A Magyar Nemzeti Levéltár vizsgálja a megyei bíróságok peranyagait 1953 és 1963 között. A kutatás tapasztalatairól a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsora is beszámolt.
2017. november 5. 10:09
A megyei levéltárak feladata az volt, hogy a megyei bíróságokon lefolytatott, 1956 megtorlására indított perek kataszterét készítsék elő. Adatokat gyűjtöttek azzal kapcsolatban, hogy kik ellen, és milyen vádakat emeltek, mennyire büntették meg őket.
A Kossuth Rádió műsorában a központilag megadott programpontokon kívül néhány érdekes információt is összegyűjtöttek. A forradalmi bizottságok vezetői közül volt, aki nem vállalta a rá kiosztott feladatot, annak ellenére, hogy a település közönsége őt akarta a bizottság élén látni.
Budapest, 1957. május 1. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) első titkára ünnepi beszédet mond a Hősök terén tartott nagygyűlésen. MTI Fotó: Pap Jenő
Példát akartak statuálni
A feladatokat megtagadó vezetők több éves börtönbüntetést kaptak – derül ki a kutatásból. A konstruált perekkel példát akart statuálni a Kádár-rezsim, amelynek célja az volt, hogy megbüntesse és megfélemlítse azokat, akik a forradalomban bármilyen módon részt vettek.
Az elítélés alapja nem igazi, tényleges cselekmény volt, hanem elsősorban az osztály-, és a vagyoni helyzetet vették figyelembe. Igyekeztek olyanokat kiválasztani a perekben, akikre rá lehetett fogni, hogy kulák, vagy a Horthy-rendszernek volt fontos tagja: jegyző, főjegyző, vagy vármegyei aljegyző.
Ideologikus célból cselekedtek így, róluk a rezsim „kimutatta”, hogy „ők azok, akik a munkás-paraszt államot tönkre akarták tenni”. Közben világosan látszik, hogy a perek legnagyobb része munkások és parasztok ellen indult.
A kulák a parasztság felső rétegét alkotó jómódú gazdák orosz eredetű megnevezése. Eredetileg semleges kifejezésként a saját földjén önálló magángazdálkodást folytató, rendszeresen bérmunkást alkalmazó, de a gazdálkodásban családjával személyesen is részt vevő parasztembert jelentette.
A családtagokat is megbüntették
Abrudbányai Jánost, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kocsord unitárius lelkészét több mint tíz év szabadságvesztésre ítélte a rezsim.
Abrudbányai János már a forradalmat megelőző napokban létrehozott egy olyan önszerveződő közösséget, ami átvette a falu irányítását, és túl kívánt lépni azon a sztálinista diktatúrán, amelyben élnie kellett – hangzott el a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
A megtorlást az érintettek családja is megérezte. Ezekben az esetekben a rendszer a családfenntartót emelte ki, akiket nem csak börtönbüntetésre ítéltek, hanem internáltak is. Sok esetben megbüntették a többi családtagot is, például megfosztották őket eredeti lakhelyüktől.
Amnesztia, korlátok között
A nemzetközi tiltakozás miatt a Kádár-rezsim 1963-ban, bizonyos korlátok között, amnesztiát hirdetett Magyarországon. Kádár úgy gondolta, hogy meg kell hoznia ezt a döntést, ha Magyarországot ismét az elfogadottnak tekintett országok sorai között szeretné látni.
Ezt követően az ENSZ is fogadta Kádár Jánost, ami fontos lépés volt ahhoz, hogy a rezsim egyfajta legitimációt nyerjen. Bár a hatvanas évek végén is voltak még börtönben emberek, akik rövidebb időtartamú büntetési tételt kaptak, azokat elengedték.
Apostag, 1952. július 24. Kulákper: Takács Károly a bíróság előtt. Magyar Fotó: Molnár Edit
Nem minden 56-os elítélt kapott kegyelmet
A megtorlás tervezett folyamat volt arra, hogyan kell megbüntetni a társadalmat, amiért fellázadt. Kirakatpereket rendeztek később is, de a nagy megtorlás időszaka 1958-ban véget ért, ekkorra a magyar társadalom beletörődött abba, hogy változás nem lesz, „Kádár marad”.
Az amnesztiarendelet 1963-ban született meg, azonban nem minden 1956-os elítélt kapott közkegyelmet. Az 1963-as kegyelmi eljárásoknál beadott kérelmeknek része volt egy részletes életrajz, emellett a börtönparancsnokok és a rendőrkapitányságok is jellemezték az elítéltet.
Akiket kiengedtek, azokról később jelentéseket készítettek a rendőri szervek, igyekezték nyomon kísérni a volt elítéltek későbbi életét is.
Bajnai Gordon gyakorlatilag az amerikaiak embere, a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal pedig minden pénzt külföldről kap – lényegében ezt mondta Gansperger Gyula azon az egyeztetésen, amelynek hanganyagát Anonymus juttatta el az Origó szerkesztőségéhez. A baloldali kapcsolatait ecsetelő üzletember beszélt arról is, hogy az ellenzéki médiára, közelebbről a 444-re befolyása van Soros Györgynek, de anyagi segítséget nyújt Veres Tibor, a Wallis tulajdonosa is. Érdekes mondatok hangoznak el továbbá arról, hogy valójában kik fizetik a baloldali szakértőket, politológusokat – írja a hírportál.
Ma már kijelenthető, hogy Márki-Zay Péter nem váltotta be a baloldalon hozzá fűzött reményeket, csak egy újabb középszerű ellenzéki politikussal lett több, nincs semmilyen hozzáadott értéke – véli Deák Dániel politológus, aki szerint a Városháza-ügy nemcsak Karácsony Gergelyt sodorta hazugságspirálba, hanem a teljes baloldalt is.
Fontos, hogy a mai világban a fiatalok merjék vállalni kereszténységüket, és ezt ki merjék mondani Európában és Magyarországon is - erről a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt vasárnap a budapesti Mátyás-templom előtt.
