Semjén: Mindszenty József erkölcsi iránytű
Mindszenty József bíboros, hercegprímás erkölcsi iránytű volt a Magyarországon és a diaszpórában élő magyarság, valamint a világ számára is - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Mindszenty József szobrának átadási ünnepségén hétfőn Budapesten, a VIII. kerületben.
2017. november 6. 18:23

 

Semjén Zsolt Mindszenty József háromszoros iránytű szerepéről beszélt.

Kijelentette, a bíboros iránytű volt a diktatúrák idején: kimondta, hogy mind a faji megkülönböztetésre épülő nemzetiszocializmus, mind az osztálygyűlöletre épülő szocializmus ellentétes a természet rendjével, a természetjoggal és különösen a keresztény tanítással.

Úgy fogalmazott: "akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatúrának; aki fölemelte szavát a nyilas időkben, annak volt erkölcsi alapja, hogy fölemelje a szavát a kommunista időkben. Ezért vértanú sorsú bíborosunk személyében jelzi a nácizmus és a bolsevizmus lényegi hasonlóságát, mert mindkettő neopogány, mindkettő istentelen és embertelen."

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a hercegprímás Nyugat-Európa számára is iránytűvé vált, hiszen a forradalmárok és a bíboros szenvedése "felnyitotta a szemét" azoknak a nyugat-európai országoknak, amelyek csak egy lépésre voltak a szabadon választott kommunizmustól - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette: a bíboros missziós útjai során erkölcsi iránytűvé vált a diaszpórában élő magyarság számára is, látogatásainak hatása mind a mai napig érződik az anyaországtól elszakított magyar közösségek életében.

 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond Mindszenty József bíboros szobra avatásán Budapesten a Mindszenty téren 2017. november 6-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt


Semjén Zsolt szólt arról, évtizedeken át hangoztatott vád volt, hogy Mindszenty József illetéktelenül avatkozott bele politikába. Csakhogy - mutatott rá a KDNP-s politikus - az 1937. évi 11. törvénycikk felsorolta az ország alkotmányos méltóságait, és ebben a sorban a hercegprímás az ötödik helyen állt, vagyis Mindszenty József alkotmányos és állampolgári kötelességét teljesítette.

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a VIII. kerület polgármestere úgy fogalmazott, Mindszenty József bíboros egész életében példát mutatott hitből, bátorságból és hazaszeretetből. Személye meghatározó volt a 20. századi magyar történelemben, kiemelkedő életútja, tanítása, kiállása a világban szétszóródott magyarságért nemcsak egyházi vezetőként, hanem a közélet alakítójaként is múlhatatlanná teszi érdemeit.

Felidézte, a bíboros 1948-ban vált a kommunisták ellenségévé, amikor az egyházi iskolák államosítása után úgy rendelkezett, hogy a papok és szerzetesek nem vállalhatnak állást az ateista és magyarellenes felfogást terjesztő intézményekben. Ennek következményeként 1948 decemberében letartóztatták és életfogytiglani fegyházra ítélték, végül 1956-ban szabadult ki.

Kocsis Máté elmondta, a bíboros 1949 és 1954 között a József utca és a Tolnay Lajos utca sarkán álló akkori ÁVH-s börtönben raboskodott, ezért állították fel most itt a szobrát.
Mindszenty József egészalakos bronz szobrát, Hermann Zsolt szobrászművész alkotását Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldotta meg.

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott.

Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában.


 

 

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
  • Magyarország barátai és ellenségei
    Magyarország mutat példát, hogy igenis ellent lehet állni a gátlástalan globalista leigázási törekvéseknek. Ez persze egy hosszú, nehéz harc, amelyhez szövetségesek, érdekszövetségesek – akik lehetnek azért barátok is –, szabadságban, szuverén módon, élni akaró nemzetek kellenek. És vannak ilyenek – reméli Somogyi János publicista.
MTI Hírfelhasználó