Soros-szervezetek hazug kampánya
A kormány menekültpolitikáját és a kerítést támadja a Migration Aid és a Helsinki Bizottság.
2017. november 11. 10:56

Migránsinvázió – Tények és tévhitek címmel indított kampányt a Migration Aid, amelyhez a Helsinki Bizottság is csatlakozott. Figyelemre méltó azonban, hogy a hangzatos címmel ellentétben már az első fórum meghívójában sem sikerült maradéktalanul igaz állításokat felsorakoztatniuk.

Valótlan állításokkal és csúsztatásokkal támadja az átláthatatlanul gazdálkodó Migration Aid (MigAid) és a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata által százmilliókkal kitömött Helsinki Bizottság a magyar kormány menekültpolitikáját. A két szervezet Migránsinvázió – Tények és tévhitek című kampányának célja saját állításuk szerint az, hogy leleplezzék a kormánypropagandát. Ehhez képest a MigAid már az első, etyeki fórum beharangozójában is valótlan, illetve megtévesztő információkat közöl.

A papíron cégként, Angliába bejegyzett, majd azzal egy magyarországi alapítványt is felállító entitás közösségi oldalán november 7-i keltezéssel az olvasható: „Az eddig 300 milliárdba kerülő déli határkerítés annyit tesz hozzá Magyarország biztonságához, mint amennyit a stadionokra költött tízmilliárdok a magyar foci minőségéhez. Semennyit.

A civilnek mondott társaságok drágának és fölöslegesnek ítélik meg a határzárat Fotó: Kurucz Árpád

Magyarul: csak az nem jön át a kerítésen, aki nem akar. 2017 első kilenc hónapjában 15 000 tiltott határátlépést regisztráltak. Bónusz: ebben az évben eddig 2-szer annyian kaptak menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt Magyarországon (sic!), mint az elmúlt 10 évben bármikor.”

Kezdjük a 300 milliárddal, amit vélhetően az Orbán-kormány megdöntésére felesküdött Simicska Lajos lapjából szedtek a MigAid-esek. A Magyar Nemzet ugyanis 2016-ban írt erről először és elsőként, csakhogy nem a kerítés áraként, hanem a határvédelemre fordított tárgyi és személyi kiadások becsült összegeként.

A következő állítás a 15 000 tiltott határátlépőről szintén hazugság: a 2016-os állapotot tükrözi. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója bő másfél hónapja közölte az idei év első kilenc hónapjára vonatkozó adatokat. Ezek szerint a tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 000-ről 2016-ban 18 236-ra, 2017-ben pedig 1184-re csökkent.

Ami a menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt kapottak megemelkedett létszámát illeti, ez szigorúan véve igaz. Tavaly 366 embert vett védelmébe Magyarország, idén szeptember végéig pedig 878-at. Rejtély azonban, hogy ezt miért vetik a kormány szemére. A válasz a részletekben rejtőzik: a három csoport közti arányok ugyanis megváltoztak. A tavalyi év egészéhez képest több mint 40 százalékkal csökkent a menekültek száma, miközben az oltalmazottaké 214, a befogadottaké 942 százalékkal nőtt.

A Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa, Lederer András az etyeki fórumon nem akart arról beszélni, mi különbözteti meg egymástól e három csoport tagjait. Pedig érdemes. Nagyon leegyszerűsítve menekült az, akit hazájában faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai meggyőződése miatt üldöznek vagy üldözés fenyegeti – mint például a közel-keleti keresztényeket.

Ezzel szemben oltalmazotti státuszt az kaphat, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén súlyos sérelem érné. Befogadott pedig olyan személy lehet, akit egyéb fenyegető okból nem küldenek vissza a származási országába.

A Migration Aid és a Helsinki Bizottság tehát félrevezeti az embereket, amikor a három kategóriát egy kalap alá véve beszél menekültekről migránsok helyett. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a menekültügyi kérelmek elutasításának gyakorisága is növekedett tavaly óta, ami azt jelenti, hogy egyre többen próbálnak bejutni Magyarországra és Európába, olyanok, akiknek erre semmiféle okuk vagy elfogadható indokuk nincsen.

magyaridok.hu
  • Majdnem 100
    Jó, jó, kiszemeltjük az angolt bensőleg „hiperpassziválja”. Továbbá, istenem, valahol (trehány diák volt?) elkallódtak némely fontos kvalifikációs papírjai. Mással is megeshet ilyesmi.
  • Orbán: „Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz”
    Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.
  • Szijjártó: A migráció kérdésével komolyan kell foglalkozni
    A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó