Hamarosan véget érhet a lakásépítési boom
2018-ra véget érhet az egy évvel ezelőtt elindult lakásépítési hullám.
2017. szeptember 14. 16:20

Több nagy beruházó cég ugyanis nem indít több lakásfejlesztési projektet, ha a kormányzat továbbra is lebegteti a döntést a kedvezményes újlakásáfa 2019. utáni szinten tartásáról.

A jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban visszaemelkedik majd az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra. Ez számos kockázatot rejt magában, a jelentős áremelő hatás már jövőre elbizonytalaníthatja a vevői oldalt, a felpörgetett beruházások pedig tovább fokozhatják az építőipart jelenleg is sújtó kapacitáshiányt. A piaci szereplők éppen ezért a kedvezményes áfakulcs meghosszabbítását sürgetik.

A nagyobb társasházépítések sorsa még idén eldől. Ha 2017 végéig nem születik döntés az új lakások áfájának a 2019 utáni alacsonyan tartásáról, akkor az ingatlanfejlesztők egy része nem vág bele újabb építkezésekbe, mivel egy-egy nagyobb építési projekt átfutási ideje 18-24 hónap - mondta a Magyar Nemzetnek Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője.

A szakértő arról is beszélt, hogy mostanság jelentős az érdeklődés az új otthonok iránt. A lakások 20-30 százaléka már a tervezőasztalról elkel. Az ingatlanok további 70 százaléka pedig általában az építkezések befejezéséig vevőre talál.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei év első felében 5004 új lakás épült, 46 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 19 823, ami 40 százalékkal több, mint 2016 első félévében volt. Ezek a számok azonban csak a rendkívül alacsony bázisértékekhez viszonyítva tűnnek soknak.

A Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek arra számítanak, hogy idén összesen legfeljebb 14-16 ezer új lakást adnak át, ami töredéke a kívánatos mennyiségnek. Az átadott ingatlanok száma ugyanis meg sem közelíti az évi 40 ezres szintet, ami szükséges lenne ahhoz, hogy százévente megújuljon a 4,4 milliós hazai lakásállomány. Az építési hajlandóság pedig jelentősen visszaesik, ha kormányzat nem hajlandó végre döntést hozni a kedvezményes áfa megtartásáról – hangsúlyozzák hozzáértők.

Így a jövőre induló nagyszabású fejlesztések már nem lennének biztosan megvalósíthatóak az alacsonyabb adózás megszüntetéséig. Jelenleg 5-7 ezer társasházi lakás építése zajlik a fővárosban. A nagyobb építtetők kivonulása a piacról azzal járna, hogy több ezer lakás építése elmaradna a következő években.

Romolhat a minőség a rohanásban

Egyes szakemberek szerint az áfahatáridő miatt most zajló építkezési hajrá - miután szakemberhiánnyal is párosul - az épülő otthonok minőségének romlását hozhatja magával.

A szakemberhiány pedig nem enyhül, sőt, a egyéb építőipari beruházások elszívó hatása is egyre fokozottabban érvéynesül.Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója a Portfolionak adott interjújában arról beszélt, hogy "a meglévő kapacitás a biztosabb projektek felé koncentrálódik, a vállalkozók számára pedig egy komolyabb irodaberuházás nagyobb presztízsértéket és nagyobb biztonságot jelent, mint a lakóingatlan-fejlesztések".

Az építőipari cégek rendelésállományának későbbiekben várható csökkenése keresztülhúzhatja a hosszú távon tervező vállalkozások fejlesztési terveit is. Több társaság ugyanis arra számít, hogy az újlakás-építések köszönhetően az építőipar kilábalhat a válságból. Számos fix áron szerződő vállalkozó ugyanakkor áfaemelés nélkül is nehéz helyzetbe került idén, mivel az alapanyagok, a bérek és egyéb költségeik mintegy 25 százalékkal emelkedtek az elmúlt hónapokban, amit utólag nehezen hajlandóak kifizetni a megrendelők.

Iparági szakértők szerint a lakáspiac nem bírna el további 22 százalékos, hirtelen bekövetkező áremelkedést 2019 végén. Az árak ugyanis már most is olyan magasak, hogy sokak számára megfizethetetlenek az új építésű otthonok - írta a Magyar Nemzet.

Hosszú távra lehetne tervezni

A minél előbbi döntéshozatal az 5 százalékos áfa véglegesítéséről segíthetne ezen a helyzeten, megszűnne a kivitelezőkre nehezedő nyomás, hiszen nem lenne muszáj minden projektjüket rohamtempóban befejezni 2019 végéig, így a kapacitásgondok is enyhülhetnének.

A Cordia Zrt. régóta szorgalmazza, hogy a kormány 2020 után is tartsa fenn a kedvezményes áfakulcsot, mert ezzel egyrészt elkerülhető a kereslet visszaesése, másrészt az építőipart sújtó munkaerőgondokon is enyhíteni lehetne. "Amellett, hogy bízunk a kedvező kormányzati döntésben, olyan fizetési konstrukció kialakításán dolgozunk, amelynek révén a vevők akkor is a jelenlegi, 5 százalékos áfakulccsal tudnák kifizetni a lakás vételárát, ha az ingatlan átadására 2020-ban kerül sor" – nyilatkozta a portálnak Földi Tibor a Cordia Zrt. vezérigazgatója.

Forrás: napi.hu, mno.huPortfolio

Ígylakunk.hu, Párdi Zsófia
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Újabb megelőző intézkedések lépnek életbe
    Mindenkinél, akinél felmerül a fertőzés gyanúja, térítésmentesen elvégzik a koronavírus kimutatására alkalmas PCR-tesztet - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
  • Tíz pontban a magyar médiáról
    A magyar sajtópiac kiegyensúlyozott, nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból – derül ki a Médianéző Központ legújabb elemzéséből. A tanulmány átfogó képet ad a magyar sajtópiac helyzetéről, rámutatva arra, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, s hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai kormányhoz való viszonyuktól függetlenül nyereségesek.
  • Kormányrendelet rögzítette a Városliget építésszabályozási sarokpontjait
    A jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzattal egybecsengő módon rögzítette a Városliget megújításának építésszabályozási sarokpontjait a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet.
MTI Hírfelhasználó