fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja és itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. Ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3,4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már csak 8 százalék és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piaca erősen túlkeresletes.

A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a csok, illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja, itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítására a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét.

Érdemi kockázat a szakemberhiány

Az év egészére 25 százalék körüli növekedést várunk az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfele mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni a szektor, amint azt a negyedéves számok már alátámasztják. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építése is felzárkózott.

A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikro vállalkozásokat érinti. A legutolsó negyedéves munkaerő piaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 34 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző év azonos időszakához képest és így már 317 ezren dolgoznak a szektorban. Ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni, de valamekkora bővülésnek még van tere, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.

Így alakult az ipari termelés

Szeptemberben az ipari termelés 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanap hatással kiigazított növekedés 8,1 százalékos volt. A munkanappal kiigazított adatok szerint a szeptemberi hónap mutatta a legnagyobb növekedést a második fél évben, ennél magasabb, 10,2 százalékos növekedést legutóbb idén márciusban mértek. A szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított kibocsátás 0,7 százalékkal elmaradt az előző havitól – erősítette meg hétfőn második becslése alapján a KSH. E szerint a belföldi értékesítés volumene 6,3 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 5,4 százalékkal nőtt. Az ipari exportértékesítés 5,9 százalékkal emelkedett, a járműipar külföldi eladásai 2,1 százalékkal elmaradtak a múlt év szeptemberéhez viszonyítva. Az év első három negyedévében az ipari termelés 5,2 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakáénál.

hirado.hu
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI