A német határnyitás jogi alapja zavaros
Merkel nem kérdezte meg a képviselőházat
A parlament jogászai leszögezték, hogy a német szövetségi kormány a mai napig nem nyilvánította ki, hogy akkor milyen jogi alapon cselekedett így.
2017. szeptember 22. 21:35

A német képviselőház, a Bundestag tudományos szolgálatának jogszakértői – írja a Die Welt német napilap – megállapították, hogy egészen mostanáig nem tisztázott a 2015 őszi határnyitás jogi alapja. Ugyanakkor azt a véleményt hangoztatták, hogy a harmadik biztonságos országból, Ausztriából jött menekülteket el kellett volna utasítani.

A szakvélemény nagyon kínos, ugyanis a liberálisok és az Alternatíva Németországért párt bejelentette, hogy ha bejutnak a képviselőházba, akkor vizsgálóbizottságot hívnak össze Merkel menekültpolitikájának kivizsgálására.

A szakvélemény konkrétan azt a kérdést állította vizsgálatának középpontjába, hogy 2015 őszén nem kellett volna-e összehívni a Bundestagot azért, hogy a képviselők szavazzanak a tömeges beáramlásról. A parlament jogászai leszögezték, hogy a német szövetségi kormány a mai napig nem nyilvánította ki, hogy akkor milyen jogi alapon cselekedett így.

A szakértői vélemény eljutott a Die Welt szerkesztőségébe.

A törvényhozónak a „fontossági tan” és a „demokrácia- valamint jogállami elv” alapján kötelessége „alapvető normatív területeken (…) mindenfajta lényeges döntést magának meghoznia”, érvelnek a jogszakértők.

Arra a kérdésre, veti közbe a Welt, hogy a menekültek tömeges felvétele „jelentős” döntés volt-e, a szigorú semlegességre kötelezett tudósok nem adtak egyértelmű választ. A Magyar Idők és nem mellékesen Európa túlnyomó része viszont úgy gondolja, hogy ez egyértelműen még a „lényegesnél” is lényegesebb döntés volt.

A tanulmány készítői ugyanakkor az alkotmánybíróságnak egy, a családegyesítéssel kapcsolatos döntésére utalnak, mely szerint „a törvényhozás döntését kívánja az, hogy a szövetségi területen a teljes népesség milyen nem német arányánál kell korlátozni, vagy egyáltalában kell-e.” Azaz, vonja le a következtetést a cikk, a parlamentnek nagyon is döntenie kellett volna.

Csakhogy ez soha nem történt meg. Merkel a 2015. szeptember 4-én hozott döntését arról, hogy kinyitja a határt a menekültek tömeges befogadására, csak az egyes minisztereivel folytatott beszélgetései után hozta meg. Arról még utólagosan sem szavazott a parlament.

A jelentésből kiderül továbbá, hogy a kormány eddig még semmilyen felvilágosítással nem szolgált döntése jogi alapjáról.

És arról sem adott semmilyen hivatalos választ, hogy miért fogadott be olyan menekülteket, akiknek más országokban kellett volna maradniuk.

A Baloldal (Die Linke) még azt is a kormány szemére veti, hogy az a döntési folyamatba még a szomszédos országokat se vonta be.

Lovas István

magyaridok.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Trianoni emlékmű: avatás huszadikán
    Nemsokára mindannyian megnézhetjük és bejárhatjuk az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyét, melynek két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalán az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve van bevésve. Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni.
  • Rákosi-klónok
    Csak azt nem értem, ilyen fenyegetés után mit csinálnak az állítólagos jogvédők, ideértve az Orbán börtönéről sivalkodó Szél Bernadettet, az összes libsi nem kormányzati szervezetet, Věra Jourovát, a holland miniszterelnököt és társaikat?
  • Egy felmérés szerint tombol az öncenzúra az Egyesült Államokban
    A megkérdezetteknek közel kétharmada fél őszintén elmondania a véleményét egy Egyesült Államokban készült felmérés szerint. A baloldal „puha diktatúrája” még a mérsékelten liberális érzelműeket sem kíméli.
MTI Hírfelhasználó