Kommunista jelszóval robbantott az egyik első terrorista
Nyolcvanhat éve került sor a hazánkban – békeidőben – történt eddigi, talán legnagyobb robbantásos merényletre. Máig sem tökéletesen tisztázott indíttatásból Matuska Szilveszter bécsi gyártulajdonos robbanószerkezetet helyezett el a biatorbágyi völgyhídon, amely a Bécs felé tartó gyorsvonat alatt felrobbant, és a hídról lezuhanó kocsikban 22 ember halálát okozta. Matuska hamar rendőrkézre került – majd néhány évvel később titokzatos körülmények között nyoma veszett.
2017. szeptember 13. 10:29

1931. szeptember 13-án éjfél után 20 perccel a biatorbágyi völgyhídról a mélybe zuhant egy Budapestről Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat mozdonya és első hat kocsija, miután ekrazittal töltött pokolgép robbant fel alatta. A 26 méter magasból leforduló és hatalmas robajjal becsapódó vagonokban a 105 utasból és a tízfős személyzetből 22 ember meghalt, 17 pedig súlyosan megsebesült.

Az IHO portál összeállítása szerint a robbantás után Bicskéről – a sebtében, a helyi szerelvényből összeállított segélymenettel – 1 óra 15-kor érkezett meg Torbágyra Veress Kálmán pályafelvigyázó és néhány pályamunkás. A hídhoz érkezve leereszkedtek a roncsokhoz, ahol az éjszakában néhány fáklya világánál folyt a munka.

A sérültek mentésében és a halottak kiemelésében – mérhetetlen döbbenet közepette – a helyi lakosság és önkéntes tűzoltók segítettek.

Borzalmas látvány fogadta őket: a földbe csapódott mozdony kazánja felrobbant, kiszakítva a füstszekrényt, a gőzdómot és a haslemezt. A lezuhant hat kocsiból három a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, három igen súlyosan megsérült. A roncsok eltávolítása több napig tartott.

A vizsgálat csakhamar kiderítette, hogy merénylet történt, habár annak indíttatására sosem derült teljesen fény.

A ma már használaton kívüli viadukt 1883-ban egyvágányú hídként épült a Füzes-patak völgye fölött, a második vágányt 1898-ban fektették le. A merénylő a viadukt előtt a jobb sínszálon helyezte el a robbantóaknát, amely a második-harmadik kocsi alatt robbant fel.

102 kilométer/órával csapódott be a mozdony

Sokan köszönhetik életüket a mozdonyvezetőnek, aki utolsó szívveréséig fékezett, holttestének kiemelésekor fejtették csak le az ujjait a fékezőszelepről. Valószínűleg rajta múlott, hogy a vonat utolsó hat kocsija a sínen maradt.

Vonatroncsok a biatorbágyi viaduktnál. MTI Fotó

A robbantás pillanatában a vonat sebessége 69,08 kilométer/óra volt. A hídról való lelépés után a gép 40 métert repült, és a túlsó hídfő rézsűjénél, a zuhanás során 102 kilométer/órára növekedett sebességgel csapódott a földbe. A vizsgálat szerint a mozdony a robbantás után 3,44 másodpercig haladt a hídon – más források szerint 2,6 másodpercig –, a földbe csapódásig pedig körülbelül öt másodperc telt el.

Fölrobbantották a biatorbágyi vasúti viadukton áthaladó bécsi gyorsvonatot. MTI Fotó: Reprodukció

„A fordító” robbantott

Mivel a helyszínen kapitalistákat fenyegető levelet találtak, politikai merényletre gyanakodtak, a gyanú pedig csakhamar a kommunistákra terelődött. A levélben ez állt: „Munkások! Nincs jogotok, hát majd mi kierőszakoljuk a kapitalistákkal szemben. Minden hónapban hallani fogtok rólunk, mert a mi társaink mindenhol otthon vannak. Nincs munkaalkalom, hát majd mi csinálunk. Mindent a kapitalisták fizetnek meg. Ne féljetek, a benzin nem fogy el. (A fordító)”

A Horthy-kormány a kialakult helyzet miatt néhány nappal később statáriumot, azaz rögtönbíráskodást rendelt el, amely aztán több mint egy évig érvényben is maradt. A történelemkönyvek szerint a statáriális rendelkezés alapján ítélték halálra egy évvel később az illegális kommunista párt vezetőit, Sallai Imrét és Fürst Sándort.

A mentők körül téblábolt Matuska

Sokaknak feltűnt – és rendőrségi bejelentések is születtek erről – a baleset után a helyszínen  bekötözve tébláboló, zavarta viselkedő  39 éves magyar származású bécsi gyáros, Matuska Szilveszter, aki a bécsi gyors indulásakor nem volt az utasok között.

A bécsi rendőrség magyar megkeresésre nem egészen egy hónappal később őrizetbe is vette Matuskát, rábizonyítva, hogy robbanóanyagot, vascsöveket, gyújtózsinórt vásárolt. Zavaros mellébeszélések után végül beismerő vallomást tett, és nem csak a biatorbágyi, de a másik két merénylethez is a nevét adta.

A nyomozók hamar a magányos merénylő teóriája felé mozdultak el, miután kiderült, hogy a közelmúltban Ausztriában és Németországban is hasonló merényletek történtek.

Matuska Szilveszter a bíróság előtt. MAFI Rt. felvétele

Utóbb az is kiderült, hogy az utolsó pillanatig nem tudhatta, hogy egy gyorsvonatot vagy egy tehervonatot fog-e felrobbantani. A menetrend szerint ugyanis a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia a hídon; azonban a tehervonat késett, s emiatt elengedték a gyorsvonatot.

Matuska bécsi perén eljátszotta az elmebeteget, ám épelméjűnek minősítették és hat évre ítélték. 1934 novemberében Budapesten is bíróság elé került az ügye huszonkétszeres gyilkosság vádjával – a magyar elmeszakértők is beszámíthatónak találták.

1934 novemberében halálra ítélték, de bitófa egy percig sem nem fenyegette, a halálbüntetést el nem ismerő Ausztria ugyanis csak úgy adta ki, hogy az ott adhatónál súlyosabb büntetést nem kaphat. A halálbüntetést így Horthy Miklós kormányzó életfogytiglanra enyhítette.

A halálos áldozatok között öt vasutas volt. Négyüket – Morvay Alajos főmozdonyvezetőt és Nemes Miklós fűtőt Budapest-Keleti fűtőház, valamint Gulyás Sándor főkalauz, vonatvezetőt és Ivánics József kalauzt Budapest-Ferencváros állományából – szolgálatteljesítés közben érte a halál. Az ötödik vasutas Nagy László, Dunakeszi műhelytelepi asztalos volt.

A szovjeteknek köszönheti a szabadulását

Ausztriai büntetésének letöltése után Matuska a váci fegyházban raboskodott. 1944 novemberében azonban, amikor a szovjet csapatok bevonultak Vácra, a terrorista kiszabadult és örökre eltűnt – további sorsa teljesen ismeretlen. Lehetséges, hogy hosszú évekig élt még szabadon, büntetlenül.

A biatorbágyi hídon 1931. október 3-án már újra jártak a vonatok. ’77-ben, a hegyeshalmi vonal villamosításakor a MÁV a viaduktot kivonta a forgalomból és átadta a nagyközségnek, amely 1996-ra helyreállíttatta az ipari műemléknek számító hídpárt.

A helyi műszaki műemléki védettséget élvező viadukt a múlt században fontos szerepet töltött be a vasúti közlekedésben. MTI Fotó: Kovács Attila

hirado.hu - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Géppisztolyos migránsbandák randalíroztak
    Okmányok nélküli fiatal férfiak sokadik országon átgázolva, felfegyverkezve és a fegyvereket használva, erőszakosan próbálnak meg betörni az Európai Unióba. Ez súlyos bűncselekmény – szögezi le Bakondi György.
  • Magyarország nem hagyja magát
    Európát többfajta kihívás éri egyidejűleg, az ukrajnai háború és a nyomában járó gazdasági válság, az illegális és egyre erőszakosabb migráció, valamint a nyugati neomarxista ideológia terjedése – sorolta Orbán Viktor.
  • Novák Katalin Kijevben
    A szükséget szenvedők mindig számíthatnak a magyarokra, ezért jöttem ma Kijevbe és ezért támogatjuk a Gabona Ukrajnából elnevezésű kezdeményezést is - mondta el Novák Katalin köztársasági elnök szombaton Kijevben, ahová Voldomir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett.
MTI Hírfelhasználó