Tartogathat még meglepetéseket a Hagyó-per
A BKV-botrány annak idején nem csak hogy bedöntötte a budapesti MSZP-SZDSZ koalíciót, de több addig megingathatatlannak hitt pozíciójú politikust is a süllyesztőbe taszított.
2017. szeptember 6. 21:45

Közülük talán csak egy van még mindig ringben, már ami a komoly vádakkal szembeni küzdelmet illeti: Hagyó Miklós valamikori szocialista helyettes főpolgármester, akit az elmúlt években több ízben is „keresztapának” tituláltak, utalva arra, hogy egy sok milliárdot sikkasztó bűnszervezet fejeként ténykedett hivatalában, éveken keresztül. A szövevényes ügy tárgyalása csütörtökön folytatódik másodfokon.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2009 áprilisában indított nyomozást az index.hu cikke alapján a BKV hét tanácsadói szerződésével kapcsolatban. A Fidesz ugyancsak a közlekedési céggel kapcsolatos szeptemberi feljelentése nyomán a kezdetekkor összesen 72 cég mintegy 120 szerződését kell átnézniük a rendőröknek. A nyomozás mérlege 2011 őszén 21 gyanúsított, 25 helyszínen házkutatás, több irodányi lefoglalt bizonyíték és legalább nyolcvan kihallgatott tanú volt.

A több mint hét évvel ezelőtt kirobbant, rendkívül szövevényes ügy kezdetben úgy tűnt, nem rengeti meg a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV Zrt.) vagy a főváros akkori vezetőit, ahogyan a (frissen megbukott Gyurcsány-kormányt követő) Bajnai-kormányzatot támogató MSZP-SZDSZ koalíciót sem. Ám, ahogy duzzadt a nyomozati anyag és nőtt az őrizetbe vettek száma, kiderült, hogy mégsem lesz sima ügy a hűtlen kezelés gyanújával kibukott botrány.

Az optimizmus kezdetben még megvolt a szocialisták részéről: 2009. október 6-án még azt rögzítette az MSZP budapesti párttanácsának nyilatkozata, hogy bizalmat kapott az a politika, amelyet az MSZP fővárosi vezetése képvisel.

Nem egészen két hónappal később – miközben a fővárosi koalíció felbomlott – Hagyó Miklós és Horváth Csaba főpolgármester-helyettesek benyújtották Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármesternek lemondó nyilatkozatukat. 2010 januárjában Hagyó ekkor még úgy válaszolt az MTI kérdésére, hogy meggyőződése, a BKV-s ügyek nem rontanak választási esélyein, hovatovább: nincs takargatnivalója.

…és akkor beindult a daráló

2010 januárjának végén Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgató és Balogh Zsolt egykori megbízott vezérigazgató súlyosan terhelő vallomást tett – az akkor mentelmi joggal rendelkező – Hagyó Miklósra. Az MSZP fővárosi elnöksége csakhamar azt kérte Hagyótól, hogy mondjon le biztos befutó budapesti listás helyéről, valamint fővárosi közgyűlési mandátumáról, és ő ennek eleget is tett.

Hány forint fér el egy nokiás dobozban?

Nagyságrendileg mintegy hetvenmillió forint jutott Hagyó Miklóshoz Balogh Zsolton keresztül – erről beszélt a BKV egykori megbízott vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában márciusban. Ekkor hangzott el az azóta is sokat emlegetett kijelentése, miszerint tudja, hogy „15 millió forint fér el egy Nokia-dobozban, mert abban adta át az összeget” Hagyó Miklósnak. Azt is mondta: a pénzt a BKV-nál „adták össze” a Hagyóhoz közel álló vezetők, akik viszont a BKV körüli cégektől szerezték meg azt. A volt BKV-s vezető sietett leszögezni azt is, hogy ő egy forintot sem kapott a pénzből.

Budapest, 2008. április 7. Balogh Zsolt megbízott BKV vezérigazgató, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Demszky Gábor főpolgármester tart sajtótájékoztatót a közlekedési vállalat  sztrájkjával kapcsolatban a Főpolgármesteri Hivatalban. MTI Fotó: Beliczay LászlóBalogh Zsolt megbízott BKV vezérigazgató, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Demszky Gábor főpolgármester egy 2008. április 7-én készült felvételen a Főpolgármesteri Hivatalban (MTI Fotó: Beliczay László)

 

Balogh ekkortájt a Hír Televízió egyik műsorában már arról beszélt, hogy véleménye szerint párthoz vagy pártokhoz kerülhetett a BKV-tól Hagyó Miklósnak juttatott pénzből. Később több napilap is interjút közölt Regőczi Miklóssal, a BKV volt vezérigazgató-helyettesével, aki azt mondta: az elmúlt húsz évben a BKV a fővárost irányító koalíció kifizetőhelyeként működött. Állítása szerint nem csak a fővárosi, de az országos politikából is érkeztek kérések.

Puch László, az MSZP akkori pártigazgatója és korábbi pénztárnoka 2011 májusában úgy nyilatkozott az fn.hu-nak: az MSZP-ben téma az, hogy hogyan mossák le magunkról a korrupt párt „imidzst”. Megjegyezte: véleménye szerint például Zuschlag János és Hagyó Miklós ügyében Gyurcsány Ferencnek is lehetne mondanivalója.

Hagyó szökni készült?

Májusban a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelésben gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette Hagyó Miklóst a BKV-üggyel összefüggésben. Őrizetbe került Horváth Éva, a politikus szóvivője és Lelovics Ottó kommunikációs szakember is.

A volt szocialista országgyűlési képviselő elhagyni készült az országot a BKV-ügyben várható felelősségre vonása miatt, ezért fogták el rögtön az új parlament alakuló ülésének napján, amint lejárt a mentelmi joga – derült ki a Népszabadságnak a Fővárosi Főügyészség vezetőjével készült interjújából.

A konkrét vád az volt, hogy közvetlenül vagy közvetítőin keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek.

Mindez őszre kiegészült a zsarolás vádjával is, eszerint Hagyó 2008-ban főpolgármester-helyettesként arra utasította Balogh Zsoltot, hogy adjon át neki évente 15 millió forintot, egyúttal kilátásba helyezte, hogy amennyiben Balogh nem adja át az összeget, akkor ellehetetleníti.

Budapest, 2010. május 17. Televíziós riporterek, operatőrök és fotóriporterek kísérik Lelovics Ottó kommunikációs szakembert (jobbról), amint távozik a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) épületéből. Előzetes letartóztatásba helyezte a BKV-ügyben meggyanúsított Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselőt és főpolgármester-helyettest a BKKB. Hagyó volt szóvivőjét, Horváth Évát, illetve Lelovics Ottót ugyanakkor az ügyészség letartóztatási indítványától eltérően házi őrizetbe helyezte a bíróság. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása szerint Hagyó Miklóst azzal gyanúsítják, hogy közvetlenül vagy közvetítőin - H. Éván, L. Ottón és H. Ivánon - keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek. MTI Fotó: Szigetváry ZsoltLelovics Ottó kommunikációs szakember (jobbról) távozik a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) épületéből (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

 

Másfél milliárdos kérdés

A vádemelésre – Hagyó és 14 társa ellen – 2012 első hónapjában került sor, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt. A főügyészség (egy kivételével) börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

A főügyészség szerint a bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintosnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.

A vádiratban így fogalmaztak: „Vádképesen bizonyíthatóvá vált”, hogy Hagyó Miklós úgy tekintette a BKV Zrt.-t, mint olyan önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetet, amelynek felhasználásával fedezheti azokat a személyes és politikai jellegű kiadásait, amelyeket „parlamenti vagy önkormányzati költségvetésből nem volt lehetősége finanszírozni”. Kitértek továbbá a Hagyó által Baloghtól évente „elvárt” 15 millió forintra és az ezzel kapcsolatos zsarolásra is.

Kecskemét, 2012. október 2. Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese (háttal) ül a vádlottak padján a Kecskeméti Törvényszék tárgyalótermében az ellene és 14 társa ellen folyó büntetőper tárgyalásán 2012. október 2-án. MTI Fotó: Ujvári SándorHagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese (háttal) ül a vádlottak padján a Kecskeméti Törvényszék tárgyalótermében az ellene és 14 társa ellen folyó büntetőper tárgyalásán 2012. október 2-án (MTI Fotó: Ujvári Sándor)

 

Hagyó a vádakat tagadta a Kecskeméti Törvényszéken, Balogh ugyanakkor nyomozati vallomásában részletesen beszélt Hagyó Miklós utasítására megkötött szerződésekről és nokiás dobozban átadott pénzekről. Tíz alkalommal hallgatták ki a nyomozati szakban – minden alkalommal megerősítette korábban tett vallomását. Kitért arra is, hogy a BKV az „MSZP ellenőrzése” alatt álló cég volt.

Balogh Zsolt azonban három évvel később – azóta sem tisztázott okokból – visszavonta Hagyó Miklósra tett, súlyosan terhelő vallomását. „Hagyó Miklós semmilyen törvénytelenségre nem utasított, neki semmilyen pénzt nem adtam át” – jelentette be 2015 márciusában, dacára annak, hogy több alkalommal, határozottan mondta Hagyó szemébe szembesítéskor: a főpolgármester-helyettes arra utasította, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki.

Így indokolta lépését: azért tett súlyosan terhelő vallomást Hagyó Miklósra, hogy „ne tartóztassák le, mint a többieket”.

Negyven deka parizer

Talán kevésbé hihető, hogy Balogh vallomása puszta kitaláció volt, ha figyelembe vesszük, hogy a nokiásdoboz-sztorit kezdetben olyan „életszagú” történetekkel tálalta, mint hogy például Hagyó éppen negyven deka parizert evett, „amit két kézzel tömött magába”, illetve hogy Hagyó szokása volt, hogy fájdalmasan nyakon ragadja az embereket, mintha barátkozna – hívják fel a figyelmet szakértők. A parizeres kitételt maga Hagyó hagyta (kvázi) jóvá, mondván, a Balogh által előadottakból csak annyi igaz, hogy szereti a párizsit.

Hogy mi állt a koronatanú hátraarcának hátterében, az nem tudható biztosan, az azonban tény, hogy ezzel az ügy új fordulatot vett.

Felfüggesztve, felfüggesztve, felfüggesztve…

Tavaly januárban a Kecskeméti Törvényszék dr. Hadnagy Ibolya vezette tanácsa felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az ügy összes fő vádlottját.

Hagyó Miklóst első fokon hivatali visszaélés bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt mint felbujtót két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, hivatali vesztegetés vádja alól felmentették. (A sokat emlegetett nokiás-doboz ügyben a kétszer 15 millió forint átadásának vádja alól – emlékezzünk a visszavont Balogh-vallomásra – bizonyítottság hiányában mentették fel).

Kecskemét, 2015. november 12. Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese az ellene és 14 társa ellen hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőper tárgyalásának szünetében a Kecskeméti Törvényszék folyosóján 2015. november 12-én. Az ügyész perbeszédében nyolc vádlottra kért fegyházbüntetést. MTI Fotó: Ujvári SándorHagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese a Kecskeméti Törvényszék folyosóján 2015. november 12-én (MTI Fotó: Ujvári Sándor)
 
 
Komoly blogos „védelmi rendszer” épült ki a BKV-botrány elharapódzásakor Hagyó Miklós körül. Az internetes naplók – a hagyomiklos.com, illetve a hagyodosszie.blog.hu – kisebb-nagyobb megszakításokkal működtek az elmúlt években, mára azonban újra aktív mindkettő. Hasonló blogok védték egyébként Portik Tamást, Fapál Lászlót, Juhász Ferencet és Tátrai Miklóst is.

Mesterházy Ernő másodrendű vádlottat (egykori főpolgármesteri politikai főtanácsadót) felmentették.

Antal Attila harmadrendű vádlottat, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatóját folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt másfél év börtönre ítélte a törvényszék, végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette.

Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat, a BKV Zrt. Antal Attilát követő vezérigazgatóját hűtlen kezelés bűntette, valamint magánokirat felhasználásának vétsége miatt egy év két hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélték.

Lelovics Ottó ötödrendű vádlottat (a főpolgármester-helyettesi kabinet egykori kommunikációs tanácsadóját) folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt egy év két hónap börtönre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve.

Mátay-Horváth Éva hatodrendű vádlottat (a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metró volt sajtóreferensét, majd később, azzal párhuzamosan Hagyó Miklós mellett megbízással dolgozó kommunikációs tanácsadót) a bíróság felmentette.

Horváth Iván hetedrendű vádlottat (Hagyó jogi tanácsadóját) hűtlen kezelés miatt mint felbujtót egy év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélték.

Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlottat, a BKV Zrt. kommunikációs igazgatóját folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt egy év tíz hónap börtönre ítélték, három év próbaidőre felfüggesztve.

Zelenák Tibort, a BKV volt osztályvezetőjét folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.

Felmentették minden vád alól Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját, valamint három másik vádlottat.

Hagyót és Baloghot 39,6 millió forint kártérítésre kötelezték a másfél milliárdos hűtlen kezelés miatt indult perben.

A bíróság szerint az ügyészi indítványok egyes eseteiben nem lehetett a hűtlen kezelést megállapítani, még akkor sem, ha „baráti” segítséggel történt egy-egy pályázat elnyerése. A bíróság a vádtól eltérően a nagy összegű munkaszerződések megkötése miatt azért nem találta bűnösnek a vádlottakat, mert az bevált gyakorlat volt a BKV Zrt.-nél.

Kecskemét, 2015. november 12. Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese az ellene és 14 társa ellen hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőper tárgyalásának szünetében a Kecskeméti Törvényszék folyosóján 2015. november 12-én. Az ügyész perbeszédében nyolc vádlottra kért fegyházbüntetést. MTI Fotó: Ujvári Sándor

(MTI Fotó: Ujvári Sándor)

Még sok minden lehet, és annak az ellenkezője is

Az első fokú ítélethirdetés végén – egyebek mellett a törvénysértően enyhe büntetés miatt – fellebbezést jelentett be a Hagyó Miklósra kiszabott büntetés súlyosbításáért Homonnai János ügyész, aki további 11 vádlott esetében is súlyosbításért fellebbezett. Az elmarasztalt vádlottak ugyanakkor felmentésükért jelentettek be fellebbezést.

A Szegedi Ítélőtábla csütörtökön nyilvános ülés keretében, másodfokú eljárás során fogja elbírálni az ügyet. A másodfokú eljárás során – tájékoztatta a hirado.hu-t Bátyi Zoltán, az ítélőtábla sajtótitkára – a fellebbezésekkel kapcsolatos vélemények fognak ütközni: sor kerül a védők perbeszédére, illetve elhangzik majd az ügyész válasza ezekre.  A jog szerint továbbá lehetőséget kap minden vádlott arra is, hogy az utolsó szó jogán elmondja a véleményét.

A bíróság a harmadik ülésnapon – szeptember 21-én – előre láthatóan már jogerős ítéletet tud hirdetni.

Előzetesen nehéz bármit is megjósolni azzal kapcsolatban, hogy mi történik majd a tárgyalásokon, annyi azonban bizonyos, hogy csütörtökön már sok minden eldől – ahogyan az is szinte biztos, hogy már csak az iratok mennyiségére való tekintettel is nagyszabású perre lehet számítani.

hirado.hu
  • A Föld napja
    Az emberiség egész létmódjának kell megváltoznia, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
  • A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti
    A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs nevében a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
  • Az ország szabadságát jelképezi a megújuló Citadella
    Elkezdődött a Citadella megújítása Budapesten. A hosszú évek óta elzárt és mára lepusztult erőd felújítása 2023-ig tart - közölte a Várkapitányság az MTI-vel csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó