Csökkennek a terhek, nőhetnek a fizetések
Üdvözölték az érdekképviseletek, hogy jövőre 2,5 százalékponttal, 19,5 százalékra csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó. Az intézkedés ugyanis hozzájárul a bérek további felzárkóztatásához, valamint a vállalkozások fejlesztéseihez. A munkaadók további tehercsökkentést szorgalmaznak, a szakszervezetek pedig a munkavállalói terheket is mérsékelnék.
2017. október 12. 12:04

Jövőre a jelenlegi 22 százalékról 19,5 százalékra csökken a munkaadókat sújtó szociális hozzájárulási adó (szocho). Ezt az összeget a bruttó béren felül, az államkasszába kell megfizetnie a munkaadónak. A tavaly megkötött, hatéves bérmegállapodásban foglalt tehercsökkentés jelentős mértékben hozzájárul a bérek további felzárkóztatásához. Az eredetileg tervezett két százalékpontos mérséklésen felül további 0,5 százalékponttal mérséklődik a szocho mértéke, mivel az év első kilenc hónapjában a bruttó bérnövekedés jelentősen meghaladta a 11 százalékot.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt közölte: amennyiben a parlament megszavazza a járulékcsökkentést, úgy a további 0,5 százalékpontos mérséklés 40 milliárd forintot hagy a munkaadóknál. Az adócsökkentést is tartalmazó egyezséget azért kötötte meg a kormány 2016 novemberé­ben a munkáltatók és a munkavállalók képviselői­vel, hogy Magyarországon véget érjen az alacsony bérek korszaka.

Varga Mihály felidézte: a bérmegállapodás értelmében hat év múlva felére eshet vissza a munkaadói járulék, így az adóékversenyben is jelentősen felzárkózunk.

Ha kevesebb a kiadás, a cégeknek nagyobb mozgásterük marad a fejlesztésekre Fotó: Kurucz Árpád

Pozitívan fogadták a munkaadók azt az Országgyűlés elé beterjesztett kezdeményezést, amely szerint jövőre az idei 22-ről 19,5 százalékra csökken a fizetéseket terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Magyar Idők kérdésére elmondta: üdvözlik a bérmegállapodás szerint előterjesztett járulékcsökkentést, mivel a lépés hozzájárul a további bérfelzárkóztatáshoz, emellett több pénz marad a vállalkozásoknál.

Felidézte: a tavaly megkötött, hatéves bérmegállapodás szerint jövőre két százalékponttal csökkent volna a szocho mértéke, azonban mivel a bruttó bérnövekedés az év első kilenc hónapjában jelentősen meghaladta a megállapodásban foglalt 11 százalékot, a kormány további 0,5 százalékponttal mérsékli a munkaadói terheket. Rolek ugyanakkor emlékeztetett: jövőre szintén jelentős mértékben emelkedik a minimálbér, valamint a garantált bérminimum, amelyet sok cégnek nehéz lesz kigazdálkodnia. Ezért az érdekképviselet kezdeményezné, hogy a következő évekre ígért további szochomérséklést hozza előre a jövő évre a kormány. Rolek Ferenc kiemelte: nemcsak a minimálbérek emelése, hanem a magasabb bérkategóriákban várható szintén jelentős, általa tízszázalékosnak becsült fizetésfelzárkóztatást is ki kell gazdálkodniuk a vállalkozásoknak.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is támogatja a magasabb jövő évi járulékcsökkentést. Parragh László kérdésünkre kiemelte: a vállalkozói szféra érdeke, hogy kisebb terheket kelljen viselnie, ráadásul a fennmaradó összegből olyan fejlesztéseket tudjanak megvalósítani, amelyek nélkülözhetetlenek a versenyképesség erősítéséhez. Ez azért is fontos, mert a magyar gazdaság ma már nem a munka-, hanem a technológiaintenzív termelésre állt át. Fel kell rá készülni, hogy a munkaerő hozzáférhetősége stagnál, így a technológiai fejlesztésekkel lehet erősíteni a hazai cégvilág versenyképességét. A kamara elnöke kiemelte: a költségvetés kedvező helyzetben van, s rendelkezésre állna a mozgástér a magasabb tehercsökkentésre, ugyanakkor az államadósság csökkentése is fontos. Parragh László hozzátette: a járulékcsökkentés ugyanakkor hozzájárulna a további GDP-növekedéshez, erősítené a fogyasztást, valamint lehetővé tenné a gyorsabb bérfelzárkózást a nyugat-európai bérszínvonalhoz.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunk megkeresésére szintén üdvözölte a járulékcsökkentést. Kiemelte: a lépéssel megvalósult a tavalyi bérmegállapodásban vállalt könnyítés. A szakszervezeti vezető ugyanakkor azt is elmondta, hogy amennyiben a munkaadói oldal kezdeményezését befogadja a kormány, s előre hozza a járulékcsökkentést, a bérmegállapodást meg kell nyitni. Ha pedig újratárgyalják a dokumentumot, a legnagyobb szakszervezeti konföderációk, a Liga és a Munkástanácsok olyan lépéseket kezdeményeznek, amelyekkel azonnali nettó bérnövekedés érhető el. Ez azért is fontos, mert habár jelentősen emelkedtek a fizetések, bizonyos területeken nem változtak a bérek, így több munkavállaló ebből kimaradt.

A közös szakszervezeti javaslat szerint a munkavállalói terhek csökkentése jelentene azonnali fizetésemelkedést. A közterhek közül a munkaerőpiaci hozzájárulás eltörlése jelenthetne ehhez forrást, mivel az egyre csökkenő, négy százalékot megközelítő munkanélküliség felveti azt a kérdést, hogy szükség van-e a továbbiakban ennek a járuléknak a fenntartására.

A bérmegállapodásban foglaltak szerint a járulékcsökkentés mellett jelentősen, 8 százalékkal emelkedik jövőre a minimálbér, valamint 12 százalékkal a garantált bérminimum. A legalacsonyabb béreket a megállapodásban 2017-re és 2018-ra határozták meg a felek. Ugyanakkor a megállapodás szerint 2019-től összesen négy alkalommal csökken majd a szocho mértéke. Mindig két százalékponttal, de csak akkor, ha a reálkereseti mutató hat százalékkal nő.

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó