Azonnal, de azonnal..!
Milyen eszközökkel segíti a kormány a sportutánpótlás nevelését? Rugalmatlanság?! Mikor törlik el a nyugdíjasokat sújtó drasztikus megszorító intézkedéseket? Mikor lesz elszámolás? Hová tűnt a 4-es metró projektből ellopott pénz?
2017. október 5. 20:06

Az azonnali kérdések órája a T. Házban párbajhoz hasonlatos: csupa szín, csupa legenda!A mentelmi jog birtokában szabad volt keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és  szabad volt hazudni, sértegetni, vádaskodni. Amit lelket üdítő dalként üdvözöltek az egyik oldalon, károgásnak minősítettek a másikon.

A siker egyik oldalon sem volt kétséges: minden párt hálásan megtapsolta a szószóját! A mentelmi jog híján a durvább megállapításokat, reagálásokat, bekiabálásokat mellőzve, a ”szerényebbeket” viszont jelezve, tallóztunk az e-heti  szónoklataikból.

Milyen eszközökkel segíti a kormány a sportutánpótlás nevelését?

HOLLIK ISTVÁN, (KDNP): - Államtitkár Asszony! Magyarnak lenni mindig jó érzés, de idén több okunk is volt arra, hogy kifejezetten büszkék lehessünk. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy két olyan fontos sporteseményt rendezett Magyarország, amely öregbítette országunk jó hírét. Az egyik az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál volt, aminek Győr adott otthont, illetve a valaha hazánkban rendezett legnagyobb és legrangosabb sporteseményre is idén került sor, a vizes vb-re. (Szilágyi György: A masters vb…) Ez megadta nekünk a lehetőséget, hogy itthon szurkoljunk legjobbjainknak, Hosszú Katinkának, Cseh Lászlónak vagy éppen a legújabb felfedezett sztárúszónak, Milák Kristófnak is. És különösen kiemelkedő eredmény az, hogy kilencedik helyen zártunk az éremtáblázaton.

- Annak érdekében, hogy a jövő Hosszú Katinkái is fel tudjanak nőni, és hasonló szép eredményeket tudjanak produkálni, fenntartva ezzel Magyarország sportnagyhatalmi státuszát, rengeteget kell tennünk. Éppen ezért a KDNP frakciója támogatja a kormány sportpolitikáját, támogatja azt, hogy a kormányzat kiemelt ágazatként kezeli a sport ügyét. Tudjuk, hogy a sikerért áldozatot is kell hoznunk. Nem csak a sikerek fényében kell tündökölni a politikának, mint a szocialista-szabad demokrata kormányok idején. Az nem működik, hogy az eredményekre büszkék vagyunk, de közben demagóg módon ócsároljuk a kormány sportlétesítmény-fejlesztési programjait! Tettekre van tehát szükség a szép eredményekhez! (Szilágyi György: Volt egy masters vb is! Nem értesz hozzá!) Éppen ezért tisztelettel kérdezem államtitkár asszonyt:

- Milyen eszközökkel segíti a kormány az utánpótlás-nevelést a sport területén? 

***

SÁVOLT-SZABÓ TÜNDE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy válaszomat egy fantasztikus hírrel kezdjem. A mai adatok szerint Magyarországon a leigazolt sportolók létszáma átlépte az 500 ezret. (Taps a kormánypártok soraiban. - Korózs Lajos: Én is benne vagyok!) Pontosabban: 501 ezer versenyengedéllyel rendelkező sportolónk van, akiknek több mint a fele utánpótláskorú.

- Képviselő Úr! Fiatal tehetségeink teljesítménye teljeskörűen igazolja, hogy az a stratégia, amely mentén a hazai utánpótlás-nevelést felépítettük, beváltotta a reményeinket, és meggyőző eredményeket produkál. A sportolók létszámának jelentős növekedése is ezt támasztja alá, hiszen a kiemelt sportágak esetében az emelkedés 35 százalékos, míg a látvány-csapatsportágaké 72 százalék. A sporttörvény módosításával az utánpótlás-nevelés állami támogatása is egycsatornás finanszírozási rendszerben történik, így közvetlenül biztosítjuk a forrásokat az utánpótlás-nevelési programok szakmai megvalósításáért felelős sportági szakszövetségek részére.

- Az a cél, hogy a tehetséges gyermekek az ország minden területén minél fiatalabb korban, képzett edzővel, biztonságos, jól felszerelt létesítményekben edzhessenek, olyan szakmai lehetőségekhez juthassanak, amelyek elősegítik tehetségük kibontakozását a sport területén. Ennek érdekében alakítottuk ki az utánpótlás-nevelési stratégiánkat, a Héraklész-programban 6-14 éves korig, a „Sport XXI” programban pedig 15-23 éves kor között zajlik a fiatalok felkészítése, támogatása és versenyeztetése. A program sikerességét igazolja, hogy szinte minden felnőtt válogatottunk héraklészes sportoló volt.

- Ki kell emelnem a sportiskolai rendszertámogatását, a nemzeti élsport- és utánpótlás-nevelési képzési központok fontosságát, az akadémiai rendszerszerepét, valamint az edzői háttérmunka elismerését, amelynek érdekében utánpótlás-nevelési edzésprogramokat vezettünk be. Ez az életpályamodell és az utánpótlásprogramok támogatása segíti a jövőben is a sikeres utánpótlás-nevelést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

HOLLIK ISTVÁN: - Államtitkár Asszony! Azt gondolom, hogy az ön által elmondottakból is kitűnik, hogy a kormány és a Fidesz-KDNP valóban stratégiai ágazatként tekint a sportra. Tudjuk azt, hogy minden, sportra fordított forint megtakarítást jelent az egészségügyben, illetve azt is tudjuk, hogy a sportnak a nevelésben milyen kiemelkedő szerepe van. Tudjuk azt is, hogy aki sportol, az meg fogja tanulni, hogy teljesítményt csak kemény munkával lehet elérni. Ahogy ön is elmondta: láthatjuk, hogy az igazolt sportolók száma jelentősen, a látvány-csapatsportágak esetében 70 százalékkal nőtt, ez igazolja azt, hogy a kormány a sportpolitika tekintetében is jó irányba indult el. Bátorítom a kormányt arra a Fidesz és a KDNP frakciójának nevében, hogy ezen az úton, amin elindultunk, haladjunk tovább! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

SÁVOLT-SZABÓ TÜNDE:  - Képviselő Úr! Büszkén mondhatom, hogy az egymásra épülő utánpótlás-nevelési rendszer eredményei egyértelműen megmutatkoztak az elmúlt hónapokban, a nemzetközi viszonylatokban is elismerést arattak. 81 arany-, 84 ezüst- és 63 bronzérem mutatja a hazai utánpótlássport nagyszerű eredményeit, amelyeket ifjúsági, kadett, junior és serdülő világeseményeken szereztek a sportolóink a nyári hónapok alatt. Universiadén 52 éve nem volt ilyen sikeres a magyar csapat. A győri EYOF-on eddig legjobb szereplésünk volt az idei, a junior úszó-vb-n sportolóink sporttörténelmi sikereket arattak, de sorolhatnám a junior teniszeredményeket, a fiatal dzsúdós sikereket, az öttusa és a kajak-kenu sportág eredményeit. A sor hosszú, ami azt mutatja, hogy a hazai utánpótlás is sikerpályán van, amely munkát a szakmai igényeknek megfelelően fogjuk folytatni! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Rugalmatlanság?!

GÚR NÁNDOR, (MSZP): - Államtitkár Úr! 2010 decemberére biztos emlékszik: a  Fidesz a szavazataival  ekkor döntötte el gyakorlatilag, hogy 2022-t követően Magyarországon 65 éves kor az, ami után el lehet menni nyugdíjba. Biztos emlékszik rá, volt egy népi kezdeményezés, amely ellenében önök szavaztak!

- Ezzel párhuzamosan 2011-ben új munkatörvénykönyvet szültek, azt nem mondhatnám, hogy a munkavállalók javát szolgáló munkatörvénykönyvet, de azt igen, hogy sokkal inkább a kárukra! 2012-től ez érvényesült is, gyakorlatilag minden rugalmasságot, ami létezett, sárba tapostak, semmi lehetőséget nem adtak az embereknek, akik így a nyugdíjkorhatárt megelőzően néhány esztendővel ellehetetlenültek. 40 év szolgálati idő vagy éppen jogosultsági idő kevés a férfiak esetében ahhoz, hogy korhatár előtt nyugdíjba tudjanak menni. Ha valaki 62-63 évesen, mondjuk, 40 évvel a háta mögött kikerül a munkaerőpiacról, oly sok esélye nincs visszakerülni. Mehet közmunkába, vagy elmehet éppen nyesre, nyugdíj előtti segélyre, 44 ezer forintért.

- Államtitkár Úr! A korhatáremelés és a rugalmasság megszüntetése, likvidálása, ez együtt nem tekinthető normális dolognak, önök mégis ezt tették!  Normálatlan intézkedéseket szültek, ellentmondásos, normálatlan intézkedéseket! A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége gyakorlatilag az ellehetetlenülés kikerülését hordozza magában. Aki képes vagy igénye van rá, mármint hogy dolgozzon akár a 65 éves kort követően, ott az aktivitás növelését kell megtenni. Önök ezt is fékezték! Önök a megélhetés minimumát nem biztosítják az emberek számára! Önök azt veszik el tőlük, ami nekik a legfontosabb: a biztonságot!

- Erre olyan büszkék?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Nagyon sok mindent említett a felszólalásában. Engedje meg, hogy megpróbáljam valamelyest keretbe foglalni azokat a témákat, amiket ön itt felhozott.

- A mi számunkra az a legfontosabb célkitűzés és az jelenti mindenkinek a legnagyobb biztonságot, hogy aki dolgozni akar Magyarországon, annak legyen munkahelye. Ebben az emberek valóban egy nagyon nagy sérelmet szenvedtek el 2010 előtt, hiszen több százezerrel nőtt a munkanélküliek száma, míg a Fidesz-KDNP kormányzása óta 730 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, 730 ezerrel többen tudnak dolgozni. Ezzel 4,4 millióra emelkedett a dolgozó emberek számára.

- Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP arra is törekedett, hogy aki dolgozik, az ne legyen túladóztatva, ezért csökkentettük a munkát terhelő adókat, hogy nagyobb biztonsága legyen az embereknek, ne érezzék azt, hogy ha ők kétszer annyit dolgoznak, akkor az állam négyszer annyit von el tőlük. Ha valaki kétszer annyit dolgozik és kétszer annyit keres, akkor kétszer annyi adóval kell számolnia.

- Mindemellett fontos, hogy tisztes nyugdíjat is kapjon az, aki ledolgozta munkában az éveit. Erről szól egyrészről a „nők 40” program, másrészről pedig a munkahelyvédelmi akció, amely révén azok a munkáltatók, akik 55 év feletti munkavállalót alkalmaznak, a szociális hozzájárulási adóból 50 százalékos adókedvezményt írhatnak le. Ennek révén 2016-ban 340 ezer 55 év fölötti munkavállalónak sikerült biztosabbá tenni a munkahelyét. Azt hiszem, hogy pár évvel a nyugdíj előtt állva sokak számára a munkahely elvesztése a legnagyobb veszély, hiszen ezáltal pont a legfontosabb években, a nyugdíj kiszámítása szempontjából a legfontosabb években csökkenhet nagymértékben a jövedelmük. Ezért volt fontos ennek a programnak a bevezetése. Tíz nyugdíj előtt álló személyből hét foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akcióterv biztosítja. Ez biztonságot jelent az idős, de még dolgozó embereknek, utána pedig a nyugdíjak 23 százalékos, vásárlóértéken számolva 9,5 százalékos emelése pedig az időskor biztonságát adta meg, szemben a szocialista kormányok túladóztatásával és nyugdíjcsökkentésével! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

GÚR NÁNDOR: - Államtitkár Úr! Önök még a minimálbért is megadóztatták! Ráadásul olyan járulékterhet vetettek ki rá, ami 42 ezer forinttal több, mint 2010-ben volt. Miről beszél? 700 ezerrel több munkavállalóról? Hol? Angliában, Németországban, Ausztriában? Hol? A közfoglalkoztatásban? Hol?

- Államtitkár Úr! Milyen mesét olvas ön? Milyen világban él ön? Azoknak az embereknek, akik néhány esztendővel, hosszú évtizedes szolgálati idővel a hátuk mögött ellehetetlenülnek két-három esztendővel a nyugdíjat megelőzően, azoknak semmilyenfajta rugalmas lehetőséget nem biztosítanak. Miről beszél? És közben a nyugdíjasoknál sokaknak, 450 ezer embernek 28 500 és 50 ezer forint közötti nyugdíjat adnak. Miről beszél, államtitkár úr? Elgondolkozott már egyszer is valaha rajta? (Taps az MSZP soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Úr! Hogy ön min és hogyan gondolkozik, azt nem tudom, de hogy a matematikával hadilábon áll, az azért biztos! Önök bár azt mondják, hogy szocialista pártként a kispénzű, kiskeresetű emberek pártja, az önök kormányzásakor mindig a legkisebb keresetű emberek jártak rosszul (Legény Zsolt: Nem igaz! Hazudsz!), hiszen önök évente a minimálbér mértékét alig 3 ezer forinttal emelték. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP 2010 és 2018 között 73 500 forintról 138 ezer forintra emeli a minimálbért, azoknak pedig, akiknek valamilyen végzettségük van és szakmunkásként tudnak dolgozni, 89 500 forintról 180 500 forintra emeli a legkisebb jövedelmük lehetőségét. Önök, tisztelt Szocialista Párt, minden esetben a kispénzű embereket cserben hagyták, mert alig emelték valamivel a minimálbért, a multinacionális cégek oldalán álltak, az ő érdekeiket hallgatták meg, ezért alacsonyan tartották a béreket, a Fidesz-KDNP viszont 73 ezerről 138 ezerre növelte a minimálbért! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mikor törlik el a nyugdíjasokat sújtó drasztikus megszorító intézkedéseket?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, (Jobbik): - Államtitkár Úr! A kormánytöbbség 2013 júliusától úgy módosította hogy azóta a nyugdíjas közszolgák egyidejűleg nem kaphatják meg a nyugdíjukat és a bérüket is. a nyugdíjtörvényt. Az akkori fideszes indokolás az volt, hogy az ország gazdasági helyzete követeli meg ezt a durva megszorító intézkedést. De ez már akkor sem volt igaz! Az érintett személyek száma, nagyjából 4 ezer fő eltörpül a nyugdíjasok 2 millió feletti létszámához képest, a nyugdíjuk elvételével elért megtakarítás pedig - összesen 10 milliárdról beszélünk, azaz a nyugdíjkassza kevesebb, mint 3 ezrelékéről, - érzékelhető módon nem járulhatott hozzá az államadósság csökkentéséhez.

- Az intézkedés társadalmi költségének számbavételekor viszont már jóval nagyobb károkról beszélhetünk. Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország égető munkaerőhiányát a dolgozni kívánó nyugdíjasok nélkül nem lehet megoldani. Az egészségügyben dolgozó szakemberek esetén ezt már érzékelte a kormányzat is, és kénytelen volt engedni, hiszen orvos és nővér nélkül maradhattak volna a kórházak. De ugyanígy szükség lenne egyéb közszolgálati területen is a munkaképes, nagy szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok visszafoglalkoztatására.

- Államtitkár Úr! Azok a 2013-as körülmények, amelyek hivatkozási alapot szolgáltathattak a drasztikus nyugdíjkorlátozások bevezetésének, mára már nincsenek meg. Így például nem áll Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt. Ugyanakkor ha folytatódik a fiatal és középkorú szakképzett magyarok külföldre áramlása, akkor a nyugdíjasok munkájára továbbra is és egyre fokozódó mértékben szükség lesz Magyarországon.

- Mikor látják már be, hogy óriási hibát követtek el, amikor kizárták a nyugdíjasokat a közszférából?

- Mikor törlik el a nyugdíjasokat sújtó megszorító intézkedéseket?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! Ön különböző fogalmakat használt itt, legutoljára talán azt a negatív kicsengésű fogalmat vagy félmondatot, hogy mikor valljuk be a hibánkat, mert olyan súlyos hibát követtünk el, hogy a közszférában a nyugdíjasok foglalkoztatását nem engedtük, nem tettük lehetővé. Miután azt látom, hogy néhány alkalommal a Jobbik képviselőinek emlékezete nem túl pontos, ezért szeretném elmondani: abban az időben, amikor megszületett ez az intézkedés - 2013-at mondott ön -, akkor másfajta helyzet volt Magyarországon. Akkor kellett segíteni azokon a fiatalokon, azokon a középkorú embereken, akik éppen munkát kerestek, hogy el tudjanak helyezkedni. Ennek a helyzetnek a következménye volt az, hogy nem a nyugdíjasok munkában maradását vagy foglalkoztatását alkalmaztuk prioritásként. De azóta megváltozott a helyzet. Ebből is lehet látni, hogy a kormány mindig, a megfelelő helyzetet elemezve, a megfelelő módon próbál és tud  a helyzetre reagálni!

- Ennek a reakciónak egyik nagyon fontos eleme volt, ami épp a napokban került a parlament elé jogszabály-módosításként: a nyugdíjas-szövetkezetek segítségével sok-sok nyugdíjas kerülhet vissza a munkaerőpiacra, többek között azért, hogy azt a munkaerőigényt, amit a munkaerőpiac közvetít és követel a mai magyar gazdaságtól, ki tudjuk elégíteni. Ennek egy része lehet az a problémamegoldás is, ugyanis dolgozunk olyanfajta javaslatokon, amelyek erre a problémafelvetésre is választ tudnak adni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

HEGEDŰS LORÁNTNÉ:  - Államtitkár Úr! Annak a 600 ezer magyarnak, aki kitántorgott külföldre, mert itthon, Magyarországon nem találta meg a boldogulását, azoknak problémájára nem lesz elég a nyugdíjas-szövetkezetek kérdése.

- Államtitkár Úr! És tudja, hogy kik voltak azok, akik elutasították a Jobbik azon javaslatát, amely a nyugdíjtörvény megváltoztatását célozta volna. A Fidesz-KDNP soraiban a megszorító intézkedések legfőbb támogatói voltak ők,  például Selmeczi Gabriella, Bene Ildikó, Kovács József, Kovács Sándor, Molnár Ágnes, Révész Máriusz, Zombor Gábor és Harrach Péter. Igen, hoppá!

- Államtitkár Úr! Pontosan az önök soraiban vannak nagyon szép számmal olyanok, akik a nyugdíjasokat nem akarják támogatni, viszont támogatják továbbra is azokat a megszorító intézkedéseket, ami még a Gyurcsány-kormányt is megszégyenítené! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER: - Képviselő Asszony! Ön azt mondta, hogy kitántorgott 600 ezer ember az országhatáron túlra. Én nem bántanám meg azokat az embereket egy ilyen jelzővel, mint amivel ön illette most azokat, akik időlegesen, időszakosan külföldön vállalnak munkát. (Folyamatos közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.) Talán azért, hogy egy kis tapasztalatot, egy kis gyakorlatot szerezzenek saját szakmájukban, és utána visszatérnek.

- Képviselő Asszony! Nagyobb megbecsülést érdemel minden olyan ember, aki máshol is kipróbálja magát, mint amit ön megadott nekik! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Mikor lesz elszámolás?

IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Államtitkár Úr! Itt az ideje, hogy a kormány szembenézzen azzal, hogy mi maradt a vizes vb után. Ott van két uszoda, az egyik a Tüskecsarnok komplexumban, a másik a Dagály, Duna Aréna néven ismert, amit nem használhatnak a budapestiek. Ott van a letarolt Duna-part. Ott van a szinkronúszás helyszínén, a Városligeti-tó, a csónakázótó helyén egy rom, ami továbbra sem került eltakarításra. És ne feledkezzünk meg a margitszigeti Kaszinó épületéről, 1,2 milliárd forintból sikerült úgy elkészíteni, hogy a vizes vb idejére el sem készült, pedig funkciója lett volna. Ennek kapcsán nyomozás is indult. Lázár János az esettel kapcsolatban azt mondta, hogy esetleges felelősségre vonásról is szó lehet. A jelentős késés ellenére sem hívták le a többmilliós kötbért. A kormánynak, úgy látszik, nincsen erre szüksége. Vajon miért?

- Államtitkár Úr! Miközben a budapestiek vesztettek a beruházásokkal járó természetrombolás miatt, a vizes vb költségei az egekbe szaladtak. Emlékezzen csak a 2013-as kormányhatározatra, ami még 14 milliárdos összegről beszélt, és ennek a tízszeresére, 140 milliárdra vagy még ennél is többre növekedtek a költségek. És még nem beszéltünk arról, hogy milyen nem várt kiadások lesznek akár a romok eltakarítására, területrendezésekre. Ennek költségeit mi álljuk drága adóforintokból. Államtitkár Úr! Kérdezem:

- Normális-e ön szerint, hogy az eredeti tervekhez képest tízszeresére duzzadt a vizes vb költségvetése?

- Normálisnak tartja-e, hogy méregdrága sportkomplexumok épüljenek, amelyeket az emberek nem tudnak használni?

- Számon fog-e kérni bárkit is az értelmetlen megvalósításért?

- Elfogadhatónak tartja-e azt, hogy a magyar állam zokszó nélkül a tízszeresét kifizeti a projekt eredeti költségvetésének?

- Normális-e, hogy az irreális drágulásnak nincsenek szakmai és politikai felelősei?

- Ki fizeti meg ennek az árát?

***

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Meg kell mondjam, hogy sem az ország, sem az én jóérzéseimet nem tudja elvenni egy sikeres sportrendezvénytől. Egyszerűen nem igaz, amit ön mond, hogy tízszeresére duzzadt. (Ikotity István széttárja a két karját.) Azt az elején is tudtuk, hogy ez nem egy olcsó dolog, ugyanakkor a világ harmadik legnagyobb sportrendezvényét nem lehet úgy megszervezni, hogy arra nem áldozunk.

- Képviselő Úr! A világbajnokság teljes költsége az eddigi összesítések szerint mintegy 130 milliárd forint volt. A kérdésére konkrétan válaszolva, a költségvetés végső számaival az ezt bonyolító cégnek 2018. február 28-áig kell elszámolnia. Ez a 130 milliárd: a tartós fejlesztések és beszerzések mintegy 84 milliárd; az ideiglenes beruházások és fejlesztések 7,8 milliárd; a működési és szervezési költségek pedig 38 milliárd forintot tesznek ki az előzetes számok szerint.

- Képviselő Úr! Abban sem helytálló az ön érvelése, hogy ebből az ország és a fővárosiak nem profitálnak. A világeseményhez kapcsolódó tartós fejlesztések itthon maradnak. A fejlesztéseknek jelentős részét egyébként akkor is meg kellett volna csinálni, ha nincs világbajnokság. Ezeket, időben előbbre hoztuk.

- Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy az ön véleményét sem a főváros, sem a XIII. kerület, sem a Duna mentén élők nem osztják. Úgy gondolom, hogy a Duna Aréna, a Dagályhoz kapcsolódó beruházások vagy az új Duna-sétány generációk örömét fogja szolgálni! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

IKOTITY ISTVÁN: - Államtitkár Úr! Nem teljesen értette meg a kérdésem lényegét. Az volt, hogy kik ennek a felelősei mind anyagi, mind politikai értelemben. Egy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményeztük, amit önök bizottsági ülésen elutáltak már!

- Államtitkár Úr! Nem tagadhatja le azt a tényt, hiszen kormányhatározatban van rögzítve: 2013-ban 14 milliárd forint volt erre szánva. Ön is elismerte - egyébként szerintünk még 140 milliárdnál is nagyobb ez az összeg, ha beleszámítanak minden tételt -, hogy 130 milliárd, közel a tízszerese.

- Államtitkár Úr! Egy egyszerű példával: ön építtet a családja számára egy családi házat, legyen mondjuk, 30 millió forint ennek a költsége. Amikor elkészül, és odaállít a kivitelező ön elé, és azt mondja, hogy tessék itt a 300 millióról szóló számla! Erre válaszoljon, kérem!

- Kifizeti?

- Nem gondolja, hogy ennek anyagi és politikai felelőssége van?

- Nem gondolja, hogy ugyanúgy kellene bánni a közpénzzel is, ahogy a saját pénzzel bánnak?

***

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztériumi államtitkára): - Képviselőtársam! A politikai érvelés, esetenként a parlamenti vita vagy a kormány számonkérhetősége pusztán rosszindulattal, ferdítésekkel és valótlanságokkalt nem oldható meg. Pontosan tudja, hogy az ön által említett számok nem igazak! (Ikotity István közbeszólása.) Pontosan tudja, hogy a végső elszámolás meg fog történni! Pontosan tudja, hogy a politikai felelősséget büszkén ez a kormány vállalja, és biztos vagyok benne, hogy az ezt lebonyolító és szervező intézmények a tételes elszámolás során is helytállnak!

- Képviselő Úr!  Meggyőződésem, az ön mondatai és ezek szerint az ön pártjának szándékai ellenére, hogy Magyarország büszke lehet erre a világbajnokságra, és mind a jelen, mind a minket követő generációk örömmel fogják használni azokat a létesítményeket, amelyeket ön lepocskondiáz! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Hová tűnt a 4-es metró projektből ellopott pénz?

BUDAI GYULA, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Minden idők legnagyobb korrupciós botrányában, a 4-es metró beruházásban több száz milliárd forint tűnt el, és most már teljesen egyértelművé vált, hogy ezeknek a pénzeknek a jelentős része szocialista és szabad demokrata kormányok képviselőihez került. (Szilágyi György folyamatos közbeszólásai.) Ezek között vannak olyan képviselők, akik jelenleg is aktívan politizálnak, illetve szeretnének a balliberális oldal meghatározó alakjai lenni, akár Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Medgyessy Péter, Demszky Gábor, Horváth Csaba, Gy. Németh Erzsébet vagy Hagyó Miklós. (Szilágyi György: Elszámoltatási biztos…)

- Államtitkár Úr! Közel 166 milliárd forint tűnt el a metróberuházásból, ez a metróberuházás mintegy egyharmada, és ezek a jelentések, amelyek ezt támasztják alá, egyértelműen a szocialista és szabad demokrata kormányok felelősségét határozzák meg. Tehát mindenképpen meg kell találni a pénzt, illetve el kell számoltatni azokat a személyeket, akik felelősek ebben, akik ellopták, illetve elcsalták a metróberuházásból származó összeget, ugyanis ne felejtsük el, hogy az Európai Unió közel 59 milliárd forint visszafizetésére kötelezte Magyarországot a beruházás kapcsán!

- Ugyanakkor egyértelmű, hogy az MSZP továbbra is falaz azoknak a személyeknek, akik érintettek ebben az ügyben. Nem véletlen, hogy sem a parlament gazdasági vizsgálóbizottsága, sem pedig a fővárosi vizsgálóbizottság előtt egyetlen szocialista politikus nem jelent meg, kivéve Medgyessy Pétert, de ő nem tagja a Szocialista Pártnak, és Gyurcsány Ferenc, Hagyó Miklós, Demszky Gábor sem vállalta a felelősséget, hogy megjelenjen a bizottság előtt. Kérdezem (Szilágyi György: A volt elszámoltatási biztos kérdezi…) az államtitkár urat:

- Ebben az ügyben mi az álláspontja?

- Mikor derül ki végre az igazság, és mikor kapunk konkrét választ arra, hogy hová  tűntek ezek a pénzek?

***

FÓNAGY JÁNOS,  (Nemzeti Fejlesztési Minisztériumi államtitkára): - Képviselőtársam! Valóban így van, az OLAF által lefolytatott vizsgálat és nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv alapján egy 452 milliárdos összértékű projektből 167 milliárd összegnél találtak szabálytalanságot, 64 darab szerződés vonatkozásában. Ebből, 59 milliárd az, ami EU-s finanszírozás, úgyhogy ha a jogalapja és az összegszerűsége megáll, Magyarországot ennyi visszatérítési kötelezettség terheli. Természetesen ugyanilyen kár éri a többi részt is, ami részben a magyar költségvetés és nem utolsósorban a Fővárosi Közgyűlés finanszírozásából kerül kifizetésre.

- Az ügy az összegszerűségen túlmenően azért is igényel a megszokottnál több figyelmet és komolyságot, mert amióta az OLAF-jelentés, tehát az Európai Unió vizsgálóbizottságának a jelentése nyilvános, azóta a volt liberális és szocialista politikusok elnémultak, a korábbi támadó hangvételű nyilatkozatok után jelenleg már csak az ügyvédeik útján, rajtuk keresztül ismerhetjük meg - ha egyáltalán közölnek ilyet - az álláspontjukat.

- Képviselő Úr!  A kormány és a parlament visszaélések felderítését szolgáló és az ügy kivizsgálását segítő erőfeszítéseit nem segítik, ha a felállított bizottságok meghívóira - az ön által is említett Medgyessy Péter kivételével – az érintettek nem jelentek meg.

A Fővárosi Önkormányzat által felállított bizottságnak az elmúlt napokban közzétett záró jelentése lényegében ugyanezt tartalmazza, azzal a házon belüli vizsgálati tanulsággal és eredménnyel, hogy meggyőződésük: ilyen  jellegű forgalmazást és pénzeket aktív szabad demokrata és szocialista közreműködés nélkül nem lehetett volna lebonyolítani. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

BUDAI GYULA: - Államtitkár Úr! Én azt gondolom, hogy az a vizsgálati jelentés, amelyet a fővárosi munkacsoport elkészített, valóban hamarosan a Fővárosi Közgyűlés elé kerül, és abból egyértelműen és világosan ki fog derülni, hogy kik károsították meg a magyar állampolgárokat; kiknek és milyen pártoknak a kasszájába vándoroltak a metróberuházás során ellopott, elcsalt pénzek.

- Ugyanakkor az is teljesen egyértelmű, hogy a magyar választópolgárok jogosan tartanak igényt arra, hogy megtudják, kiknek a neveit rejti a metródosszié, kik azok a személyek, akik valóban érintettek ebben az ügyben. Teljesen egyértelmű, hogy minden szál a szocialistákhoz és a szabad demokratákhoz vezet!

***

FÓNAGY JÁNOS: - Képviselő Úr!  Természetesen a jelentés és majd az azt követő nyomozati eljárások után a felelősöket fel kell kutatni és felelősségre kell vonni. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ez nem a kormány feladata, hanem a nyomozó hatóságé és az igazságszolgáltatásé.

- Ha a felelősök személye minden kétséget kizáróan tisztázódott, akkor a büntetőjogi szankciókon túlmenően vissza kell szerezni az elcsalt vagyonokat is! Ebben a kormány egyébként mind a hatóságoknak, mind a fővárosnak minden lehetséges segítséget megad! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Bartha Szabó József
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Itt járt „Európa” a budapesti kampányban
    Több magyar ellenzéki politikus is részt vett egy találkozón a romkocsmák környékén, amelyet többek között a Vote4Budapest, illetve a Night Embassy of Budapest szervezett.
  • A túlélés első szabálya
    Megszakad az az építkezés, ami Tarlós István nevéhez köthető. Karácsony győzelmi nyilatkozatainak voltak ugyan ígéretes részei, de jócskán ismételgette a tartalom nélküli, de érzelmeket felkorbácsoló szlogenjeit, például, hogy ezentúl zöld és szabad lesz a főváros.
  • Választási eredmények
    A vasárnapi önkormányzati választáson a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a következő eredmények születtek.
MTI Hírfelhasználó