Kétséges, hogy változik-e az ukrán törvény
Nemzetközi szinten is egyre nagyobb a tiltakozás az új ukrán oktatási törvény miatt: a gyakorlatban megszűnik majd az anyanyelvű oktatás: felsőben és középiskolában – legalábbis a nemzeti kisebbség számára. Magyarország kormánya szerint Ukrajna elárulta a magyarokat: friss fejlemény, hogy ezen bírálatok miatt az ukrán külügy hazarendelte budapesti nagykövetét.
2017. szeptember 29. 12:45

Ukrajnában a héten megtörtént az, amire senki nem számított: Petro Porosenko ukrán államfő aláírta a szeptember 5-én elfogadott oktatási törvényt, mely korlátozza a kisebbségek számára az anyanyelven történő tanulást. Tette mindezt a magyar, a román, a bolgár és a lengyel kisebbség, valamint a környező országok tiltakozásának ellenére. A jogszabályt Ukrajnára nem jellemző módon, az aláírást követően szinte azonnal hatályba léptették az ukrán közlönyben történő megjelenésével.

„Képzeljük el, hogy jelen pillanatban az ukrán nyelv oktatása, vagyis egyetlen tantárgy tanítása ilyen alacsony hatékonyságú, ám ha a törvény hatályba lép, gyakorlatilag egyetlen tantárgyat sem fog tudni a gyerek, mert ha nem ért ukránul, akkor a matematikát, a földrajzot, a történelmet, a fizikát sem fogja tudni elsajátítani” – mondta az M1-nek Csernicskó István, a beregszászi Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője.

 

Ukrajna már régóta erre készül

Az intézmény egy, a napokban megjelent tanulmánya szerint, Ukrajna vezető politikusai évek óta arra törekednek, hogy az államnyelv oktatásának megreformálása helyett felszámolják a kisebbségi nyelveken folyó oktatást az országban.

Arra hivatkozva, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak megtanulni ukránul, képmutató módon most olyan döntést hoztak, amelynek értelmében az első négy osztály elvégzése után a gyerekeknek fokozatosan át kell állniuk az ukrán nyelven folyó oktatásra. A KMKSZ az ukrán kisebbségi ombudsmanon keresztül az Alkotmánybírósághoz fordul.

„Amennyiben 45 parlamenti képviselő aláír egy beadványt, az alkotmánybíróságnak kötelessége megvizsgálnia a törvény alkotmányosságát” – magyarázta Brenzovics László kijevi parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke.

Megreformált közoktatás a cél

A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A hetedik cikkelye azonban több helyen alkotmányellenes és jogfosztó. Magyaroszág ezért mindaddig, míg nem változtatnak azon, gátolni fogja Kijev Európai integrációját.

Balog Zoltán, az Emmi minisztere szerint az új törvény „szembemegy mindazzal, amit a szabaddá lett ukrán és magyar nemzet szerződött egymással, szembemegy egy sor európai egyezménnyel, amit az európai nemzetek közössége felé indulva Ukrajna elvállalt”.

A nyomás hatására puhulni látszik az ukrán vezetők állaspontja, Lilija Hrinevics oktatási miniszter, miután találkozott román kollégájával, úgy fogalmazott: nem tartja kizártnak, hogy növeljék azon tantárgyak számát, amelyeket az ötödik osztály után is anyanyelvükön tanulhatnak a gyermekek. A kisebbségek számára azonban egy megoldás elfogadható: marad minden a régiben és mindenki megelédegésére új módszertant dolgoznak ki az ukrán nyelv elsajátítása céljából.

Még pontosíthatnak a jogszabályon

Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy pontosításokat hajtsanak végre a frissen hatályba lépett ukrán oktatási törvény nemzetiségi kisebbségeket érintő részén – mondta szerdán Lilija Hrinevics oktatási miniszter, aki erről azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Kijevben román kollégájával, Liviu Marian Pop oktatási miniszterrel.

Lilija Hrinevics, oktatási miniszter (Fotó: Facebook)

Az ukrán miniszter szavai szerint azután lehet majd beszélni a törvény pontosításáról, miután az Európa Tanács Velencei Bizottsága elvégezte a jogszabály szakértői vizsgálatát. Hrinevics kijelentette: nem tartja kizártnak, hogy növeljék azon tantárgyak számát, amelyeket az ötödik osztály után is anyanyelvükön tanulhatnak a gyermekek.

Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa ezzel kapcsoltban az M1 hírcsatorna péntek reggeli műsorában úgy fogalmazott: a jelenleg elfogadott törvény egy kerettörvény, az egyes oktatási szinteket pedig külön törvények szabályozzák majd, amelyeket egyelőre homály fed – mindenesetre „furcsa”, hogy egy rendelet életbe léptetésének napján máris annak finomításairól beszélnek, ahogyan maga a törvény elfogadása is annak nevezhető.

A szakértő közölte: a törvény hatályba lépéséig, vagyis szeptember 28-ig sehol sem tették közzé a jogszabály szövegét. Vélhetően azért, mert az ukrán politikum próbálta kikerülni a felmerülő problémákat – tette hozzá.

Arra az újságírói felvetésre, hogy több dokumentum, magyar-ukrán keretegyezmény és szerződés garantálja a magyar kisebbség nyelvhasználatát, felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-ukrán alapszerződés éppen az oktatással kapcsolatban különbözőképpen fogalmaz ukránul, illetve magyarul.

Parányi szó, nagy különbség

A magyar szöveg az anyanyelv tanulásához való jogot és az anyanyelven tanulás jogát is rögzíti, az ukrán szövegben viszont ez “vagy” kötőszóval szerepel. Fedinec arról is szólt, hogy a törvény célja nem csupán az, hogy az orosz kisebbséget rákényszerítsék az ukrán nyelvhasználatra, hanem azokkal a polgárokkal is el akarják sajátíttatni az ukrán nyelvet, akik ugyan ukránnak vallják magukat, ám oroszul beszélnek.

Az MTA tudományos főmunkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország nyugati és középső részén 90 százalék feletti az ukrán iskolák aránya. Ez az arány csupán Kárpátalján, Odessza megyében és a két szakadár keleti területen 70 százalékos – mondta a kutató.

hirado.hu - M1 - MTI
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
MTI Hírfelhasználó