„Magyarnak itt a helye!”
Az, hogy mi itt vagyunk, azt jelenti, hogy Magyarország újra erős, és újra figyel múltjára, hogy értse jelenét, és birtokba vehesse jövőjét. Azt a jövőt, melyre hőseink predesztinálnak bennünket!
2017. szeptember 6. 18:40

Három egészen ritka pillanatot is köszönthetett az esztendő első  felében a Tisztelt Ház. Nem kísérte beszólás, bekiabálás, zajongás, toporzékolás, mutogatás, - sőt, nem egészen titokban az ellenzéki padsorokban is számosan voltak, akik tapssal bólintottak rá!

Emlékezés magyar hősökre!

Dr. VEJKEY IMRE: - Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy megértsük jelenünket, és jövőnkre vonatkozóan is megfelelő válaszokat tudjunk adni, emlékeznünk kell történelmünkre, emlékeznünk kell hőseinkre, hogy példaként lássuk küzdelmeiket és áldozataikat.

- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Minden nemzedéknek megvan a maga keresztje és felelőssége. Azt, hogy kiből lesz hős és ki marad gyáva, az dönti el, hogy ki veszi vállára a keresztjét és ki nem. Őseink felvették a keresztet, és hősök lettek; olyanok, akik példaként állnak a rákövetkező nemzedékek előtt. Ezért dicsőség és tisztelet a magyar hősöknek.

- Drága Hőseink! Tőletek azt tanultuk, hogy a haza mindenekelőtt. Azt tanultuk, hogy az ember számára nincs reménytelen helyzet, csak bátor és hős emberek vannak, akik leküzdik a nehézségeket. Azt tanultuk, hogy nem másokon múlik hazánk jövője, hanem kizárólag rajtunk. Azt tanultuk, hogy a hazaszeretetből becsület, a becsületből önfeláldozás, az önfeláldozásból hit, a hitből pedig Magyarország feltámadása és újjászületése fakad.

- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hőseink példái is azt mutatják, amit az írás mond: „ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, akkor egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz! ” Hőseink meghaltak, de kiontott vérük ezerszeres termést hozott, amelynek eredménye, hogy hazánk oly sok megpróbáltatás ellenére egy ezredév után is létezik!

- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem kerülgethetjük a forró kását, ki kell mondanunk, hogy bár elődeink hősies áldozatukkal megvédték a hazát, de a nagyhatalmak mesterkedése és a kommunisták ármánykodása miatt csaknem száz éve ránk kényszerített békediktátum okán Szent István országának kétharmadát és honfitársaink egyharmadát mégis elveszítettük. De tudjuk, hogy keresztre feszítés nélkül nincs feltámadás. Az, hogy mi itt vagyunk, azt jelenti, hogy Magyarország újra erős, és újra figyel múltjára, hogy értse jelenét, és birtokba vehesse jövőjét. Azt a jövőt, melyre hőseink predesztinálnak bennünket.

- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tudniuk kell, hogy Európában az első ország hazánk volt, ahol az 1917. évi VIII. törvénycikkel törvénybe iktattuk a háborús hősökről való megemlékezést. A kommunista hatalom ezt eltörölte, mert azt hitte, hogy bolsevik rémuralma által mindent, ami szent, és mindent, ami nemzeti, azt végképp el lehet törölni. De mégsem tudtak győzni, mert legnagyobb fegyverünket, a hitünket minden igyekezetük ellenére sem tudták kiirtani a lelkünkből, még akkor sem, ha vérpaddal fizettünk érte.

- A mártírok vére az elhalt búzaszem, amely földbe hullt és kikelt, hogy ezerszeres termést hozzon. Olyan termést hozott, hogy évtizedek után újra visszafoglaltuk Magyarországot, visszaállítva nemzeti-keresztény kultúránkat és a hősök tiszteletét. És mivel visszaállítottuk a hősök tiszteletét, bár ők meghaltak, de lelkünkben mégis élnek. Ezért hőseink vitézsége és glóriája ma Magyarország égboltozatján újra fénylik, mert ők adnak példát számunkra, ők fejezik ki nemzeti-keresztény törekvéseinket.

- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Rendkívüli történelmi pillanathoz érkeztünk, amikor az Országgyűlés határozati felhatalmazásával megépítettük és 2017. június 10-én felavatjuk a magyar haditengerészek emlékművét a mai Horvátország Póla városának Osztrák-Magyar Monarchia által alapított haditengerészeti temetőjében.

- A szív és a lélek azt követeli, hogy bár csaknem egy évszázados késedelemmel, de végre egy emlékműben is manifesztálódva kifejezzük tiszteletünket a tengeri csatákban a magyar nemzetért hősi halált halt honfitársaink, továbbá mindazon tengerészek előtt, akik a magyar szabadságért küzdöttek, megtették mindazt, amit akkor és ott kellett és lehetett. Ne feledjék, a magyar haditengerészek hősök voltak, s olyan erővel bírtak, hogy velük a világ legnagyobb tengeri hatalmainak is számítani kellett.

- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Legyünk büszkék hőseinkre, emlékezzünk meg róluk, méltatva önzetlen és hűséges szolgálatukat, amelyet a szárazföldön és a tengeren értünk, utódaikért vívtak! 

50 éve halt meg gróf Széchenyi Zsigmond

Dr. SEMJÉN ZSOLT: - Tisztelt Ház! Mindenekelőtt megbecsüléssel köszöntöm a páholyban Mangi nénit, gróf Széchenyi Zsigmond özvegyét.

- Ötven éve annak, hogy gróf Széchenyi Zsigmond, a legnagyobb magyar vadász visszaadta lelkét a Teremtőnek. Nemzedékek nőttek fel könyvein, amelyek egzotikus tájakat varázsolnak elénk: a szavannák, őserdők, a sivatag és a hómezők világát. Örök érvénnyel fogalmazta meg az igaz vadászok szállóigévé vált hitvallását: „A vadászat: vadűzés és erdőzúgás. De több erdőzúgás!”

- A múlt század harmincas éveiben könyvei már ismertté tették nemcsak idehaza, de szerte a világban. Zilahy Lajos a Pesti Naplóban így ír könyveiről: „Nyelvezetüket a dunántúli falvak szénaillata lengi át, és az is öröm, hogy ezt az erős parasztos nyelvet egy magyar mágnás szájából halljuk.”

- Első afrikai útjára kőröshegyi birtokáról indult, amelyet akkor a Széchenyi-család már nyolc generáció óta birtokolt, aztán, ahogy írja: „eletette az oroszlánokkal”. De nem is volt ez olyan rossz befektetés. Leírásaiból profitált a haza, s miután javait a háború utáni rendszer elkobozta, egy idő után újra megjelentetett könyveiből ‑ végső soron vadászélményeiből, még meg is élt valahogy.

- A második világháború idején svábhegyi villájába egy diplomata költözött; gondolta, így fantasztikus gyűjteménye is diplomáciai védelmet élvezhet. A ház a gyűjteménnyel egyetemben gyújtóbomba tüzében porig égett. Néhány óra alatt megsemmisült az ország leggazdagabb vadászgyűjteménye. Ha csak az afrikaiakat számoljuk, a kontinens 130-féle nagyvadjából 80-at sikerült begyűjtenie.

- Az ostrom után kőröshegyi házát elkobozták, a sárpentelei szülői ház is rommá lett, ő maga pedig egyszeriben nincstelenné és osztályidegenné vált. Ezekről az évekről fanyar humorral emlékezik. „Hazátlanná váltam saját hazámban. Balatongyörökön a györöki özvegy tanítóné fogadott be szerény szobácskájába, onnan jártam be naponta munkahelyemre, a keszthelyi könyvtárba. Azt megelőzően persze elég, sőt határozottan kalandos expedíciót jártam be. Orosz fogságot Cinkotán, majd a Tisza Kálmán téren, Adrássy út 60-at, hortobágyi kitelepítést, internálást, másfél éves állami vendégséget, ingyen nyaralást a sopronkőhidai üdülőben, telelést a Mosoni utcai toloncházban.”

- 1949-ben kizárták az Írószövetségből, 1952-ben megfosztották tiszti rangjától. De amikor éppen nem volt börtönben vagy kitelepítve, munkahelyén ‑ állományon kívüli segéderőként ‑ 500 év vadászati bibliográfiáját írta négy nyelven. Gyűjteménye ugyan elpusztult a háború alatt, de 4 ezer kötetes, négynyelvű vadászati szakkönyvtára csodával határos módon megmenekült, és ma a Természettudományi Múzeum anyagát gazdagítja. Arra a kérdésre, hogy miért nem disszidált, felesége visszaemlékezése szerint többször azt mondta: „Magyarnak itt a helye!”

- A forradalom utáni konszolidációt kereső rendszer könyveit egymás után adta ki. Nagy példányszám, sok-sok lelkes olvasó, de volt valami, ami az akkori Pesten hasonlóan sokat jelentett: számos anekdota keringett róla. Amikor a hortobágyi kitelepítés előtt megérkezett a teherautó, már a kapuban várta, vállán egy hátizsákkal. Kérdezték: elég lesz ez? Egykedvűen válaszolta: „Ha Afrikába el tudtam menni egy zsákkal, talán ide is elég lesz.” Ha pedig valakiről a múlt századi Pesten anekdoták szóltak, azt a város szívébe zárta.

- Kétszer is eljuthatott ‑ állami megbízásból ‑ Afrikába, a Nemzeti Múzeum számára pótolni a megsemmisült értékeket. Ez időben jelennek meg önéletrajzi mesterművei, mint az Ahogy elkezdődött és az Ünnepnapok. 1967. április 24-én adta vissza lelkét az Úristennek, akivel ‑ vallomásos szavai szerint ‑ az erdőt járva találkozhatott.

- Széchenyi Zsigmond elsősorban mint a távoli, egzotikus tájak nagy vadásza, írója és fotósa él a köztudatban. De ugyanolyan szépséges az itthoni erdőkről írt vallomása. „A magyar erdő első vadja, a magyar vadász legkívánatosabb zsákmánya a szarvasbika. Számunkra a szeptember az esztendő legkülönb hónapja, a szarvasbőgés ideje. (…) Nincs szebb erdő az ezüsttörzsű szeptemberi bükkösnél, és nincs szebb a benne orgonázó szarvasbikánál.”

Amikor Hatvanban létrehoztuk a magyar vadászmúzeumot, egy pillanatig sem volt kétséges, hogy azt a legnagyobb magyar vadászról, gróf Széchenyi Zsigmondról kell elnevezni. Köszönöm, hogy meghallgattak!

Gróf Migazzi Kristóf bíboros-püspök, Vác „építő püspöke!”

Dr. RÉTVÁRI BENCE - Tisztelt Ház! Gróf Migazzi Kristóf bíboros-püspök Vác építő püspöke volt a szó szoros és a szó átvitt értelmében egyaránt. Korában az architektúra felívelésével párhuzamosan a hit is növekedésnek indult a városban és az egyházmegyében, szilárd alapokra helyeződtek az erkölcsiség alapvető pillérei.

- Vácnak, ennek az ezeréves történelmi múlttal rendelkező városnak volt kiemelkedő alakja, és Vác újjáalkotójaként is számontartják a XVIII. században élt, munkálkodott gróf Migazzi Kristóf bíboros-püspököt, akinek 2014-ben ünnepelte a város a születésének 300. évfordulóját. Atyja, Migazzi Vince Savoyai Jenő adjutánsaként harcolt hazánkban, majd kormánytanácsos lett. Migazzi teológiai tanulmányait a római Collegium Germanicum-Hungaricumban végezte. III. Károly király a Rota Romana Törvényszék számvevőjének nevezte ki, és rábízta a Bécs és Róma közötti ellentétek megoldását. Feladatát olyan jól végezte, hogy 1755-ben Mária Terézia VI. Ferdinándhoz küldte Spanyolországba követnek. Ezt követően Belgium érseki segédpüspöke lett, 1756-ban nevezik ki váci püspökké, majd nem sokkal rá bécsi érsekké, kisvártatva pedig kardinálissá is.

- A legtöbbet Vác püspökeként tette, püspöksége alatt 600 ezer forintot ruházott be egyházmegyéjébe. Az építő püspöknek is nevezett Migazzi bíboros munkálkodása idején épültek Vác barokk főterének házai, a bazilika és az ország egyetlen diadalíve, valamint az ő nevét őrzi a püspöki templom, a papnevelő intézet és az árvaház is. Vác történetének egyik legszebb korszaka volt tevékenységének ideje. Kormányzása alatt felvirágzott a város, megteremtette a lakosság jólétét. Templomokat, palotákat emelt, iskolákat alapított, támogatta a művészeteket, zenekart szervezett, és a lakosság számának növelése érdekében földművelőket és szőlőmunkásokat telepített a városba. Atyai gondoskodásának részét képezte a város közigazgatásának fejlesztése, városrendezési tervet készíttetett és szabályrendeletet alkotott.

- Migazzi püspök figyelme a lakosság minden életmegnyilvánulására kiterjedt, megtiltotta például a pipázást, büntette a káromkodást, őrködött a jó erkölcs megléte felett, megállapította a termények árát, és nem engedte alattvalóit kiuzsorázni. A püspök szociális érzékenységéről tanúskodik, hogy egy harminc beteg befogadására alkalmas kórházat létesített, továbbá szegényházat alapított a lakosság elesettjei számára, amelyeket alapítványokból és adományokból tartott fenn.

- A városnak még mindig német jellege volt, német nyelven folyt a tanítás; egyedül a piaristák voltak azok, akiket a bécsi kormány még erőszakkal sem tudott a német nyelven történő szónoklásra kényszeríteni. A váci gimnázium országos hírnévre tett szert, hat osztályból és két bölcseleti osztályból állt, előbb akadémiának, majd líceumnak nevezték. Hatalmas kultúrtényezővé vált, mert a papnevelő-hittudományi karával kiegészítve fél egyetemnek felelt meg. A polgárság továbbra is megőrizte elődeitől örökölt hagyományait, amely a későbbi polgári erkölcs alapját képezte, büszkeségüket táplálta, önérzetüket erősítette. Éltető elemük a becsületes munka volt.

- Migazzi püspök a szegényügyet is szabályozta. Csak az lehetett koldus, aki a város terheit viselve szegényedett el, és a Szentszéktől engedélyt kapott. Minden templom pitvarában perselyükkel ketten ülhettek.

- Az egykor híres vásárok nem veszítettek jelentőségükből. A kereskedés szabadságát féltékenyen őrizték, és azt tartották, hogy jó vásár csak ott akad, ahol jó cipót sütöttek és olcsó bort mértek. Márpedig ez a két feltétel megvolt a váci vásáron. Megjegyzem, a váci piacon kapható lángos ma is messze földön híres, párja nincs a környéken, a Fehérek temploma mögötti piacon pedig sajátos hangulatban fogyasztható mindez el.

- Káprázatosan szép napokat élt a város Migazzi püspöksége alatt, de súlyos megpróbáltatásokkal is szembe kellett nézni; tűz és víz pusztította a települést és döntötte szegénységbe a lakosság egy részét. De mindezeknél súlyosabb veszteség érte a váciakat, amikor Migazzi lemondott a püspökségről. Az ő áldásos építő munkáját követően az erőszak és a rombolás lett az úr.

- Ma azonban ismét fellendülőben van Vác: korszerű motorvonattal fél óra alatt elérhető a fővárosból, meseszép Duna-parti korzója, hangulatos kis utcái magukkal ragadják az idelátogatókat. Kivételes hangversenyei és páratlan múzeumai, egyedülálló kiállításai miatt méltán nevezik az iskolák és a kultúra városának. 

Bartha Szabó József