Vesztettek, mégis kormányra kerültek
A kommunisták esélyt sem adtak a demokráciának
A magyarországi harcok után hét hónappal, 1945. november 4-én került sor az első demokratikus nemzetgyűlési választásokra hazánkban.
2017. november 4. 14:59

A második világháborút követő átmeneti időszakban a pusztítás horrorából épp csak felocsúdó Magyarországon sokan reménykedtek abban, hogy egy demokratikus rendszer válthatja a korábbi autoriter hatalomgyakorlást. A bizakodóknak azonban csalódniuk kellett: az előbbinél is keményebb, diktatórikus berendezkedés alakult ki, mely évtizedekre bebetonozta a hatalomba a Moszkva által támogatott kommunista vezetőket.

A magyarországi harcok után hét hónappal, 1945. november 4-én került sor az első demokratikus nemzetgyűlési választásokra hazánkban. A felálló parlament a csupán júniusban teljessé váló ideiglenes ügyvivő testületet váltotta a hatalomban. Az általános, egyenlő és titkos választójog alapján rendezendő nemzetgyűlési választásokról szeptember közepén fogadták el a jogszabályt, amely értelmében minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár választó és választható volt. Ez alól csak a korábban feloszlatott pártok és szélsőjobboldali szervezetek országos vezetőségének tagjai és a háborús bűnösök jelentettek kivételt.

A törvény a parlamenti mandátumok pontos számát nem határozta meg, csak az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számát rögzítette, így a Nemzetgyűlés létszáma egyedül a választók részvételétől függött. A választásokon valós eséllyel csak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) pártjai (a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt) indultak.

Hivatalosan az egységszervezeten kívüli pártok is részt vehettek a voksoláson, amennyiben ezt jóváhagyta az Országos Nemzeti Bizottság, és a szovjet tábornok, Kliment Vorosilov marsall vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottság sem emelt vétót. Ez egyedül a Magyar Radikális Pártnak sikerült, ám ők végül nem jutottak be a parlamentbe.

Bár az MNFF pártjai külön listán indultak, még a választások előtt jelezték: folytatják a közös kormányzást a választások után is. Ennek ellenére rendkívül kiélezett kampány zajlott az egyébként együttműködő politikai erők között. Az egyházi vezetés és a „polgári tábor” egységesen az FKGP mögött sorakozott fel. A vallásos választópolgárokat csak megerősítette Mindszenty József hercegprímás október 18-i pásztorlevele is, melyet az ország számos katolikus templomában is felolvastak a híveknek.

Az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési választásokon a 4 774 653 szavazásra jogosult állampolgár csaknem 93 százaléka részt vett. Az érvényes voksok száma meghaladta a 4,7 milliót. A kisgazdák elsöprő győzelmet arattak, a szavazatok 57,03 százalékával megszerezték az abszolút többséget. Az SZDP 17,41 százalékot, míg a kommunisták 16,95 százalékot értek el. Az NPP 6,87 százalékot, a PDP 1,62 százalékot szerzett. A magas részvételnek köszönhetően összesen 409 mandátumot osztottak ki a törvényhozásba bekerült pártok között. Ezenfelül a nemzetgyűlés tíz tekintélyes közéleti személyiséget is behívott tagjai sorába.

„Leszalámizott” demokrácia

A fölényes kisgazdapárti győzelem ellenére – a korábbi ígéretekhez híven – folytatódott a koalíciós kormányzás. Ezt részben a nemzetközi szereplők is elvráták, a háború utáni időszakban. A kormányfő az FKGP-s Tildy Zoltán lett, akit köztársasági elnökké választása után, 1946 februárjában a szintén kisgazda Nagy Ferenc követett.

Az új kormány november 15-én alakult meg hét kisgazdapárti, három-három kommunista és szociáldemokrata és egy parasztpárti politikussal. A jobb- és a baloldal kiegyensúlyozott koalíciós kormányzásának hamar vége szakadt. A kommunisták az úgynevezett „szalámitaktika” bevetésének köszönhetően felőrölték a jobboldali politikai erőket, és a két évvel később tartott „kék cédulás”, csalásokkal tűzdelt választáson végleg maguk alá gyűrte a többi pártot, újabb lépést téve ezzel az egyeduralom felé.

hirado.hu - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Hazánkat, hitünket Szent Istvánnak köszönhetjük
    Mi, magyarok a Kárpát-medencei hazánkat, a hitünket és a kultúránkat, azaz történelmi értelemben véve mindenünket a keresztény államot megalapító királyunknak köszönhetjük - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felföldi Zselízen, ahol megnyitotta a népművészeti fesztivált.
  • Érdemekeresztek, díjak kiváló magyar alkotóknak
    Állami díjakat és közművelődési elismeréseket adott át az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár pénteken a Pesti Vigadóban Budapesten.
  • Stipendium Peregrinum ösztöndíjakat adott át az államfő
    Megálmodni, belevágni, végigcsinálni, hazahozni és kamatoztatni - foglalta össze a Stipendium Peregrinum program lényegét Novák Katalin köztársasági elnök, aki az ösztöndíjakat elnyert diákoknak adta át pénteken az okleveleket a Sándor-palotában Budapesten.
MTI Hírfelhasználó