Kezdeményezzük az EU-ukrán társulás felülvizsgálatát
Az ukrán oktatási törvény alapvetően sérti meg az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást – jelentette ki hétfőn Ungváron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki emiatt az uniós tagországok külügyminisztereinek jövő hétfői luxembourgi tanácskozásán kezdeményezni fogja a társulási megállapodás felülvizsgálatát.
Utoljára frissítve: 2017. október 9. 23:23
2017. október 9. 21:36

 

A miniszter azután beszélt erről, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek és a történelmi egyházak vezetőivel egyeztetett a tanügyi jogszabály kapcsán kialakult helyzetről.

Szijjártó Péter elmondta: a megbeszélésen arra az egyértelmű következtetésre jutottak, hogy a nemrég hatályba lépett oktatási törvény gyakorlatilag ellehetetleníti Ukrajnában a magyar iskolák működését, elveszi a már megszerzett jogot az anyanyelven történő tanulástól 10 éves kor fölött, miáltal Ukrajna minden létező nemzetközi kötelezettségét megszegi. "Ezt nem engedhetjük meg, a magyar kormány a legkeményebben szembe fog menni ezzel az intézkedéssel - tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte: "az oktatási törvény alapvetően sérti meg az Ukrajna és az Európai Unió között megkötött társulási megállapodást, ezért jövő hétfőn a külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán kezdeményezni fogom az Ukrajna-EU társulási megállapodás felülvizsgálatát." Az európai uniós jogszabályok szerint ugyanis, ha valamelyik fél megsérti a társulási megállapodás feltételeit, akkor van mód a társulási megállapodás felülvizsgálatára - húzta alá. Úgy vélekedett, hogy az EU nem hunyhat szemet e súlyos jogsértés fölött. Megjegyezte, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése csütörtökön tárgyalni fogja ugyan az ügyet, de "az EU részéről azért keményebb kiállást vártunk, mint amit eddig láthattunk." Hozzáfűzte: az EU és annak brüsszeli intézményei kifejezetten szeretnek kritizálni egyes tagországokat, ha úgy gondolják, hogy valamilyen módon vétenek a demokratikus játékszabályokkal szemben, miközben itt van egy olyan ország, amely Európához szeretne közelíteni, s ehhez képest két lábbal tapossa a kisebbségi, s ezáltal az emberi jogokat is.

A kérdésre, hogy lát-e lehetőséget arra, hogy Ukrajna módosítja a kisebbségi jogokat csorbító oktatási törvényét, Szijjártó Péter kifejtette: az egyetlen lehetőség a nemzetközi nyomás növelése Ukrajnára, mivel az a tény, hogy az ukrán parlament ezt a törvényt elfogadta, az államfő ezt aláírta, egy jól átgondolt, belpolitikai hasznot célzó stratégia része. A politikus felháborítónak tartja, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövete üdvözölte a kisebbségi jogokat durván sértő törvényt; ezután Szijjártó Péter szerint nincs más lehetőség, mint az európai fórumokon a nemzetközi nyomás fokozása Ukrajnával szemben.

A miniszter megengedhetetlennek nevezte, hogy "az EU tőszomszédságában a 21. században be kell zárni iskolákat, mert kisebbségi nyelven oktatnak, s emiatt el kell bocsátani tanárokat, továbbá elvenni a kisebbségektől egy már megszerzett jogot". Ez a kisebbségi jogok bővítését előíró társulási szerződés felrúgása, amelyet nemzetközi nyomással meg kell akadályozni - hangoztatta.

A külügyminiszter jelezte, tárgyal Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja megye kormányzójával, aki határozottan kiáll a kárpátaljai magyarok jogai mellett, szem előtt tartva, hogy a megyében a magyar lakosság aránya 12 százalék. Pozitívnak nevezte, hogy a megyei tanács (közgyűlés) határozatban állt ki a kisebbségi oktatási jogok megőrzése mellett.

Azzal kapcsolatban, hogy Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn megismételte a javaslatát, hogy látogassanak el együtt Kárpátaljára és a magyarság képviselővel közösen vitassák meg az oktatási törvénnyel kapcsolatos kérdéseket, Szijjártó Péter leszögezte: ukrán kollégája elkésett a javaslatával, a kárpátaljai magyarokat az előtt kellett volna megkérdezni, hogy a törvényt elfogadták.

Az Európai Unió és Ukrajna társulási megállapodása idén szeptember 1-jén lépett életbe teljeskörűen. A megállapodás értelmében Ukrajna strukturális reformok végrehajtására vállal kötelezettséget a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a felelős kormányzás, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés területén. Ukrajna megerősíti együttműködését a környezetvédelemben, a védelemben, a közlekedésben, a fogyasztóvédelemben, továbbá az esélyegyenlőség, az oktatás, az ifjúságpolitika és a kultúra területein az egyezmény szerint.
   

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Két baloldali lista lehet a Momentum és a DK között dúló harc eredménye
    A tagságnak, a balliberális médiaelitnek és a külföldi megrendelőiknek eljátsszák az összefogást, mint ez történt októberben is, aztán amikor posztokról, miniszterelnök-jelöltről van szó, akkor keményen gyomrozzák egymást – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán a DK és a Momentum közötti versengésről. A politológus szerint most Göd ürügyén játsszák le azt, amit Botka László is próbált annak idején: nem közösködni Gyurcsány Ferenccel.
  • Karácsony Gergely utasításokkal látta el az idősotthonok vezetőit
    Nyilvánosságra hozta a főpolgármester az idősotthonok vezetőinek adott utasításokat hétfőn. A kilencpontos dokumentumot a koronavírus-járvány eddigi tapasztalatai alapján és a második hullámra való felkészülés jegyében állították össze, és egy hónapja küldték el a fővárosi fenntartású idősotthonok vezetőinek.
  • Nyilvános a Veszprém-Balaton Filmpiknik programja
    Szeptember 3-5. között két városban, öt helyszínen közel negyven magyar filmet vetítenek majd az első Veszprém-Balaton Filmpikniken.
MTI Hírfelhasználó