Eredmények, panaszok és jajok
Az Erzsébet-táborok idei megvalósulásáról. Sajó-völgyében élők jogos igénye a 26-os út elkerülő szakaszainak megépítése! Milyen jogi csatákat kell megvívnia Magyarországnak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében? Mikor tesz végre valamit a kormány hazánk leszakadása ellen? Továbbra is másodrendűnek tartanak-e minket a multinacionális cégek? A cél nemes, akkor a miniszter miért ideges?
2017. szeptember 21. 16:07

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei viszont valós eredményeket, gondokat és teendőket  elemeznek, a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Szolidan stilizálva – itt-ott udvariasan jelezve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk az első őszi első ülésen elhangzott szónoklataikat.

Az Erzsébet-táborok idei megvalósulásáról

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, (KDNP): - Az őszi parlamenti időszak kezdetén érdemes visszatekinteni a magunk mögött hagyott nyárra. Idén ismét gyermekek tízezrei nyaralhattak Erzsébet-táborokban a Balatonnál, és napközis táborokban országszerte. A tízhetes tanítási szünetben a szülők számára nemcsak anyagilag nyújtanak segítenek az Erzsébet-táborok, hanem a nyári időbeosztást is megkönnyítik. Ezek a táborok a társadalmi felelősségvállalás egy nagyon szép és immár több éves múltra visszatekintő hagyományát valósítják meg.

- Amikor a Fidesz-KDNP és a kormány 2012-ben útjára indította ezt a kezdeményezést, úgy vélem, pontosan ilyen megvalósításra gondoltunk. Az évről évre közfeladatot ellátó táborok egyre több iskolás számára nyújtanak tartalmas nyaralást úgy, hogy költségei minimálisnak mondhatóak. Ez azóta is Magyarország legnagyobb ilyen jellegű programja, ahol hazai és a Kárpát-medencei rászoruló magyar gyermekeket látják vendégül a Balatonnál, vagy támogatják lakóhelyükön a napközis táborokat különféle programokkal.

- Tematikus napokon mutatták be hivatásukat a mentők, a rendőrök, tűzoltók és katonák a zánkai és fonyódligeti Erzsébet-táborban üdülő gyermekeknek. Külön szeretném kiemelni, hogy már a gyermekvédelmi gondoskodásban élő, speciális nevelési igényű, fogyatékkal vagy vele született betegséggel élő gyermekek is együtt táborozhatnak társaikkal.

- Tisztelt Államtitkár Asszony! A Kereszténydemokrata Néppárt alapvető politikájának megfelelően egyre több szegény családot, rászoruló vagy hátrányos helyzetű gyereket tudunk támogatni a kormány jóvoltából. Az elmúlt évek intézkedései közül is kiemelkedik sikerességével és népszerűségével az Erzsébet-táborok nagyszerű kezdeményezése, ezért minden dicséret megilleti a szervezők áldozatos munkáját. Tisztelettel kérdezem:

 - Az idei Erzsébet-táborokkal kapcsolatban mik a tapasztalatok?

 - Hány gyermek vehetett részt a tartalmas programokon, és milyen további fejlesztéseket valósít meg a kormány, hogy a szervezők korszerű körülmények között fogadhassák a nyaraló gyermekeket?

***

VERESNÉ NOVÁK KATALIN, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Az Erzsébet-táborok a családtámogatásoknak nagyon fontos elemét jelentik, az egyik legfontosabbat. Hiszen miről is van szó? Arról van szó, hogy olyan gyerekek juthassanak el a Balaton partjára, olyan gyerekek szerezzenek nyári élményeket, akik lehet, hogy ide nem is tudnának önerőből eljutni, vagy nehezen tudnának ide eljutni, vagy a szülők is nehezen tudnák a táborokat megfizetni. És bizony szülőként azt is tudjuk, hogy a tízhetes nyári vakáció az egyfelől nagyon jó, másfelől pedig egy kihívás is minden család számára, hiszen meg kell oldani tíz héten át a gyermekeknek a tartalmas időtöltését, a gyermekeknek a felügyeletét. Ebben nyújtunk segítséget az Erzsébet-táborokon keresztül.

- Az idei évben minden eddiginél több gyermeket tudunk fogadni az Erzsébet-táborokban. Hogy konkrét számokat mondjak képviselő úr kérdésére, az ottalvós táborokra, tehát az egyhetes, ötéjszakás, hatnapos Balaton-párti Erzsébet-táborokra több mint 640 iskolából küldtek gyermekeket a szülők, a napközis táborokba pedig közel 1200 iskolából jelentkeztek. Óriási volt a túljelentkezés is. Ennek köszönhetően 2017-ben minden eddiginél több, összesen 100 ezer gyermek tudott részt venni az Erzsébet-táborokban.

- Nyáron 26 ezren nyaraltak Zánkán és Fonyódligeten, a két Balaton-parti Erzsébet-táborunkban és 2000 olyan határon túli magyar gyermeknek is tudtuk ezt az élményt biztosítani, akik a Kárpát-medence szerte lévő magyarlakta területekről érkeztek. 1500 olyan kárpátaljai magyar gyermeket, illetve magyarul tanuló ukrán gyermeket fogadtunk az Erzsébet-táborokban, akik szintén tartalmas élményekkel mentek haza, és akkor még nem is tudhattuk azt, hogy az ukrán nyelvtörvénynek a jelenlegi változásai fényében ez mekkora lehetőséget, mekkora jelentőséget nyer majd a jövőben is.

- A nyár folyamán 55 ezer gyermek tudott napközis táborokban részt venni. Ezek a napközis táborok azért fontosak, mert itt a lakóhelyhez közel, napközben reggeltől késő délutánig, amíg a szülők dolgoznak, kínálunk az iskola környékén, illetve kirándulások formájában a tágabb környezetben is tartalmas programokat a gyerekeknek, és mondjuk ki: napi négyszeri, illetve ötszöri étkezést kapnak ezekben a táborokban a gyerekek, tehát a tartalmas étkezésükre is gondolunk.

- Ami a költségeket illeti: a szülők részéről: egy bentlakásos Erzsébet-táborért összesen ezer forintot fizetnek, ezt egyébként a gyerekek levásárolhatják aztán a táborban, egy napközis táborban pedig napi 100 forint az a szülőket megillető költség, amit nekik erre kell fordítaniuk. További 12 ezer gyermek tud részt venni őszi és tavaszi kirándulásokon.

- Összességében tehát az Erzsébet-programnak köszönhetően eddig több mint 500 ezer gyermek számára tudtunk tartalmas kikapcsolódást biztosítani. És hogy a jövő terveiről is beszéljek: a kormány döntött olyan 26 milliárd forintos, központi költségvetésből nyújtott támogatásról, amelynek köszönhetően a két nagy táborhely teljes egészében meg fog újulni. Ez a fonyódligeti és a zánkai tábort jelenti, hiszen fantasztikusak a tábor adottságai, de azért, aki ott járt, én magam is többször jártam, és láttam azt, hogy milyen jól érzik a gyerekek magukat, de azt is megállapíthatjuk, hogy azért még ráfér a felújítás a táborhelyekre. Ezt fogjuk az elkövetkező három évben 26 milliárd forintos költségvetési támogatásból megvalósítani. Ez nem fogja zavarni egyáltalán a táborozó gyermekeket, ugyanúgy minden évben, minden nyáron ott tudnak lenni, nem zárnak be a táborok.

- Tehát a táborozás zavartalanul folyik az elkövetkező évben is, és 2019-re ennek köszönhetően duplájára emelkedik majd az Erzsébet-táboroknak a kapacitása. Tehát 2019-től fogva nyaranta 60 ezer magyar gyermek számára tudunk majd az Erzsébet-táborokban élményeket biztosítani.

- Ami a jövőt illeti: azt tudom ígérni képviselő úrnak is, és a Tisztelt Háznak is, hogy folytatni fogjuk az Erzsébet-programokat és a családtámogatások minden elemét csak bővíteni fogjuk. (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: - A KDNP a családoknak a pártja is, éppen ezért szívünkön viseljük a magyar családok és a magyar gyermekek sorsát és helyzetét, ezért támogattuk, és ezért támogatjuk a kormánynak mindazon erőfeszítéseit és programjait, amelyek mára Magyarországot családbarát országgá tették. A rendszerváltozást követően majd’ két évtizeden keresztül a rászoruló családok és gyermekek számára az üdülés csak egy álom volt, és éppen ezért nagyon fontos, hogy 2012 óta évről évre növekvő és erősödő módon az Erzsébet-program végre megteremtette a feltételeket és a kormányzati támogatást mindehhez. Én azt gondolom, hogy ezért nagyon fontos ez a program, és kívánom azt, hogy tovább erősítsük és támogassuk!

- Köszönöm államtitkár asszony válaszát! Természetesen elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Sajó-völgyében élők jogos igénye a 26-os út elkerülő szakaszainak megépítése!

GÚR NÁNDOR, (MSZP): - Képviselőtársaim! A 26-os elkerülő út meg nem építéséről szólok. Egy az elkövetett bűnök közül az elmúlt hét és fél esztendőben. Napi átlagban ezen az útszakaszon több mint 15 ezer gépkocsi halad át. Több mint 15 ezer egy településen, Sajószentpéteren, vagy ugyanígy Kazincbarcikán. Van olyan autópályánk, ahol nem éri el a 10 ezret az áthaladó gépkocsik száma. Ez egy település, ahol emberek élnek.

- A szmogtérképen a legszennyezettebb területe Magyarországnak az a térség, ezek a települések. A szállópor koncentrációjának mértéke 500-700 százalékos nagyságrendben haladja meg az egészségügyi határértéket. Ha baleset van, akkor káosz alakul ki. Torlódás van, elterelések vannak. Sajóecsegen, Boldván, Edelényben, Múcsonyon keresztül lehet megkerülni ezt a két települést. Tehát jogos igény mutatkozik arra, hogy a 26-os elkerülő út megépítése megtörténjen.

- A Magyar Szocialista Párt 2007-ben döntött ennek a programnak a kivitelezéséről, az uniós kiemelt projektek körébe emelte, a szükséges tervek elkészültek, az építési engedély rendelkezésre állt. A Fidesz a 2010-es kormányváltást követően hagyta lejárni az építési engedélyeket, majd utána némán hallgatott, ezt követően pedig hatályon kívül helyezte a korábbi kormánydöntést. Új határozatot hozott, amelyben azt mondta, hogy 2016 végére valósítja meg ezt a projektet. Sőt, felülígért, azt mondta, hogy még egyéb 16 kilométeres szakasszal is kiegészíti Vadna, Dubicsány, Putnok elkerülésével. 2014. április 3-án Demeter Zoltán képviselőtársam, néhány nappal a választás előtt, sajtótájékoztatót tartott, ami arról szólt, hogy természetesen 2016-ra ez meglesz.

- Képviselőtársam! Nézzen föl a karzatra, azoknak az embereknek a szemébe, akik előtt ezt ígérte akkor! És mi a helyzet ma? 2016-17-ben út sehol, a 2016-os saját megvalósítási tervüket is sutba dobták, 2022-ig egyetlenegy fillér nincs, se európai, se magyar arra vonatkozóan, hogy ezt az utat megépítsék. Pénz lenne persze, ha Felcsútról lenne szó. Akkor van kisvasút, akkor lesz helikopter-leszálló, minden lesz! De azt kell mondjam és kérdezzem: - Miért gátolják önök, hogy ebben a térségben a 26-os út elkerülője megépüljön?

- Mikor fogják megépíteni?

- Szerintem soha, mert már módjuk sem lesz rá! (Taps az MSZP soraiban.)

***

FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az interpellációja alapvetően olyan szakmai kérdést érint, amit, úgy gondolom, a jelenlévők közül senki nem vitat. Ugyanakkor a felszólalása alapvetően politikai célzatú, ezért engedje meg, hogy egy nagyobb összefüggésben ismertessem a Házzal a 26-os út történetét.

- Előre szeretném bocsátani, hogy ebben a térségben a szocialista-liberális kormány egyetlenegy méter utat nem épített. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) 2002-ben átadták az M3-as utat, 30 nappal a választások után, mondván, hogy a Füzesabony-Polgár utat önök építették meg. Nem! Nem önök építették meg 30 nap alatt. Mi építettük meg; önök átadták, ami helyes és jó, mert az ott élő embereknek erre szükségük volt. De nem önök építették meg!

- Kérem képviselőtársamat, emlékezzenek: 2002 után Medgyessy Péter miniszterelnök 600 kilométer új autópályát ígért abba a térségbe. Egyetlenegy méter nem épült meg! A miniszterelnök úr előbb megbukott, mint az útépítési költségvetése. Ezután került sor 2006-ban az önök újabb ígéretére, s nem is lett több belőle.  

- Képviselő Úr! Az ön által is említett,  közelmúltban hozott a kormányhatározat rendelkezik a Miskolc-Kassa közötti M30-as út megépítéséről, és ezzel Magyarország északkeleti térségének ezt a hiányzó alapvető gerincútját létrehozza. visszaadja. Ami pedig a 21-25-26-os utat illeti, a kormány már korábban döntött arról, hogy Ózd megközelítését a hatvan-salgótarjáni út felől, Bátonyterenye térségében megépíti, és a 23-as és 25-os számú főútvonalakat Bátonyterenye és Ózd között teljes mértékben felújítja a hozzá tartozó elkerülőkkel együtt. Ennek az engedélyezési és kiviteli tervek szerint 2020 első negyedévéig kell elkészülnie.

- Ami pedig az ön által felvetetteket illeti: a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a térség útépítési tevékenységét és a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően a közelmúltban elfogadott kormányprogramot negyedévenként felülvizsgálja és frissíti. Meggyőződésem, hogy ennek során a 26-os út felújítására is sor fog kerülni.

- Azt nem várom, hogy képviselő úr elfogadja a válaszomat, de kérem, hogy az elhangzottak alapján az Országgyűlés ezt tegye meg. Köszönöm a figyelmüket! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

GÚR NÁNDOR: - Államtitkár úr, ön mellébeszél! Önöknek teljesen mindegy, hogy van engedély, vagy nincs engedély, mert ha van engedély, hagyják lejárni, ha ígérnek valamit, egy visszavont kormányhatározatot követően azt sem teljesítik. Nézzenek kicsit önmagukba, hogy hogyan cselekszenek! Csak azokért az emberekért nem cselekszenek, akikért tennivalójuk lenne. A 26-os út mellett élő embereknek joguk van az egészséges és a tisztességes élethez. Joguk van, és önök ettől fosztják meg őket! Azt is hozzá kell tennem, hogy önöket nem érdeklik a borsodi emberek!  De az a legnagyobb bajom, hogy a térség képviselőjét, Demeter Zoltánt sem érdekli (Zaj a kormánypárti padsorokból. - Németh Szilárd István: Jaj, jaj!), mert vagy nem akar, vagy nem képes a vállalásainak eleget tenni.

- Egy szó mint száz: úgy fogja önöket elsöpörni a szél, mint a szemetet! Válasza elfogadhatatlan! (Taps az MSZP padsoraiban.)

***

Az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 36 nem ellenében,  tartózkodás nélkül, elfogadta.

Milyen jogi csatákat kell megvívnia Magyarországnak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében?

VAS IMRE, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntése teljes mértékben ellentétes az európai népek érdekeivel és az Európai Unió biztonságával. Meggyőződésem, hogy a magyar kormánynak mindig tiszteletben kell tartania az európai rendelkezéseket, így például a schengeni egyezményt, amely egyértelmű intézkedéseket tartalmaz arról, hogy miként kell megvédeni az EU külső határait. Azt viszont soha nem szabad elfogadnunk, hogy a magyar embereken kívül bárki más döntsön arról, hogy kit engedünk Magyarországra, kivel akarunk együtt élni!

- Az elmúlt napok nyilatkozataiból az is jól látszik, hogy a kvótaperben hozott döntés csak az első lépés, Brüsszel ugyanis szintet lép, és felpörgeti a betelepítési programot. Míg korábban önkéntességről, eseti jellegről, pár ezer főről volt szó, addig most már kötelező rendszerről és állandó elosztásról beszélnek, felső létszámküszöb, létszámkorlát nélkül. Pedig a kvótarendszer teljesen ésszerűtlen, mert nem oldja meg a problémát, sőt további több millió bevándorlónak nyújt biankó meghívót. Igazságtalan, mert felülírja a nemzetállamok jogköreit, és veszélyes, mert figyelmen kívül hagyja a mindenki előtt teljesen egyértelmű biztonsági kockázatokat. A politika megerőszakolta az európai jogot és az európai értékeket, úgy, hogy csak 25 százalékban sikerült teljesíteni a célszámokat a tagállamoknak. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ítélet csupán azt mondja ki, hogy a belügyminiszterek tanácsának kötelező kvótáról hozott döntése összhangban áll az európai előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy most egy újabb jogi vita fog kezdődni, amely során a magyar kormánynak harcolnia kell, hogy megvédje az országot. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

- Milyen jogi csatákat kell megvívnia Magyarországnak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében?

- Fennáll-e a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának?

- Felmerülhetnek-e újabb szempontok a kötelezettségszegési eljárás során?

***

VÖLNER PÁL, (igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az Európai Bíróság 2017. szeptember 6-án kihirdetett ítélete lezárta azt az eljárást, amelyet Magyarország és Szlovákia kezdeményezett a menedékkérők kötelező áthelyezéséről szóló határozat érvényességére vonatkozóan. Ez a határozat eredetileg 120 ezer menedékkérő szétosztását célozta. A bíróság úgy foglalt állást, hogy a 2015 őszén fennálló körülmények között az uniós jognak megfelelő volt e határozat elfogadása mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból.

- Az ítéletet a magyar kormány tudomásul veszi, annak ellenére, hogy számos ponton nem győzte meg a bíróság érvelése. A bíróság ítéleteinek elfogadása azonban az Európai Uniónak olyan alapvetése, amelyet természetesen mint uniós tagállam Magyarország is tiszteletben tart. Ha a bíróság elfogadta volna érveinket, és megsemmisíti a kvótahatározatot, akkor most felesleges lenne minden további erőfeszítés az Európai Bizottság részéről, mert a kötelező kvóták ügye akkor és ott megbukott volna. Így azonban a Bizottság újult erővel lép fel egyes tagállamok ellen, még annak ellenére is, hogy a 2015-ben két évre elfogadott kvótahatározat alkalmazása 2017. szeptember 26-án lejár.

- A menedékkérők kötelező áthelyezése kapcsán a következő jogi csatára a Bizottsággal kerül sor, kivéve, ha a Bizottság belátja, hogy a kvótahatározatot már nincs értelme sem Magyarországon, sem az ugyancsak eljárás alá vont Csehországon és Lengyelországon számon kérni. Nemcsak azért, mert a határozat alkalmazása pár napon belül lejár, de azért sem, mert a többi tagállam sem teljesítette a határozat alapján a fennálló áthelyezési kötelezettségének döntő részét, azaz a határozat mindenképpen kudarcot jelent az Unió szempontjából. Ezt jól érzékelteti az, hogy az összes előírt áthelyezési kötelezettségnek alig több mint negyede teljesült az elmúlt két évben.

- A kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország nem hajtja végre a kvótahatározatot. Magyarország viszont azt kifogásolja, hogy a Bizottság miért csak három tagállammal szemben lép fel, amikor azt szinte egyetlen tagállam sem teljesíti. A kettős mérce tehát érvényesül. Ugyancsak kifogásoljuk azt, hogy a Bizottság az eljárást lefolytatta, a szokásos határidők lerövidítésével és folyamatos, nyilvánosság előtt történő üzengetéssel.

- Az eljárásjogon kívül vannak tartalmi jellegű érveink is. Az Unió alapszerződésében szerepel a nemzeti alkotmányos identitás védelme, ami a magyar kormány álláspontja szerint kizárja, hogy Magyarország olyan kötelezettségeket vállaljon és olyan kötelezettségek terheljék, amelyek az alkotmányos identitás részét képező népesség külső eredetű megváltoztatását eredményezhetik.

-A Bizottság a kvótahatározattal párhuzamosan még 2016-ban az uniós menekültügyi rendszer reformjára tett javaslatok keretében felvetette egy állandó áthelyezési mechanizmus létrehozását. Ennek lényege: ha egy tagállamba egy előre meghatározott küszöbértéknél nagyobb számú menekült érkezik, akkor egy meghatározott mértékig valamennyi tagállam számára kötelező volna az átvétel e tagállamból. Magyarország ezt a javaslatot természetesen nem támogatja, ahogy nem támogatja számos más tagállam sem, többek között Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, és  Románia. A tárgyalások e tekintetben lényegében megrekedtek, bár a Bizottság és egyes tagállamok továbbra is szorgalmazzák annak elfogadását.

- Magyarország a tárgyalások során mind szakértői, mind politikai szinten egyértelművé tette, hogy nem ért egyet egy rosszul értelmezett szolidaritás kierőszakolt megvalósításával,  a régóta követett elvi megfontolások miatt a menedékkérők kötelező elosztását szolgáló mechanizmus kialakítását nem tartja járható útnak a migráció területén. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VAS IMRE: -Államtitkár úr is mondta: a kormányt nem győzte meg a bíróság érvelése, - hát engem sem győzött meg az Európai Bíróság érvelése. Ebben az ügyben, különösen azért, mert csak három tagállam ellen indítanak kötelezettségszegési eljárást, holott a 28 tagállamból 27 nem teljesítette az átvételi kötelezettségét. Arról nem is szólva, hogy ideiglenesnek mondták ezt az átvételi kötelezettséget, és mint tudjuk, ez az ideiglenes kötelezettség nyolc nap múlva lejár. Úgyhogy szerintem helyes a kormánynak az az érvelése, hogy Magyarország alkotmányos identitására hivatkozik. Sok sikert kívánok a kormánynak ebben a harcban is!

- Válaszát köszönöm, elfogadom! (Taps a kormánypártok soraiban.)

- Mikor tesz végre valamit a kormány hazánk leszakadása ellen?

GYÖNGYÖSI MÁRTON, (Jobbik): - Államtitkár Úr! A rendszerváltás idején azt az ígéretet kaptuk akkori vezetőinktől, hogy a magyarok életszínvonala belátható időn belül felzárkózhat az áhított nyugati szintre. Ám ehhez képest kormányaink a gazdasági öncsonkítás programját követték, ami az erőltetett privatizációra, a külföldi befektetők kedvezményekkel való elhalmozására, a vámcsökkentésre és az olcsó munkaerőre épül. Sajnos, uniós csatlakozásunk ezen a káros gazdaságfilozófián mit sem változtatott, dacára annak, hogy a nekünk juttatott, valóban komoly összegű kohéziós pénzeket elviekben gazdasági fejlődésünk elősegítéséért kaptuk.

- Hogy lehet, hogy miközben a kormányaink az EU-s pénzekkel indokolják tagságunkat, azokból aligha látott bárki számottevő eredményt? Úgy, hogy valójában a források eltűntek a korrupciós csatornák szövevényében, vagy elfolytak haszontalan infrastrukturális látszatberuházásokra, térkövekre, sőt privát vadászházakra. Néha olyan érzésem van, mintha egy hallgatólagos paktum kötné az úgynevezett nettó befizetőket, a kedvezményezett államokat és az uniós bürokratákat, hogy a nyugati államok befizetéseiket visszakapják az elmaradott magyar gazdaságban kizsákmányolt dolgozók olcsó munkáján és az egyre dráguló fogyasztásán keresztül. Ideje volna beismerni, hogy tévúton járunk és belátni, hogy a gazdasági növekedés és az innováció, valamint a kutatás-fejlesztés között egyenes arányosság áll fenn. A tudásalapú társadalmak magasabb hozzáadott értékű termékeket állítanak elő és jobb életszínvonalat garantálnak polgáraiknak. Szavakban a magyar kormány is erről beszél, és hazánkat Európa startup-központjának akarja láttatni, ám a valóság egészen mást mutat. Magyarország nemcsak az EU átlagához képest, de még térségünkben is az utolsók közt van az innovációs teljesítmény vonatkozásában.

- A KSH adatai szerint a kormány, miközben innovációról beszél, 2016-ban 30 százalékkal kevesebb forrást biztosított kutatás-fejlesztésre, mint az azt megelőző évben. Míg tíz éve az összes K+F kiadás 45 százaléka származott állami forrásból, ma ez 26 százalék. Nem csoda, hogy a kutatóhelyek száma is drasztikus esést mutat. A 2013-as csúcshoz képest mára 13,7 százalékos visszaesés tapasztalható, a sikerpropagandával szemben ezek tények. Nem meglepő, hogy az EU innovatívteljesítmény-átlagától egyre leszakadunk, sőt az Európai Bizottság adatai szerint már régióinkban is sereghajtókká váltunk. Az innovációbarát környezetet, a kutatás-fejlesztés és az üzleti szféra együttműködését ösztönző tényezőket mérő adatok szerint az Unió 28 tagállamából hátulról sikerült a hatodik helyet elérnünk.

- Ez volna a kormány szerint a XXI. századi erős, büszke ország?

- Mikor szakít végre a kormány az olcsó munkaerőre épülő gazdaságpolitikával, mikor veszi észre, hogy hazánk nem lehet sikeres ország, amíg ipara összeszerelő üzemekre korlátozódik?

- Mikor fektetünk végre a jövőnkbe, és támogatjuk a kutatást és fejlesztést valós programokkal?

***

TÁLLAI ANDRÁS (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Ahogy nézem meg hallgatom önt, egyetlenegy közös van bennünk, úgy látom, a nyakkendőnk színe, de egyébként (Zaj a Jobbik padsoraiból. - Farkas Gergely: Dicsekedsz?) az ország helyzetének megítélésében alapvetően nem tudunk megegyezni. Az a véleményem, hogy a Jobbik vizionál bizonyos kérdéseket kicsinyes politikai érdekek mentén, politikai érdekei ismertek mindenki számára. Most azonban ön teljes egészében a valóságot próbálja elferdíteni Magyarország megítéléséről.

- Ha megengedi, mondanék néhány tényt azzal kapcsolatban, hogy önnek miért nincs igaza. Az első nem egy magyarországi vélemény, álláspont: a hitelminősítők Magyarországgal kapcsolatos álláspontját szeretném önnek elmondani. Bizonyára ön is tudja, hogy most augusztusban a Standard & Poor’s stabilról pozitívra javította a befektetésre ajánlott magyar államadósság besorolásra adott kilátását, és vélhetően a másik két hitelminősítő is meg fogja ezt tenni. De azt is tudja bizonyára ön is, hogy az elmúlt évben mind a három nagy hitelminősítő befektetési kategóriába sorolta Magyarországot. Hát, ez lenne a leszakadás? Ezt csak a Jobbik állítja! Ha a hitelminősítők egyhangúlag mondják, hogy Magyarország teljesítménye jó és Magyarország teljesítményét el kell ismerni, akkor azt gondolom, hogy érdemes odafigyelni.

- De ugyanezt meg tudjuk tenni az összes makrogazdasági adattal, a gazdasági növekedéssel, ahol az Európai Unió élmezőnyébe tartozunk, hiszen 2013 és 2017 között az EU GDP-je 8,5 százalék volt, míg Magyarországon ugyanez az adat 15 százalék. Ám ha megvizsgáljuk a felminősítésen és a GDP-adaton túl a foglalkoztatottság kérdését, akkor ebben is az Európai Unióban Magyarország a negyedik helyet foglalja el. Nem hinném, hogy ez leszakadást jelentene! Ez a Jobbik által vizionált leszakadást jelenti és mást nem. Ugyanez a tartósan mérsékelt inflációs környezetnek az elérése vonatkozásában, hiszen 2010-ben még 5 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon. Igaz ez a több mint négy éve növekvő reálbéradatokra is, hiszen 24 százalékkal érnek többet a fizetések, keresetek Magyarországon a 2010. évinél. 2010-ben csak az első hat hónapban 10 százalékkal voltak magasabbak a reálkeresetek, a hatéves bérmegállapodás eredményei már nyomon követhetőek, hiszen 40 százalékkal fog növekedni a nettó reálkereset Magyarországon.

- Képviselő Úr! Az ön által elmondott kutatási és innovációs adatok egy európai innovációs rendszer összehasonlításán alapulnak, azonban azt nem veszi figyelembe, hogy az OECD ezt a rangsor-összeállítást szakmai szempontból igen-igen megkritizálta, és azt is mondta, hogy a rangsor szakpolitikai használhatósága megkérdőjelezhető, tehát nem valós. Ugyanakkor az elmondott számszerű tények sem valósak, hiszen például ön azt állítja, hogy 13,7 százalékkal csökkent a kutatók száma, ugyanakkor 2010 óta a kutatók száma növekedett Magyarországon, mint ahogy egyébként a kutatásra fordított összegek is. Tehát az ön állítása nem a valóságon alapul és nem a valóságot célozza meg! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

GYÖNGYÖSI MÁRTON: - Díjazom az államtitkár úrnak azt az igyekezetét, miszerint a nyakkendőnk színe alkalmas egyfajta konszenzus teremtésére. Legalább ennyire díjazom azt az erőfeszítését, ahogy a tényekkel és a KSH adataival birokra kel, de az, amiről az államtitkár úr 4 percben beszélt, a terelés és a mellébeszélés minősített esete. Ha már a hitelminősítő intézetekre hivatkozik, akkor szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét arra, hogy Magyarország a makroadatok tekintetében is sereghajtó itt, a régióban.

- Államtitkár Úr! Önök kétszer kétharmaddal nyertek választást; történelmi lehetőséget kaptak arra, hogy az országot új pályára állítsák, új társadalmi, gazdasági, gazdaságpolitikai konszenzust teremtsenek, és a XXI. századi kihívásokra megfelelő válaszokat adjanak, munka- és tudásalapú társadalmat hozzanak létre, amely az innovációra, a kutatásra és a fejlesztésre épül. Önök ezt a lehetőséget elszalasztották!

- Nem tudom elfogadni a választ. 2018-ban a Jobbik új pályára állítja a gazdaságpolitikát! (Taps a Jobbik padsoraiban.)

***

Az  Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 29 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Továbbra is másodrendűnek tartanak-e minket a multinacionális cégek?

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, (Fidesz): - Miniszter Úr! A visegrádi négyek országai jó ideje próbálják már felhívni az európai uniós döntéshozók figyelmét arra, hogy a multinacionális vállalatok ugyanazon márkanév alatt különböző minőségű termékeket forgalmaznak a nyugat-európai és a kelet-európai piacokon. Ez nem más, mint nyílt üzenete annak, hogy mi, magyar fogyasztók csak másodrendű EU-s állampolgárok lehetünk. A V4-ek, élén hazánkkal, ezt a gyakorlatot egyértelműen diszkriminációnak minősítik, amely mintegy százmillió uniós állampolgárt érint szerte Közép- és Kelet-Európában.

- A magyar kormány elkötelezett a probléma mielőbbi megoldásában, és különböző eszközökkel igyekszik fellépni ezen megalázó helyzet ellen: amellett, hogy az Európai Parlamentben és az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsában igyekszünk napirenden tartani a témát, közös megoldást sürget, és az érintett tagországokkal is folyamatos tanácskozásokat folytat. Nem hagyhatjuk, hogy a multik a fogyasztókat megtévesztve nyerészkedjenek az általuk másodrendűnek tartott piacokon, mi, magyar fogyasztók is azonos minőségű termékekhez kell hogy hozzáférjünk, mint a nyugat-európaiak.

- Mindeközben újabb és újabb vizsgálatok is készülnek. Ismereteim szerint legutóbb a nyári szezonális termékek összehasonlítását végezte el a Nébih, ahol szintén sokatmondó eredmények születtek, ezen kívül pedig zajlik az élelmiszerek megjelölésével kapcsolatos szabályok átalakítása is. Kiemelten fontos, hogy a fogyasztók megfelelő információk birtokába kerüljenek, és így dönthessenek arról, hogy akarnak-e más összetételű és ezzel több esetben más minőségű, azaz rosszabb minőségű élelmiszereket fogyasztani vagy sem.

- Az ellenzéknek természetesen mindegy ez a téma, hiszen számukra nem a magyar fogyasztók és a magyar emberek érdekei a fontosak, hanem a multik már-már hagyományosnak mondható védelme és Soros György választási ütemtervének teljesítése. Nekik nyilvánvalóan belefér, hogy alacsonyabb rendűnek tekintik a magyar embereket az EU-ban, hiszen ezen ellenzéki pártok számára a Soros-terv szakszerű teljesítése jelen helyzetben mindennél fontosabb. Mindezekre tekintettel kérdezem:

- Milyen eredményekkel zárult a szezonális termékek vizsgálata?

- Lesznek-e további vizsgálatok is e témában?

- Milyen eredmények születtek az élelmiszer-jelölési szabályok megváltoztatására vonatkozó kezdeményezéseink nyomán?

 - Támogat-e bennünket az Európai Unió, vagy hivatalosan is megerősíti, hogy elfogadhatónak tartja a másodrendű élelmiszerek forgalmazását?

***

FAZEKAS SÁNDOR, (földművelésügyi miniszter): - Szeretném megköszönni, hogy ezt a fontos problémát felvetette. Egyetértek képviselő úrral abban, hogy nem engedhetjük meg, hogy a magyar embereket a multicégek becsapják, nem engedhetjük, hogy hangzatos reklámkampányok eredményeként bejáratott cégmárkák alatt Közép-Kelet-Európában, Magyarországon gyengébb minőségű termékeket adjanak el, mint a kontinens nyugati felében. Látszik, hogy egyes nagy multicégeknek ebben már komoly gyakorlata van.

- Magyarország vetette fel ezt a kérdést, és csatlakoztak hozzánk a V4-országok is. Jó néhány vizsgálat zajlott az elmúlt hónapokban. 2017 márciusában is volt egy összehasonlító vizsgálat, és most a nyáron összesen 39 termékpárt vizsgáltunk meg, 23 csomagolt élelmiszer, 8 alkoholos ital és 8 zöldség, illetve gyümölcs volt ebben a körben. Az általam elrendelt vizsgálat megállapította, hogy a termékek mintegy egyharmadánál vagy összetételbeli, vagy érzékszervi eltérés figyelhető meg, tehát rosszabb ízű a termék, vagy a márkanév alatt forgalmazott italok, ételek olcsóbb szintű alapanyagból készültek. Ez élelmiszer-hamisítás tulajdonképpen!

- Meg kell védenünk tehát a vásárlókat, akiket becsapnak, ezért a diplomácia valamennyi eszközét felhasználva a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén magyar-szlovák kezdeményezést tettünk, V4-szinten több egyeztetés is zajlott, és számomra is meglepő, hogy a Bizottság részéről Jean-Claude Juncker elnök a szeptember 13-ai évadnyitó beszédében nekünk adott igazat, tehát Magyarországnak, illetve azoknak a tagállamoknak, amelyek fölvetették az élelmiszerek kettős minőségének a problémáját. A Bizottság 1 millió eurót különít el idei költségvetéséből az élelmiszer-minőség vizsgálatára, és hajlandó arra, hogy a szükséges jogi környezetet is megváltoztassa.

- Ez mindenképpen csattanós válasz azoknak, akik cáfolni igyekeztek az élelmiszerek kettős minőségének a tényét, akár a sajtóban, akár az ellenzéki parlamenti képviselők egy részénél is jó néhány olyan vélemény hangzott el, hogy ez a probléma nem létezik, ezt a problémát a Fidesz, vagy a kormány találta ki. Hát igenis: a magyar emberek véleménye is alátámasztja azt, hogy az élelmiszerek kettős minőségének, az élelmiszerek hamisításának ez a felháborító formája egy valós probléma, és erre megoldást kell találni!

- Egyrészt uniós jogszabály-módosítás szükséges, másrészt a kormány sem tétlen, az FM sem tétlen. Július 12-én fogadta el a kormány a Földművelésügyi Minisztérium által beterjesztett 20 pontos akciótervet, amely a legkülönbözőbb területeket érinti. Egyrészt folytatjuk a vizsgálatokat. A tényeket és adatokat, a körülményeket nyilvánosságra hozzuk azért is, hogy a jogkövető magatartást a multicégek is el tudják sajátítani, és egy tudatos vásárlói magatartás kialakításával figyeljenek oda a magyar emberek is arra, hogy mit vesznek, nézzék meg a termékek feliratozását, tájékozódjanak. A hatósági minőségszabályozási munkát, a különböző kampányokat, a laborok felszereltségét, a hatóságok fejlesztését is tartalmazza ez a komplex intézkedési csomag, amely, bízom abban, hogy eléri a kívánt célt. Azt a célt, amit úgy tudunk megfogalmazni, hogy a magyar emberek részére is minőségi, egészséges, jó élelmiszer kell hogy az asztalra kerüljön. Ellenőriznünk kell az élelmiszer-előállítás követelményeit a termőföldtől az asztalig, akár belföldi, akár külföldi importtermékről van szó!

- Köszönöm a kérdést, és kérem válaszom elfogadását! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN: - Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy az ellenzék erről a problémáról is úgy nyilatkozott, hogy nem jelentkezik ez a probléma, ez nincs, csak mi találtuk ki, hogy ugyanazon márkanév alatt silány termékeket adnak nekünk, ráadásul még drágábban is, mint Bécsben vagy Párizsban. Ugyanezt mondták annak idején az illegális migrációról is, amikor 2015-ben 400 ezer migráns gyalogolt át az országon, átgázolt hazánkon. S ugyanezt mondták egyébként a kötelező kvótáról is. Nem véletlen, hogy Soros neve az előbbiekben szóba került, hiszen most ugyanezt mondják a Soros-tervről, hogy az nem létezik, pedig ez az egész együtt kezelhető. Mert ha azt lenyomják a torkunkon, hogy mi másodrendű állampolgárok vagyunk, mi Nyugat-Európa hátsó udvara vagyunk, és azt csinálnak velünk, amit akarnak, akkor a kötelező kvótát is át fogják nyomni rajtunk. Jól látható, hogy az ellenzékre ebben a kérdésben sem lehet számítani, nekik csak a pénz és a hatalom számít.

- Köszönöm miniszter úr, elfogadom a válaszát! (Taps a kormánypártok soraiban.)

A cél nemes,  a miniszter miért ideges?

HADHÁZY ÁKOS, (LMP): - Miniszter Úr! Magyarországon szerencsére sok olyan alapítvány van, amit koraszülött csecsemők intenzív ellátásának a támogatására alapítottak. Nemes a cél. Éves szinten néhány millió forintos támogatás is nagyon sokat jelenthet ezen a területen. Van azonban egy kis alapítvány, amelyik eddig öt év alatt 20 millió forintot fordított erre a célra, de aztán, amikor az ön felesége belekerült, akkor utána mertek nagyot álmodni, és 1,2 milliárd uniós forrásra pályáztak, hogy a tevékenységüket egy mentorhálózat működtetésével is kiegészíthessék.

- Nemes a cél. Azonban decemberben kaptam egy jelzést, és az illető biztos forrásból tudta, hogy a pályázatot az ön feleségének az alapítványa fogja nyerni, és a bírálóknak vastagon fog majd a ceruzája. És valóban ez történt! Kikértem a megvalósíthatósági tanulmányt, és egészen sötét dolgokat találtam. Ez az egyik legsötétebb dolog, amiről itt a parlamentben eddig beszélnem kellett. Jogi szakértésre 50 millió forintot terveztek elkölteni; irodai bérleti díjakra, mentorházak bérleti díjára háromszor havonta 900 ezer forintot, összesen 80 millió forintot; a módszertani tanulmányra összesen 50 millió forintot. És beírták, hogy ezért ezer óra munkadíjat terveznek, ez 50 ezer forint/óra, ez tízszer annyi, mint egy professzori munkadíj. És folytathatnánk a sort. Ugyanakkor botrányos módon alulfizetett mentorokat terveztek be, havonta 50 ezer forintot. Más alapítványok is nyertek, de, hogy milyen alapon tervezték meg ezeket a költségeket, akkor kiderült, hogy nem voltak előzetes ajánlatkérések.

- Miniszter Úr! Rengeteg kérdést vetít előre vagy vet fel ez a projekt, azonban a válaszok helyett egy aljas hangulatkeltést rendeltek meg ellenem. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Én amikor amellett döntöttem, hogy az önök bűneire föl kell hívnom a figyelmet (Zaj a kormánypártok soraiban.), tudtam, tudatában voltam, hogy ma, aki a hatalom visszaéléseire fölhívja a figyelmet, az a lejáratással játszik. Felkészültem erre, felkészültem arra, hogy fájni fog. Arra viszont nem készültem föl, hogy ennyire aljas dolog lesz, hiszen önök ott voltak, az ön államtitkára is ott volt azon a fórumon, ahol elmondtam, hogy érintett vagyok jómagam is: két éve elvesztettem egy kisgyermeket, elveszített a családunk, önök pedig egészen aljas módon, ahelyett, hogy megmondanák, hogy ezeket a pénzeket hogyan is gondolták elkölteni, egyetlenegy konkrétumra eddig nem adtak választ, hanem egy aljas lejáratást, egy aljas hangulatkeltést rendeltek meg a magyar királyi televízióban. Ezért is kérdezem:

- Folyik-e vizsgálat az általam felvetett túlárazásokkal kapcsolatban?

- Ki végzi ezeket a vizsgálatokat?

- És várható-e válasz arra, hogy mire akarták költeni ezeket a pénzeket?

***

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Nem vagyok könnyű helyzetben, mert az udvariasság, az illem, illetve a kormányzatban általunk megtartott viselkedésformák kizárják azt a lehetőséget, hogy azt mondjam, amit gondolok. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Ellenben mindenekelőtt arra szeretném fölhívni képviselőtársam figyelmét, hogy a kérdéssel elsősorban a támogatotthoz, tehát az érintett alapítványhoz kell fordulnia, akik tudomásom szerint háromszor hívták meg önt. Amikor ön közérdekűadat-nyilvánosságot kért és kapott, akkor is meghívták; amikor ön a sajtóban kampányt kezdett, - és itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy érdekes volna megfontolni, ki is itt az aljas - igen kampányt kezdett egy civil szervezettel szemben, akkor is meghívták önt; és amikor megtartotta a sajtótájékoztatóit, akkor is meghívták önt. Én elsősorban azt javaslom, hogy ennek a civil szervezetnek és az ott tömörült érintett szülőknek - akiknek szinte kivétel nélkül mindegyike elveszítette a gyermekét koraszülés után, vagy a gyermek koraszülöttként viseli ennek minden következményét - ezeknek az embereknek a meghívását fogadja el. Azt kérem, képviselő úr, hogy álljon velük szóba, mielőtt bármivel megvádolná őket!

- Képviselő Úr! Én nem tartom helyes dolognak azt, hogy egy parlamenti interpellációt vagy az ön parlamenti képviselői munkáját civilekkel szembeni hadjáratra használja fel olyan esetben, amikor ezek a civilek… (Közbeszólások a Jobbik soraiból) - én meghallgattam a képviselő urat, ezt kérem önöktől is, semmi többet -, szóval amikor ezek a civilek, szülők, akik koraszülött gyermeket hoztak világra, illetve adott nekik a Jóisten, ezek a szülők ez idáig az 1 milliárd 200 millió forintból 21 millió forintot használtak fel. Tehát ön kimondta az ítéletet, mielőtt elköltötték volna, csak azért, mert az alapítvány kuratóriumában az én feleségem is szerepet vállalt. Semmi másért! Ha az én feleségem neve nem szerepelt volna az alapítvány kuratóriumában, ön még csak kérdést se tett volna fel ebben az ügyben, képviselő úr! S akkor ezután adódik a kérdés: ki is csinált ebből politikát, ki csinál ebből személyes támadást, és mi is a fontos? Másrészről a minisztérium mindent meg tud önnek mutatni, be tud tekinteni az összes adatba, be tud tekinteni az igénybe vett pályázatírók munkájába, láthatja hogyan tervezték meg ezt a programot.

- Képviselő Úr! Azt tudom önnek mondani: én annyit értettem meg eddig a sajtóhírekből, hogy vannak szülők, akik azt szeretnék, hogy amikor a gyermekük megszületik, akkor ne csak magas színvonalú klinikai ellátásban részesüljön, hanem utána ők maguk is támogatást kapjanak ennek minden következményének a viseléséhez. Például van, akinek 50-100 kilométerről kell autóval bejárnia mindennap, mert nincs hely a klinikán hol aludjon, amikor a koraszülött gyerek még bent van, és ott akar lenni a gyerekével.

- Képviselő Úr! Hogy mire megy el a pénz, erre a minisztérium is meg tud válaszolni és az alapítvány is meg tud válaszolni. Én természetesen bármilyen ellenőrzést szívesen rendelek el, s félreértés ne essék, a feleségem sem ragaszkodik semmilyen formában ahhoz, hogy ebben részt vegyen. Ha önt boldoggá teszi, képviselő úr, akkor természetesen ő nem vesz részt az alapítvány kuratóriumának a munkájában, annak érdekében, hogy az ön igényei is kielégítésre kerüljenek.

- Képviselő Úr! Azt gondolom, hogyha valaki egy jó ügyben segíteni akar, mindenféleképpen támogatni kell. 1 milliárd 200 millióból 21 millió forint került elköltésre, ellenőrzése folyamatban van, tájékoztatni fogom önt is és a nyilvánosságot is. Viszont arra kérem, hogy álljon szóba azokkal a családokkal, azokkal a házaspárokkal, akik önt többször meghívták, hogy ennek a pályázatnak a hátteréről tájékoztassák önt. És azt kérem, hogy egy ügyet, egy olyan ügyet, ami azt jelenti, hogy Magyarországon minden évben a megszületett gyermekek 10 százaléka koraszülött, ne tegyen politikai viták és személyes politikai támadások tárgyává. Én ezt kérem öntől, képviselő úr!

- És a koraszülötteket semmiféleképpen ne hasonlítsa tejeszacskóhoz! Ez, úgy gondolom, méltatlan az LMP-hez, méltatlan önhöz és méltatlan az önt támogató választópolgárokhoz is. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!)Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)

***

HADHÁZY ÁKOS: - Méltatlan válasz érkezett! Miniszter úr folytatja az aljas hangulatkeltést, ahelyett, hogy bármelyik tételt megmagyarázta volna. Ennél a beruházásnál, ennél a projektnél igenis, lehetett volna már réges-régen lehetősége, hogy rákérdezzen, miért gondolta valaki azt, hogy az 1,2 milliárd forintból 50 millió forintot jogi tanácsadásra kell elkölteni, vagy miért gondolta valaki azt, hogy óránként 50 ezer, összesen 50 millió forintért kell megíratni egy tanulmányt arról, hogy hogyan kell ezeket az egészen elesett, legkiszolgáltatottabb embertársainkat és azoknak a szüleit segíteni. Önnek erre lett volna lehetősége, de nem ezt tette, hanem aljas módon, még egyszer mondom, hangulatot kelt. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)

- Tudja azt is, hogy elmentem az alapítványhoz. És tudja azt is, hogy most kell szólnom, mert sokkal többet segítek így ezeknek a gyerekeknek és a családjuknak (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.), mintha utólag nézem meg, úgy, mint ahogy Farkas Flóriánnál csak utólag tudtam megnézni, hogy hogyan lopták el azokat a pénzeket. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Szánalmas! - Szégyen! - Szégyelld magad!)

- Természetesen nem tudom elfogadni a választ!

***

Az Országgyűlés a miniszteri választ 111 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Bartha Szabó József
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
MTI Hírfelhasználó